| A �k�lf�ldi magyars�g" kialakul�sa
A �k�lf�ldi magyars�g" kialakul�sa, t�megess� v�l�sa �s az anyaorsz�ggal val� kapcsolat�nak alakul�sa*[1] (V�zlatos t�rt�nelmi �ttekint�s) I. El?zm�nyek A K�rp�t-medenc�ben �j haz�t teremtett magyars�g k�r�b�l a k�z�pkorban diplom�ciai szolg�lat, h�bor�, kalandoz�s, hadifogs�g, kereskedelem �s tud�sv�gy ok�n tart�zkodtak k�lf�ld�n. A t�meges m�ret�, hosszabb ideig tart� k�lf�ldi tart�zkod�s ekkor m�g ismeretlen volt. Kezdetben teh�t nem sz�tsz�r�dott vagy az orsz�gt�l leszakadt ter�letek magyars�ga volt �k�lf�ldi", hanem az �shaz�ban maradt magyars�g. Az �shaz�ban maradt magyar t�rzsek felkutat�sa A k�z�pkorral foglalkoz� t�rt�n�szek megeml�keznek arr�l, hogy a honfoglal�skor nem telepedett meg valamennyi magyar t�rzs az �j haz�ban. A honfoglal� magyar t�rzsekr�l k�t r�sz m�r a honfoglal�st megel�z� sz�zadokban leszakadt �s elvesz�tette a k�zvetlen kapcsolatot az �j haza magyars�g�val. A honfoglal�s ut�ni �vtizedekben a K�rp�t-medenc�n k�v�l maradt magyars�gr�l az �j haza vezet�i megfeledkeztek. Eml�k�ket sok�ig �rizte a sz�jhagyom�ny �s n�h�ny kr�nika. Az �shaz�ban maradt magyarokkal val� kapcsolat kezdem�nyez�i �s elind�t�i a XIII. sz�zadban a domonkos-rendi szerzetesek voltak. E szerzetesek a rendelkez�s�kre �ll� �sforr�sokb�l meg�llap�tott�k, hogy a magyarok �shaz�ja a Meotisz (az Azovi-tenger) mellett volt. Anonymus �r�s�t olvasva hom�lyos utal�st tal�ltak arra is, hogy a �dent�magyarok" az Ethyl (Volga) foly�n t�l laktak. II. Endre kir�lyunk idej�n, B�la herceg kezdem�nyez�s�re Ott�-atya 1231-ben h�rom szerzetessel Keletre utazott, hogy megkeresse a k�lf�ld�n maradt magyarokat. �tja nem siker�lt. 1235 tavasz�n IV. B�la kir�ly Julianus bar�t vezet�s�vel �jabb Domonkos-rendi szerzetes csoportot k�ld�tt keletre, hogy a leszakadt nemzetr�szeket felkutassa �s az �j haz�ba vezesse. Julianus bar�t 1236 tavasz�n a Volga mellett megtal�lta a keleti �shaz�ban, �Magna Hung�ri�ban" maradt magyarokat! Julianus Magna Hung�ri�ban Julianus k�zel egy h�napig id�z�tt Magna Hung�ri�ban a magyarok k�r�ben. Egy f�l�vi utaz�s ut�n 1237. janu�r 10-�n �rkezett haza a feh�rv�ri kolostorba, ahol domonkos-rendi f�n�keinek besz�molt utaz�s�nak eredm�ny�r�l. Julianus �tj�nak le�r�s�t �s tapasztalatait Ricardus, a p�pai udvarba berendelt dominik�nus szerzetes�rnok foglalta �r�sba R�m�ban, 1237 tavasz�n. E jelent�s szerint Magna Hung�ria, ahol a keleti magyarok �ltek, egy igen nagy kiterjed�s�, erd�bor�totta ter�let volt, ahol a lakoss�g �tiszt�n �rthet� magyar nyelven besz�lt". Magyarorsz�gi fiatalok tanul�sa k�lf�ldi egyetemeken A k�z�pkorban - tanul�si c�llal - els�sorban a fiatalok utaztak k�lf�ldre. Hazai egyetem hi�ny�ban a k�lf�ldi egyetemek l�togat�sa volt a fels�fok� tanul�s egyetlen lehet�s�ge. A kir�lyi kancell�rok, a kancell�riai jegyz�k, �rnokok, illetve az egyh�zi vezet�k, p�sp�k�k, papok eg�sz sora folytatott jogi �s teol�giai tanulm�nyokat Bologna, Padova, Pr�ga, P�rizs egyetemein. A XIII. sz�zad v�g�n �s a XIV. sz�zad elej�n a k�lf�ld�n tanul� magyarorsz�gi fiatalok sz�ma m�r a k�tsz�zat is meghaladta, �s k�zt�k polg�ri sz�rmaz�s�ak is voltak. A XIV. sz�zadt�l szinte folyamatos volt a magyarorsz�gi fiatalok jelenl�te a b�csi, a krakk�i, a pr�gai, a grazi, a r�mai �s az oxfordi egyetemeken is. A XV. sz�zadban volt olyan id�szak, amikor a krakk�i egyetem hallgat�inak egynegyede magyar volt. A XVII. sz�zadban kb. 4 ezer magyarorsz�gi katolikus fiatal tanult k�lf�ld�n. A reform�ci� elterjed�s�vel jelent�s sz�m� hazai fiatal tanult Frankfurt, Wittemberg, Basel, Genf, Halle, Heidelberg, K�nigsberg, Leiden, Utrecht, Oxford, Cambridge egyetemein, s�t a sv�dorsz�gi egyetemeken is. A t�r�k�k is sok magyart hurcoltak el haz�jukb�l A t�r�k megsz�ll�s m�sf�l sz�zad�ban a t�r�k katon�k t�bb sz�z magyart, k�zt�k asszonyokat, gyermekeket hurcoltak el Magyarorsz�gr�l. Sokan rabszolg�k lettek, a f�rfiak k�z�l pedig t�bben egyiptomi hely�rs�geken szolg�ltak. T�bb sz�z magyar f�rfit mohamed�n hitre t�r�tettek �s beosztott�k �ket a t�r�k hadseregbe. Voltak, akik Szud�nban �s Egyiptomban teljes�tettek katonai szolg�latot, ahol csal�dot alap�tottak �s v�glegesen letelepedtek. N�ndorfeh�rv�r elfoglal�sa ut�n t�bb sz�z magyar hadifoglyot D�l-Egyiptomba, majd Wadi Halfa szigetre hurcoltak, akik k�z�l t�bbet az ott fogva tartott n�biai n�gerek �rz�s�vel b�ztak meg. A t�r�k�k �ltal Afrik�ba hurcolt magyarok lesz�rmazottai k�z�l t�bben ma is �lnek. Egyik csoportjuk Szud�nban �l. A legfrissebb adatok szerint jelenleg Egyiptomban, Szud�nban �s Gibralt�rban mintegy h�tezer �magyarab" �l. A rabszolgapiacon a t�r�k katon�k francia f�ldesuraknak is adtak el magyar rabszolg�kat, akiket a pestis �ltal s�jtott, eln�ptelenedett francia falvakba telep�tettek. Ezek ut�dai a franciaorsz�gi Regusse-ben �lnek. Vel�k Illy�s Gyula is tal�lkozott s egyik �r�s�ban megeml�kezett r�luk. Sz�kely csoportok Moldv�ba v�ndorl�sa A XV. sz�zadban kezd�d�tt meg �s att�l kezdve folyamatoss� v�lt az erd�lyi magyars�g egyes csoportjainak a Keleti-K�rp�tok t�ls� oldal�ra, a Dnyeszter �s a Duna-delta k�z�tt elter�l� Moldv�ba val� �ttelep�l�se. Az �tsziv�rg�s f� oka a sz�kelyek bizonytalan helyzete, az �lland� f�ldes�ri kiszolg�ltatotts�g, a jobb�gyterhek n�veked�se volt, de hozz�j�rult az �h�ns�g �s a k�telez� hossz� katonai szolg�lat el�li menek�l�s is. Az �ttelep�lt sz�kelyek, akiket a v�ndorl�suk miatt cs�ng�knak (cs�mborg�knak) neveztek, a XVIII. sz�zad v�g�n Bukovin�ban h�t k�zs�get alap�tottak, amelyek neve: Fogadjisten, Istenseg�ts, Andr�sfalva, Boldogfalva, Hadikfalva, J�zseffalva, Magyarfalva. A Th�k�ly- �s R�k�czi szabads�gharc k�lf�ldre menek�lt bujdos�i A magyar nemzet szabads�g��rt �s az orsz�g f�ggetlens�g��rt v�vott k�zdelmet lez�r� karl�cai, illetve szatm�ri b�kek�t�s ut�n a szabads�gharcban r�sztvev� kurucok k�z�l sokan k�lf�ldre menek�ltek. A sz�m�z�tt Th�k�ly Imr�nek �s harcost�rsainak, mintegy m�sf�l ezer bujdos� kurucnak a t�r�k porta 1699-ben a kis�zsiai Nicod�mi�ban, a �Vir�gok mezej�n" adott mened�ket. Az 1711. �vi szatm�ri b�kek�t�s ut�n II. R�k�czi Ferenc r�vid ideig, k�zel ezer f�nyi katon�j�val Lengyelorsz�gban maradt. K�s�bb, miut�n nem tette le a fegyvert, nem ismerte el a Habsburg hatalmat �s nem mondott le az erd�lyi fejedelems�gr�l, a sz�m�zet�st v�lasztotta. Lengyelorsz�gb�l el�sz�r �negyedmag�val" Angli�ba ment, de miut�n az angol kir�lyn� nem fogadta, Franciaorsz�gba utazott, ahol m�r addig t�bb bujdos� kuruc mened�ket tal�lt. Magyar utaz�k, felfedez�k, katon�k, tud�sok, hitt�r�t�k k�lf�ld�n A XVI. sz�zadt�l kezd�d�en a t�rt�nelemk�nyvek �szakk�nyvek �s lexikonok sz�mos olyan magyar ember nev�t �r�k�tett�k meg, akik egyed�l v�gtak neki a nagyvil�gnak �s szereztek elismer�st a magyar n�vnek. Az els� magyar, akinek nev�t 1583-ban amerikai kontinensre �rkez�sekor feljegyezt�k, Budai Parmenius Istv�n volt. 1778-ban George Washington Kov�cs Mih�ly nev� magyar husz�rkapit�nyt nevezte ki az amerikai f�ggetlens�g�rt harcol� Pulaski-l�gi� parancsnok�v�. T�bb nagy �tk�zetben vett r�szt �s a harct�ren esett el. A R�vkom�romban sz�letett Nagy K�roly csillag�szt Philadelphia d�szpolg�r�v� v�lasztotta. B�l�ni Farkas S�ndor, aki a XIX. sz�zad 30-as �veiben Amerik�ban j�rt, feljegyezte hogy ott t�bb magyarral is tal�lkozott. Bendefy L�szl� a �Magyar utaz�k Afrik�ban" c. k�nyv�ben r�szletesen ismerteti azokat az utaz�kat, tud�sokat, felfedez�ket, akik Afrik�ban �ltek. �cs Tivadar a D�l-Amerik�ban j�rt magyar hitt�r�t�k k�zdelmes �let�t t�rta olvas�i el� a �Magyarok D�l-Amerik�ban" c�m� k�nyv�ben. Sz�mos k�lf�ld�n h�ress� lett magyar feltal�l�, tud�s, m�v�sz munk�ss�g�t ismerteti Kun Andor, az Amerikai Magyar N�pszava szerkeszt�je a �Tudod-e mit k�sz�nhet a vil�g a magyaroknak?" c. �letrajzgy�jtem�ny�ben. II. Az 1848/49. �vi szabads�gharc magyar katonai �s polg�ri emigr�ci�ja (1849_1867) �A szabads�g mentsv�ra rom, sz�z sebb�l v�rzik Magyarorsz�g", - adta tudtul 1849. okt�ber�ben a vil�gnak Heinrich Heine. A forradalom �s szabads�gharc dics� napjait Magyarorsz�gon k�ny�rtelen osztr�k cs�sz�ri bossz� k�vette. T�megess� v�ltak a letart�ztat�sok, a kiv�gz�sek. Sok ezren rejt�zk�d�ssel, bujdos�ssal, vagy k�lf�ldre sz�k�ssel mentett�k �let�ket, csal�djukat. A kegyetlen cs�sz�ri bossz��ll�s miatt k�lf�ldre menek�lt forradalm�r magyar vezet�k �s szabads�gharcosok t�bbs�g�t T�r�korsz�g �s n�h�ny nyugat-eur�pai orsz�g fogadta be, ahonnan k�s�bb t�bben a tengerent�li orsz�gokba emigr�ltak. Ezzel a nagy sz�m� menek�l�ssel vette kezdet�t a k�lf�ldi magyars�g t�megess� v�l�sa �s �lland�sul�sa. III. Kiv�dorl�s Magyarorsz�gr�l Amerik�ba az els� vil�gh�bor� el�tti �vtizedekben A XIX. sz�zad hatvanas �veiben k�sz�tett v�rmegyei jelent�sek szerint a f�ldn�lk�li mez�gazdas�gi lakoss�g k�r�b�l t�bb ezren a szomsz�dos Horv�torsz�gba, Szlav�ni�ba �s Rom�ni�ba v�ndoroltak, hogy ott egy kis f�ldet b�relve, vagy v�s�rolva biztos�ts�k csal�djuk meg�lhet�s�t. A hetvenes �vek v�g�n jelent�sen megv�ltozott a kiv�ndorl�s ir�nya �s sz�mar�nya. A k�vetkez� n�gy �vtized alatt Magyarorsz�g ter�let�r�l k�zel k�t milli� �llampolg�r v�ndorolt ki Amerik�ba. E nagy �s ijeszt� m�ret� kiv�ndorl�s kiv�lt� okair�l, k�r�lm�nyeir�l, a kiv�ndoroltak helyzet�r�l, az idegen k�rnyezetbe val� beilleszked�s�kr�l �s az �haz�hoz f�z�d� kapcsolatuk alakul�s�r�l a t�rt�n�szek, k�zgazd�szok, szociol�gusok, statisztikusok az elm�lt �vtizedekben sz�mos jelent�s forr�s�rt�k� kiadv�nyt jelentettek meg. Ezek egybehangz� adatainak felhaszn�l�s�val tesz�nk k�s�rletet arra, hogy e nagym�ret� kiv�ndorl�sr�l �sszefoglal� jelleg� �ttekint�st adjunk. A kiv�ndorl�s folyamata A kiv�ndorl�s els� jelz�sei a felvid�ki v�rmegy�kb�l �rkeztek Az 1860-as �vek v�g�n m�g csak n�h�ny helyi �js�g adott h�rt a kiv�ndorl�sra val� k�sz�l�d�sr�l. 1861-ben azonban m�r magyarorsz�gi bev�ndorl�k nev�t jegyezt�k fel az amerikai kik�t�ben. A 60-as �vekben m�g csak 484 haz�nkb�l beutaz� szem�lyt regisztr�ltak, n�h�ny �v m�lt�n azonban S�ros- �s Zempl�n v�rmegy�k k�zigazgat�si bizotts�gai m�r csoportos m�ret� kiv�ndorl�sr�l t�j�koztatt�k a bel�gyminisztert �s e t�ma sz�ba ker�lt a magyar k�pvisel�h�zban is. A hivatalos t�j�koztat�s szerint az els� kiv�ndorl� szlov�k nemzetis�g� csoportok S�ros v�rmegye topolyai j�r�s�b�l indultak Amerik�ba 1862-ben. Bar�ti, szem�lyi, csal�di kapcsolatok r�v�n, valamint a haj�st�rsas�gi �gyn�k�k cs�b�t�s�ra a kiv�ndorl�s h�re fut�t�zk�nt terjedt �t a szomsz�dos Zempl�n, Abauj, Borsod, Szepes, G�m�r �s Ung v�rmegy�k magyar nemzetis�g� lakoss�g�ra is. A bodrogk�zi kiv�ndorl�k kiv�tel n�lk�l mind reform�tus magyar parasztemberek voltak. Folyamatosan n�vekedett a kiv�ndorl�k sz�ma A kilencvenes �vekben �s a sz�zadfordul�t k�vet� els� �vtizedben az alf�ldi, a dun�nt�li �s a d�lmagyarorsz�gi v�rmegy�kben is t�meges m�ret�v� v�lt a kiv�ndorl�s. Magyarorsz�g v�rmegy�ib�l a kik�t�i regisztr�ci� szerint a sz�zadfordul�ig k�zel f�lmilli�an, 1900-1913 k�z�tt pedig m�r m�sf�l milli�an v�ndoroltak ki Amerik�ba. E nagy kiv�ndorl�si hull�m teh�t k�zel k�tmilli� �llampolg�rt vetett ki haz�j�b�l. A magyar hivatalos statisztikai kimutat�sok a sz�zadfordul� ut�n kiv�ndoroltakr�l a k�vetkez� sz�madatot vet�tik el�nk: �vek: Kiv�ndorl�k sz�ma: 1889 - 1915 1.289.396 A kiv�ndorl�si hull�m az 1905-1907. �vekben tet�z�tt, amikor t�bb felvid�ki megy�ben eg�sz j�r�sok v�ltak n�ptelenn�, �llap�tott�k meg a t�rt�n�szek. E nagy n�pmozgalmat Ady Endre az ��lj t�rv�nyt Verb�czy" c. k�ltem�ny�ben megr�z� szavakkal �r�k�tette meg: �... �gy elfogy a magyar, mintha nem lett volna." A kiv�ndorl�k foglalkoz�sa �s �letkora A hetvenes �vekben m�g csak iparosok, k�zm�vesek v�ndoroltak a tengerent�lra, majd a felvid�ki szlov�k �s rut�n zsell�rs�g �s a mez�gazdas�gi csel�dek, napsz�mosok, v�ndormunk�sok mozgol�dtak csal�dost�l. A sz�zadfordul� ut�n, amikor az alf�ldi �s a dun�nt�li paraszts�g t�megeit is el�rte a kiv�ndorl�si l�z, a kiv�ndorl�k t�lnyom� t�bbs�ge a mez�gazdas�gi n�pess�g k�r�b�l val� volt. A statisztikai felm�r�sek azt mutatj�k, hogy a kiv�ndorl�k jelent�s sz�zal�ka a fiatal koroszt�lyhoz tartozott. Az 1905-1907. k�z�tt kiv�ndorolt 451 ezer magyarorsz�gi szem�ly k�z�l a 20 �ven aluli 23,3 % 20-29 �ves 35,9 % 30-39 �ves 25,6 % 40-49 �ves 12,6 % 50 �ven fel�li 2,6 % volt. A f�rfiak �s a n�k ar�nysz�m�t vizsg�lva a statisztikusok meg�llap�tott�k, hogy 1912-ig a kiv�ndorl�k t�bbs�ge f�rfi volt, 1913-ban azonban az ar�ny egyens�lyba jutott, mert er�s�dtek a csal�degyes�t�si t�rekv�sek. A k�tmilli� kiv�ndorl�nak csak a negyede volt magyar nemzetis�g� �s magyar anyanyelv� A statisztikai felm�r�sek szerint a k�zel k�tmilli� magyarorsz�gi kiv�ndorl�nak csak 25-30 %-a volt magyar. A magyar kiv�ndorl�k sz�ma legfeljebb 450 ezerre tehet�. A kiv�ndorl�k t�bbs�ge a felvid�ki, igen mostoha gazdas�gi �s term�szeti k�r�lm�nyek k�z�tt �l� szlov�k �s rut�n lakoss�g k�r�b�l val� volt. A kiv�ndorl�k t�bbs�ge nem akart v�glegesen k�lf�ld�n maradni Magyarorsz�gr�l a lakoss�g k�l�nb�z� r�tegei �ltal�ban nem a v�gleges leteleped�s sz�nd�k�val indultak el Amerik�ba. Az ottani tart�zkod�sukat �tmenetinek tervezt�k, t�bbs�g�ben p�nzszerz�si lehet�s�gnek, hogy az otthoni gondjaikat enyh�ts�k, j�v�beni �letlehet�s�geiket jobb�ts�k. A fiatal h�zasok saj�t h�zat szerettek volna �p�teni �s n�h�ny hold f�ldet v�s�rolni, hogy ne a m�s�ban, hanem a saj�tjukban dolgozhassanak. Egy kis p�nzt akartak gy�jteni, hogy ad�ss�gaikat kifizess�k. Ilyen �s ehhez hasonl� c�lok kit�z�s�vel kelt �tra sok fiatal az esk�v�j�k ut�n. A t�bbs�g�k csak egy-k�t �vi t�voll�ttel sz�molt, s arra nem is gondoltak, hogy soha t�bb� nem t�rnek vissza sz�l�f�ldj�kre - �llap�tott�k meg a korszak szak�rt�i. A katonak�teles f�rfiak t�bbs�ge a kiv�ndorl�ssal akart megszabadulni a t�bb�ves katonai szolg�latt�l. A kiv�ndorl�s f� haszon�lvez�i a haj�st�rsas�gok voltak A korabeli sajt�h�rad�sok szerint a t�meges m�ret� kiv�ndorl�s nagy hasznot hoz� �zlet�gg� fejlesztette a tengeri haj�sz�ll�t�st. A m�lt sz�zad v�g�n a kiv�ndorl�kat n�met haj�z�si v�llalatok sz�ll�tott�k. K�s�bb - 1904-t�l - a magyar korm�ny a kiv�ndorl�kat Fi�me fel� ir�ny�totta. A haj�st�rsas�gok �ltal foglalkoztatott �gyn�k�k szinte valamennyi v�rmegy�ben cs�b�t� �g�retekkel, mes�s meggazdagod�si lehet�s�ggel, ingyenes utaz�ssal, munkalehet�s�ggel toborozt�k kiv�ndorl�sra a lakoss�got. A t�rv�nyhat�s�gok a bel�gyminiszter int�zked�s�t k�rt�k az enged�ly n�lk�l m�k�d� ��z�rked�" �gyn�k�k ellen. Kiv�ndorl�ink meg�rkez�se az �jvil�gba A nagy utaz�s t�bb mint k�t h�tig tartott. Az egyszer� parasztembereket, akik kor�bban a falujuk hat�r�t sem l�pt�k t�l, nagyon megviselte a tenger �s a haj� zs�folts�ga. Sokan betegek lettek az utaz�s alatt. A hatalmas m�ret� haj�k t�bbs�ge a New York melletti szigeten, Ellis Islandon k�t�tt ki. A korabeli tud�s�t�sok, visszaeml�kez�sek szerint a kik�t�ben mindig nagy volt a torl�d�s. A k�l�nb�z� orsz�gokb�l �rkezett bev�ndorl�k kevered�se a B�bel v�zi�j�t keltette fel Heged�s L�r�nt le�r�sa szerint. A kiv�ndorl�ink el�tt a haj�st�rsas�gok �gyn�kei �Meseorsz�g"-nak t�ntett�k fel Amerik�t, ez�rt igen elbizonytalanodtak a h�v�s, rideg fogadtat�son. A kiv�ndorl�inkat a haj�b�l val� kisz�ll�s ut�n �v�gigl�kd�st�k egy nagy fahang�ron", ahol a k�l�nb�z� nemzetis�g� csoportok teljesen �sszekeveredtek. �A nyomor�s�gnak �s az elsz�nts�gnak befoghatatlan sk�l�ja bontakozott ki el�tt�k," - �llap�totta meg Per�nyi Zsigmond. Heged�s L�r�nt megfigyel�se szerint a haj�r�l egy b�rka vitte a bev�ndorl�kat a vizsg�latra. A Barge Office-ben minden bev�ndorl�t megvizsg�ltak az amerikai hat�s�gok. Az orvos a betegek t�bbs�g�t a bev�ndorl�k k�rh�z�ba k�ldte, a munk�ra alkalmatlanokat �s a prostitu�ltakat pedig visszatoloncoltatta a haj�ra. A hat�s�gok minden csomagot t�zetesen megvizsg�ltak. Elvett�k az iratokat, �s akin�l el�re lek�t�tt munkaszerz�d�st tal�ltak, azt visszak�ldt�k. A vizsg�latok eredm�nye ut�n k�l�nb�z� csoportokba osztott�k a bev�ndorl�kat �s elsz�ll�tott�k �ket a kijel�lt munkahelyekre, a ruh�jukra t�z�tt c�dul�kon kijel�lt telep�l�sre. A magyarorsz�gi bev�ndorl�k t�bbs�g�t a bev�ndorl�si hat�s�gok munk�ra alkalmasnak �t�lt�k, mind�ssze a f�l sz�zal�kukt�l tagadt�k meg az amerikai leteleped�si enged�ly megad�s�t. A magyar korm�ny akci�ja a kiv�ndoroltak �nemzeti gondoz�sa" �rdek�ben El�sz�r E�tv�s Lor�nd kultuszminiszter figyelmeztette a korm�nyt, hogy �az anyaorsz�gnak k�teless�ge gondoskodni arr�l, hogy a kiv�ndoroltak gyermekei megtanulj�k �s meg�rizz�k anyanyelv�ket." E k�v�nalmat fogalmazt�k meg a t�rgyk�rben rendezett region�lis gazda-kongresszusok hat�rozatai is. A Si�fokon rendezett dun�nt�li gazda-kongresszus hat�rozata kimondta, hogy a korm�ny s�rg�sen szervezze meg �a k�lf�ld�n" �l� magyars�g �rdekeinek v�delm�t, l�tes�tsen k�lf�ld�n magyar iskol�kat, k�ldj�n oda lelk�szeket �s seg�tse a k�lf�ldr�l hazat�r�ket. A t�rsadalmi szervezetek k�r�s�re a k�lf�ldi magyars�g nemzeti gondoz�sa c�lj�ra az Orsz�ggy�l�s 1902-t�l kezd�d�en 50 ezer koron�t ir�nyzott el� a Minisztereln�ks�g k�lts�gvet�s�ben. 1903. janu�r 12-�n a Minisztereln�ks�gen tartott t�rcak�zi bizalmas jelleg� �rtekezlet napirendi t�m�ja �az Amerik�ban �l� magyars�g nemzeti gondoz�sa" volt. A t�m�ra vonatkoz� el�terjeszt�st Klebelsberg Kun� minisztereln�ki seg�dtitk�r foglalta �ssze, majd Nuber S�ndor chicag�i cs�sz�ri �s kir�lyi konzul ismertette az Amerik�ba kiv�ndorolt t�bb 100 ezer magyar ajk� honfit�rsunk szoci�lis helyzet�t, valamint a nemzeti gondoz�sukra hivatott egyh�zi szervezeteik �s iskol�ik m�k�d�s�t. A bizalmas �rtekezlet hat�rozatot hozott arra, hogy �minden �letk�pes magyar hitk�zs�gben rendes magyar iskol�t kell szervezni" �s oda a sz�ks�ghez k�pest hazai k�pes�t�ssel b�r�, megb�zhat� tan�t�kat kell k�ldeni. Az Amerik�ba kik�ldend� magyarorsz�gi tan�t�k �s papok k�lts�geinek fedez�s�re �s �az anyaorsz�g hat�rain k�v�l �l� magyars�g nemzeti gondoz�s�ra" az Orsz�ggy�l�s a Minisztereln�ks�g k�lts�gvet�s�ben �az �vek hosszabb sor�ra" egy megfelel� k�lts�gvet�si t�telt ir�nyzott el�. A kiv�ndoroltak negyede hazat�rt Magyarorsz�gra Az Amerik�ba kiv�ndorolt �llampolg�rok k�z�l sokan n�h�ny �v m�lt�n hazat�rtek. A visszav�ndorl�s oka r�szben csal�di elhat�roz�s volt, de hozz�j�rult az is, hogy id�k�zben v�ltozott az amerikai gazdas�g �llapota is. Az egykor� jelent�sek szerint sokan annyit kerestek n�h�ny �v alatt Amerik�ban, hogy itthon 20-30 hold f�ldet tudtak v�s�rolni. Viszont m�soknak �nem hozott szerencs�t" Amerika. Sokuknak nem siker�lt anyagi eredm�nyeket el�rni. �T�bb ezren testben, l�lekben megt�rve �s t�nkret�ve t�rtek vissza haz�jukba," _ �llap�totta meg a bel�gyminiszter a t�rv�nyhat�s�gokhoz int�zett 1913. december 2-i k�rlevel�ben. Az Egyes�lt �llamok bev�ndorl�si hat�s�gai �ltal k�sz�tett statisztikai adatok szerint az 1899-1906 k�z�tt Magyarorsz�gr�l bev�ndoroltak 15-20 %-a, az 1908-1913 k�z�tt bev�ndoroltaknak pedig 35-40 %-a t�rt vissza Magyarorsz�gra. A visszatelep�l�knek a magyar �llam csak minim�lis t�mogat�st adott, a hazat�r�k minden�tt v�dtelenek voltak az �z�rked�kkel szemben. A Julianus-szobor jelenleg a Hilton Sz�ll� Dominik�nus-udvar�ban �ll, lez�rt ker�t�s m�g�tt, csak a sz�ll� bej�rat�n �t k�zel�thet� meg. Inditv�nyozom, hogy a Kongresszus adjon ki felh�v�st: a Julianus szobrot tegy�k m�lt�k�ppen megtekinthet�v�, f�ggetlen�l a sz�lloda l�togat�s�t�l _ mint k�zt�ri szobrot. Budapest, 2000. m�jus 10. Kiss Dezs�, lev�lt�ros --------------- ooo ------------------ Vissza a tetej�re OSZT�LYF?N�KI K�ZIK�NYV A magyar diaszp�ra �s az MVSZ[2] A diaszp�ra" g�r�g sz�, �sz�tsz�rtan �l� k�z�ss�g"-et jelent. A magyars�g a XX. sz�zad k�sz�b�n, majd az eg�sz huszadik sz�zadban a szakadatlan sz�tsz�r�d�s �llapot�ban volt. A sor az agr�rprolet�rok, a szeg�nyparaszts�g kiv�ndorl�s�val kezd�d�tt: �Sok urunk nem volt rest, se k�ba, birtok�t �vni ellen�nk s kit�ntorgott Amerik�ba m�sf�lmilli� ember�nk." (J�zsef Attila: Haz�m) A magyars�g legnagyobb sz�mban a trianoni orsz�gcsonk�t�s k�vetkezt�ben ker�lt a hat�rokon t�lra. Az 1920. j�nius 4-�n Versailles-ban, a Trianon-palot�ban al��rt b�keszerz�d�s �rtelm�ben a t�rt�nelmi Magyarorsz�g 282 ezer km2 ter�let�b�l (Horv�torsz�g n�lk�l) mind�ssze 93 ezer km2 (33%), a 20,8 milli�s n�pess�gb�l csup�n 7,6 milli� (36%) maradt az �j �llamhat�rok k�z�tt. A magyar etnikum 30%-a (3,2 milli� f�) idegen �llam fennhat�s�ga al� ker�lt, kisebbs�gi sorsra jutott, amivel a kor�bbi gazdas�gi �s kultur�lis egys�g is sz�tesett. Ilyen iszony� vesztes�g Magyarorsz�got a XVI. sz�zad, az orsz�g h�rom r�szre szakad�sa �ta nem �rte. A magyar t�rsadalom olyan megr�zk�dtat�st �s megal�z�st szenvedett, amely nemcsak eg�sz XX. sz�zadi l�t�nket rend�tette meg, hanem a magyars�g eg�sz j�v�j�t meghat�rozta. A trianoni trauma betet�z�s�t jelentette, hogy a nyugati hatalmak az elcsatolt ter�leteket bekebelez� orsz�galakulatokat messzemen�en t�mogatt�k, m�g Magyarorsz�got igyekeztek teljesen elszigetelni. A magyar k�lpolitika k�nyszerp�ly�n mozgott, amelynek egyenes k�vetkezm�nye lett az els� vil�gh�bor�ban vesztes, majd fasiz�l�d� N�metorsz�ghoz val� k�zeled�s�nk. (De jegyezz�k meg, a magyar-n�met kapcsolatok haz�nk k�lkapcsolataiban mindig is a leger�sebbek voltak, vagyis hagyom�nyos gy�kerei alakultak ki.) Magyarorsz�g 1938-t�l a k�vetkez� ter�leteket kapta, ill. szerezte vissza: 1. Az els� b�csi d�nt�s �rtelm�ben (1938.november 2.) haz�nk visszakapta a Felvid�k d�li s�vj�t (Kassa, Ungv�r, Munk�cs v�rosokkal), mintegy 12 000 km2-t. 2. A magyar hadsereg 1939 m�rcius�ban bevonult K�rp�talj�ra, s visszafoglalt 12 000 km2-nyi ter�letet. 3. A m�sodik b�csi d�nt�s (1940.aug.30.) �rtelm�ben �szak-Erd�ly �s Sz�kelyf�ld visszaker�lt haz�nkhoz. (Ekkor 43 000 km2-rel gyarapodott az orsz�g.) 4. Magyarorsz�g 1940 november�ben �r�k bar�ts�gi szerz�d�st k�t Jugoszl�vi�val. E szerz�d�st felr�gva 1941. �prilis 11-�n a magyar katonas�g bevonul Jugoszl�via magyarlakta ter�leteire (B�cska, Murak�z, baranyai h�romsz�g), s 11 500 km2-t foglal vissza. Magyarorsz�g ter�lete ekkor a visszakapott �s visszafoglalt ter�letekkel egy�tt kb. 137 000 km2 lett. Ez a visszacsatol�s �tmeneti jelleg� volt csup�n, mert 1944 augusztus�ban, a m�sodik vil�gh�bor� befejez� szakasz�ban a V�r�s Hadsereg sorra foglalja el a magyar ter�leteket. A V�r�s Hadsereg el�l �s a bossz�t�l f�lve - ami be is k�vetkezett - Erd�lyb�l �s B�csk�b�l sz�zezrek menek�ltek el az anyaorsz�gba �s tov�bb. 1945 �prilis�ban m�r az eg�sz orsz�g szovjet megsz�ll�s al� ker�l. A b�ntet�s ez�ttal sem maradt el. A gy�ztes hatalmak 1947. febru�r 10-�n �ratt�k al� a p�rizsi b�kekonferenci�n Magyarorsz�ggal a b�keszerz�d�st, melynek �rtelm�ben j�v�hagyt�k a m�r �jra elcsatolt ter�letek st�tus�t, ily m�don �jra vissza�lltak a trianoni hat�rok, mi t�bb: Pozsony t�rs�g�ben �jabb h�rom k�zs�get csatoltak el. Ez a konferencia szentes�tette a szovjet megsz�ll�st azon a jogc�men, hogy az ausztriai szovjet megsz�ll� er�k ut�np�tl�s�hoz sz�ks�g van magyarorsz�gi b�zisokra. A b�keszerz�d�s nem tartalmazott kisebbs�gi garanci�kat, a nemzetis�gek �gy�t bel�gynek tekintett�k, vagyis lehet�v� tett�k a nemzetis�gi elnyom�st. Magyarorsz�g az itt �l� nemzetis�geknek messzemen� politikai �s kultur�lis jogokat biztos�tott, kiv�ve a n�met nemzetis�get, amelynek kitelep�t�s�t a Sz�vets�ges Ellen�rz� Bizotts�g �rta el�. Haz�nkban akkor 220 ezer n�met �lt, k�z�l�k a �kollekt�v b�n�ss�g" alapja 175 ezer f�t telep�tettek ki minden f�ldj�kt�l, h�zukt�l, vagyonukt�l megfosztva. Ugyan�gy j�rt el Csehszlov�kia �s Lengyelorsz�g is, ahonnan t�bb mint egymilli� n�met lakost k�nyszer�tettek haz�juk elhagy�s�ra. Ugyanakkor a Felvid�kr�l (Csehszlov�kia) �s a D�lvid�kr�l (Jugoszl�via) sz�zezern�l is t�bb magyart utas�tottak ki. A kitoloncolt magyarokat minden vagyonukt�l megfosztott�k. A lakoss�gcsere �rtelm�ben t�l�nk h�szezer nincstelen, �nk�ntes szlov�k jelentkezett �ttelep�l�sre, akik az el�z�tt magyarok gazdas�gait kapt�k meg. A magyars�g megfogyatkoz�s�nak harmadik nagy hull�m�t az 1956-os forradalom v�rbefojt�s�t k�vet� menek�lt�radat negyedmilli�s t�mege jelentette. A k�vetkez� �vtizedekben is folytat�dott az �n. �disszid�l�si" folyamat, melynek �eredm�nyek�nt" t�bb t�zezer magyar �llampolg�r hagyta el az orsz�got. Az anyaorsz�g sz�m�ra most a legfontosabb k�lpolitikai k�rd�s a Magyarorsz�ggal szomsz�dos orsz�gokban lak� magyar nemzetis�gek sorsa. Ez�rt a szomsz�dainkkal val� kapcsolat elv�laszthatatlan az ott �l� magyars�g helyzet�t�l. Az egy t�mbben �l� magyars�g legf�bb t�rekv�se �s k�vetel�se az auton�mia, amelynek a k�rvonalai jelenleg m�g egy�ltal�n nem l�tszanak. Elk�pzelhet� volna az �n. �kett�s �llampolg�rs�g" int�zm�ny�nek a bevezet�se (n�met, olasz mint�k alapj�n), de ennek az anyaorsz�gra n�zve az�rt jelent�s h�tr�nyai is lenn�nek. A magyars�g �sszefog�s�t _ a mindenkori korm�nyzati politik�t�l f�ggetlen�l _ a Magyarok Vil�gsz�vets�ge (MVSZ) l�tja el. A magyars�g sz�ma a vil�gban (Nem pontos adatok alapj�n) Az �sszmagyars�g egyharmada (kb. �tmilli� f�) �l az orsz�g hat�rain t�l. Rom�nia 2 000 000 Szlov�kia 600 000 USA 600 000 D�lszl�v orsz�gok 400 000 Ukrajna 200 000 N�metorsz�g 200 000 Kanada 150 000 �szak-Eur�pa 100 000 Braz�lia 60 000 Ausztr�lia 50 000 Ausztria 50 000 Franciaorsz�g 40 000 Sv�jc 20 000 Olaszorsz�g 20 000 Anglia 10 000 m�sutt 50 000 ________________________________________ [1] Id�zet a Magyarok V: Vil�gkongresszusa c. rendezv�ny 2000 m�jusi h�rlevel�b�l ~ V�logat�s az anyaorsz�g �s a k�lf�ld�n �l� magyars�g kapcsolat�ra vonatkoz� lev�lt�ri iratokb�l. �ssze�ll�totta �s szerkesztette Kiss Dezs�, befejez�s el�tt �ll� k�zirat �t k�tetben. A k�z�lt r�szletek az els� k�tet bevezet�j�b�l val�k. A kiadv�nysorozat �t k�tet�ben 1849-t�l, az emigr�ci� t�meges megjelen�s�t�l 1989-ig k�z�l forr�sokat. Az 1849 el�tti id�szakban k�lf�ld�n �lt magyars�gr�l az �El�zm�nyek" c. fejezetben v�zlatos ismertet�st ad �s megjel�li azokat a fontosabb forr�sokat, amelyekb�l az �rdekl�d�k a kor�bbi �vsz�zadokban k�lf�ld�n �lt magyarokr�l b�vebb felvil�gos�t�st kaphatnak. [2] Szab� K�lm�n: Oszt�lyf�n�ki k�zik�nyv, t�mav�zlatok, Haz�nk �s a nagyvil�g c�m� fejezet 227_229. oldal (Nemzeti Tank�nyvkiad�, Budapest, 1997.) �De facto Ungarie Magne" R�szlet Julianus bar�t els� utaz�s�r�l 1237-ben Ricardus �ltal k�sz�tett jegyz�k�nyvb�l, amelyet a Vatik�ni Lev�lt�rban �riznek. (A Pal. Lat. 965 jel� kodex 201 r. oldala) |