�rta Bogn�r Zal�n
K�rp�talja lakosai sz�zadunk els� fel�ben nem eg�sz harminc �v alatt �t orsz�g �llampolg�rai voltak.. K�rp�talja az els� vil�gh�bor� v�g�ig az Osztr�k�Magyar Monarchia, ezen bel�l a Magyar Kir�lys�g szerves r�sz�t alkotta. 1919. m�jus elej�t�l m�r a csehszlov�k hadsereg fel�gyelete al� tartozott, s ezt a ter�letfoglal�st az 1919. szeptember 10-i Saint-Germain-en-Layeben al��rt b�keszerzod�s szentes�tette. Ez�ltal K�rp�talja a Csehszlov�k K�zt�rsas�g r�sze lett. Az 1938. november 2-i elso b�csi d�nt�ssel K�rp�talja d�lnyugati s�vja Ungv�rral, Munk�ccsal �s Nagyszol�ssel egy�tt visszaker�lt Magyarorsz�ghoz. 1939. m�rcius 14-�t, az �n�ll� Szlov�kia kiki�lt�s�t k�vet�en a magyar csapatok h�rom nap alatt visszafoglalt�k K�rp�talja eg�sz ter�let�t. A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en K�rp�talja a szovjet birodalom r�sze lett. E legut�bbi imp�riumv�lt�s tragikus el�zm�nye volt a k�rp�taljai magyars�g katonak�teles kor� f�rfilakoss�g�nak a szovjet l�gerekbe hurcol�sa.
A m�sodik vil�gh�bor� sor�n a harcok 1944 augusztus�ra �rtek az �szakkeleti K�rp�tok k�ls� �v�hez. Augusztus 5-�n a V�r�s Hadsereg az �szakkeleti K�rp�tokon val� �tt�r�shez megalak�totta a 4. ukr�n hadseregcsoportot, amely t�bbsz�ri halaszt�s ut�n szeptember 9-�n ind�totta meg a t�mad�s�t. Itt a K�rp�tok v�delm�t az 1. magyar hadsereg l�tta el D�lnoki Mikl�s B�la vezet�s�vel. A Vereckei-h�g�t szeptember 27-�n adt�k fel, s visszavonultak a nem sokkal beljebb h�z�d� �rp�d-vonalra. A V�r�s Hadsereg 1944. okt�ber 2-�n foglalta el az els� k�rp�taljai telep�l�st az als�-vereckei j�r�s, Verebes, ruszin nev�n Verbi�s nev� k�zs�g�t. A magyar hader� imm�r L�szl� Dezs� alt�bornagy vezet�s�vel okt�ber k�zep�ig tartotta az �rp�d-vonalat, majd okt�ber 17-�n megkezdt�k a visszavonul�st. Okt�ber v�g�re a V�r�s Hadsereg l�nyeg�ben elfoglalta K�rp�talj�t.
A front tov�bbvonul�s�val, azaz 1944 okt�ber�t�l 1945 janu�rj�ig K�rp�talj�n kett�s k�zigazgat�s j�tt l�tre. Egy szovjet katonai �s egy Husztr�l ir�ny�tott csehszlov�k polg�ri k�zigazgat�s. Az 1944. m�jus 8-i szovjet-csehszlov�k egyezm�ny �rtelm�ben ugyanis a szovjet hadsereg-parancsnoks�g az egykori Csehszlov�kia �felszabad�tott" ter�leteit �tadta a londoni csehszlov�k emigr�ns korm�ny k�pvisel�inek. M�g el sem csitultak a harcok Csapn�l, amikor Frantisek Nemec teljhatalm� megb�zott vezet�s�vel okt�ber 28-�n meg�rkezett a csehszlov�k korm�ny k�ld�tts�ge K�rp�talj�ra. Az �j cseh adminisztr�ci� Huszton rendezte be a k�zpontj�t, �s igyekezett �jj�szervezni a polg�ri k�zigazgat�st. Az 1938 el�tti csehszlov�k t�rv�nyeket k�v�nt�k �jra bevezetni, �s minden erej�kkel akad�lyozni, hogy K�rp�talj�t Szovjet-Ukrajn�hoz csatolj�k. A huszti cseh adminisztr�ci� 1944. november 21-re h�vta �ssze K�rp�talja telep�l�seinek k�pvisel�it. A csehszlov�k jogrend �rv�nyes�t�se azonban nem �llt a szovjet hat�s�gok �rdek�ben.
K�rp�talj�ra a szovjet csapatokkal egy�tt �rkezett a Svoboda t�bornok �ltal vezetett csehszlov�k hadtest, amelynek politikai biztosa Ivan Turjanica volt. Ivan Turjanica - fontos a n�v (!) - a moszkvai emigr�ci�b�l ilyenform�n hazat�rve kil�pett a V�r�s Hadsereg k�tel�k�ben harcol� csehszlov�k hadtestb�l, �s szervezni kezdte a K�rp�tont�li Ukrajna Kommunista P�rtj�t. Ivan Turjanica 1944. november 11-�n javasolta a 4. ukr�n hadseregcsoport katonai tan�cs�nak �a k�rp�taljai n�p bizalm�t nem �lvez� szem�lyek ideiglenes izol�l�s�t". Majd november 19-�n, a k�rp�taljai magyar �s n�met f�rfilakoss�g �izol�l�sa" ut�n Munk�cson, vezet�s�vel megtartott�k a K�rp�tont�li Ukrajna Kommunista P�rtj�nak alakul� �l�s�t, amelyen kimondt�k: c�ljuk K�rp�talja, vagyis K�rp�tont�li Ukrajna Szovjet-Ukrajn�hoz csatol�sa.
A K�rp�talja v�rosaiban a magyar �s n�met katonak�teles kor� f�rfilakoss�g �izol�l�s�r�l" az 1944. november 13-i d�tummal ell�tott, a �V�rosparancsnoks�g 2. sz�m� parancsa" felzet� falragaszokr�l �rtes�lhetett a lakoss�g. Ugyanakkor az a t�ny, hogy minden v�rosparancsnok 2. sz�m� parancsa megegyezik, m�r sejteti, hogy ez a parancs tulajdonk�ppen fels�bb, k�zponti utas�t�sra sz�letett. A sejt�st Dupka Gy�rgy �s Alekszej Korszun kutat�sai igazolt�k, akik Moszkv�ban, a hadt�rt�neti lev�lt�rban megtal�lt�k a fels�bb parancsot. A K�rp�talj�t megsz�ll� 4. ukr�n hadseregcsoport katonai tan�csa ugyanis 1944. november 12-i �l�s�n a 0036. sz. szigor�an titkos parancs�val a k�vetkez�ket rendelte el:
�1. A v�rosok, kisv�rosok �s nagyobb telep�l�sek katonai parancsnoks�gai november 14-t�l 16-ig bez�r�lag vegy�k nyilv�ntart�sba a n�met �s magyar hadseregben szolg�lt katon�kat �s tiszteket nemzetis�g�kt�l f�ggetlen�l. 2. �ssze kell �rni mindazokat a 18-50 �ves kor� n�met �s magyar nemzetis�g� hadk�teles szem�lyeket, akik jelenleg a felszabad�tott K�rp�tont�li Ukrajna ter�let�n �lnek, valamint a magyar rend�rs�g �s csend�rs�g hivatalnokait �s alkalmazottait, akik a felszabad�tott K�rp�tont�li Ukrajna ter�let�n tart�zkodnak. (...) A katonai parancsnokok a jegyz�kbe v�telkor k�telesek az �rintettek tudom�s�ra hozni, hogy november 18-�n ism�telten k�telesek megjelenni. (...) A felszabad�tott K�rp�tont�li Ukrajna ter�let�n �l� n�met �s magyar nemzetis�g� hadk�teles szem�lyeket k�l�n osztagokban, list�k szerint, konvoj alatt hadifogoly-gy�jt�helyekre kell ir�jny�tani. (...) ut�lagos megjegyz�s: Fagyejev vez�r�rnagynak a h�torsz�g ellen�rz�s�vel megb�zott NKVD-osztagok parancsnok�nak utas�tania kell alakulatait, hogy a felsorolt szem�lyek felkutat�sa �s letart�ztat�sa ir�ny�ban er�teljesebb munk�t fejtsen ki."
Ungv�ron a parancs �rtelm�ben a f�rfiak 18-t�l 50 �ves korig jelentkeztek a v�rosparancsnoks�gokon. Ott list�ba vett�k �ket, �s meghagyt�k, hogy 18-�n ism�t jelentkezzenek �tvenni az igazol�sokat, amivel majd szabadon k�zlekedhetnek a V�r�s Hadsereg �ltal ellen�rz�tt ter�leten. Az emberek 18-�n visszamentek a kijel�lt helyekre, de ott nem igazol�s v�rta �ket, hanem g�ppisztolyos �r�k, akik megmotozt�k �ket, �s elvettek t�l�k minden haszn�lhat� t�rgyat, s�t m�g a jobb l�bbeliket is levetett�k r�luk. Majd azt mondt�k, hogy csak h�romnapi munk�ra viszik el �ket.
A v�rosparancsnoks�gokon kezdt�k sz�tv�logatni az embereket, akik ruszinnak vagy szlov�knak vallott�k magukat, �s legal�bb a miaty�nkot el tudt�k mondani ruszinul vagy szlov�kul. �k igazol�st kaptak, �s hazamehettek. A t�meges letart�ztat�sokat �s elhurcol�sokat az NKVD, a SZMERS, valamint Uszta Gyula, Priscsepa �s Tkank� partiz�n alakulatai 1944. november 18-�t k�vet�en is folytatt�k eg�szen 1945 janu�rj�ig. Ezeknek az akci�knak 13 �ves gyerekek �s 64 �ves f�rfiak is az �ldozat�ul estek.
Az �sszegy�lt embereket �ltal�ban a jelentkez�st k�vet� napon katonai k�s�rettel, gyalogmenetben �tnak ind�tott�k �a k�rp�taljai magyars�g XX. sz�zadi Golgot�ja", Szolyva fel�. Beregsz�szr�l �s Ungv�rr�l k�t, m�g Nagysz�l�sr�l �s a t�volabbi telep�l�sekr�l h�rom vagy n�gy napig tartott a gyalogmenet. �tk�zben a foglyokat nem l�tt�k el �lelemmel, s az �jszak�kat ist�ll�kban t�lt�tt�k. S�t egyes csoportok a szabad �g alatt �jszak�ztak a dermeszt� m�nusz 20 fokos hidegben. Kimer�lten, �tfagyva �rkeztek Szolyv�ra a hat�rvad�sz-laktany�b�l kialak�tott t�borba.
Itt benzines- vagy olajoshord�kban f�z�tt bors�-, kukorica- vagy marhar�palevest kaptak, n�ha 20 dekagramm kenyeret. V�zben f�tt �telt sokan ed�ny hi�ny�ban nem tudtak enni. Az emberek fapriccseken vagy a puszta f�ld�n aludtak, m�r amennyire tudtak a v�rsz�v� tetvekt�l. A t�borba naponta �rkeztek �s mentek tov�bb a transzportok. �gy a t�bor �tlagos l�tsz�ma 10-15 ezer f� k�r�l mozgott. Az elhurcoltak n�h�ny napt�l t�bb h�tig terjed� id�szakot t�lt�ttek el ebben a - korabeli kifejez�ssel �lve - hal�lt�borban. Itt-tart�zkod�suk alatt k�l�nb�z� munk�kra vitt�k �ket, h�d�p�t�sre a Latorc�hoz, vas�t�p�t�sre vagy fahord�sra. A k�r�lm�nyekr�l �rz�kletes k�pet ny�jt Mocsalovnak, a 4. ukr�n hadseregcsoport t�borait fel�gyel� NKVD-s �rnagynak a jelent�se: �1944. december 4. A 46-os sz�m� vas�ti brig�dt�l visszak�ldtek 594 f�t, akik k�z�l 373 f� beteg, 209 rendk�v�l legyeng�lt, 25 b�lhurutos, 32 r�h�s, 102-nek felt�rte a l�b�t a l�bbeli. 150-en mez�tl�b �rkeztek."
A zs�folt t�borban a gyenge �lelmez�s �s f�t�si hi�nyoss�gok miatt a legyeng�lt szervezet� emberek t�meg�vel haltak meg. Nagy L�szl� viski lakos �gy eml�kezik vissza a szolvai l�gerre: �...a l�ger k�pe m�r k�v�lr�l is elrettent� volt. Fokozta a d�bbenetet, hogy kapunyit�skor el�sz�r egy hull�kkal megrakott nagy teherkocsi j�tt ki, mi ut�na indultunk befel�. A l�tv�ny bel�lr�l m�g rettenetesebb volt. A dr�tker�t�sen bel�l d�h�ng�tt a flekkt�fusz. Naponta k�t-h�rom kocsi halottat sz�ll�tottak el. Az elhelyez�s is embertelennek volt mondhat�. Nyolc-t�zezer embert zs�foltak �szsze ar�nylag kis ter�leten. Aki szerencs�s volt, fed�l alatt, �lve aludva t�lthette az �jszak�j�t, de a deport�ltaknak k�r�lbel�l egy�t�de kinn a szabadban, havon t�lt�tte �jszak�j�t. Az emberek, mivel le voltak gyeng�lve, hullottak, mint a legyek. Nem egyet a l�ger v�g�n l�v� p�ceg�d�rb�l h�ztak ki. Ez a g�d�r t�z m�ter hossz�, h�rom m�ter sz�les �s k�t m�ter m�ly volt. Ezeken fosznideszk�k voltak keresztbe t�ve, mely k�pezte a WC-t. A nagyon gyenge foglyok egyszer�en belesz�d�ltek a fek�li�ba, s mire kih�zt�k �ket, m�r halottak voltak." A t�borba 1944. novembert�l az 1945. �prilis 1-jei bez�r�s�ig 35-40 ezer embert hurcoltak. 10-15 ezren itt alussz�k �r�k �lmukat.
A szovjet vezet�s k�z�t-, benzink�t-�p�t�ssel bolygatta meg a ter�letet, �s igyekezett elt�ntetni a s�rokat, de nem siker�lt. 1994-ben eml�kparkot �ll�tottak a �hal�lt�borban" elhunytak eml�k�re.
Szolyv�r�l k�t �tvonalon hajtott�k tov�bb a foglyokat. A r�videbb Vol�con, majd a Vereckei-h�g�n, a hosszabbik �t Perecs�nyen-Nagyberezn�n-Malomr�ten �s az Uzsoki-h�g�n kereszt�l vezetett a gal�ciai Turk�ba, majd a Sztarij Szam-borban l�v� �tmeneti eloszt�l�gerbe. �tk�zben naponta egyszer kaptak enni, ami n�h�ny dekagramm sz�raz fekete keny�r vagy f�l mar�k sz�raz bors� volt. A t�bbnapos gyalogmenet a m�nusz 15-20 fokos t�li hidegben �s a k�rp�tokbeli neh�z terepviszonyok k�z�tt az eddigre m�r er�sen legyeng�lt szervezet� emberek k�z�l sokaknak az utols� er�tartal�k�t is fel�r�lte. Akik m�r nem b�rtak tov�bb menni, azokat az �r�k helyben agyonl�tt�k.
A t�bbhetes �ton n�gy-�t naponta kaptak sz�raz kenyeret, s�zott halat vagy valamilyen levest, mivel a szerelv�nyparancsnokok az �lelmet legt�bbsz�r szeszes italra cser�lt�k. Nem sokkal s�r�bben kaptak vagononk�nt egy-k�t v�d�r vizet. A foglyok a vagonok f�mv�z�r�l nyaldost�k a d�rr� fagyott p�r�t, de nem volt ritka, hogy saj�t vizelet�ket itt�k meg. Az �r�k tudatosan adtak ilyen kev�s vizet, mert az utaz�sok kezdet�n m�g el�fordultak sz�k�sek a padl�zat kiv�s�s�vel, �s az �rszem�lyzet rendk�v�l f�lt a sz�k�sek miatti sz�monk�r�st�l. A megsz�llt ter�leten m�g b�rkivel p�tolhatt�k - �s p�tolt�k is - a sz�k�tt foglyokat, de szovjet �llampolg�rokkal ezt m�r nem mert�k megtenni. Ez�rt �gy v�lt�k, hogy a v�z megvon�s�t�l teljesen legyeng�lt foglyok m�r k�ptelenek lesznek megk�s�relni a sz�k�st. Amikor v�z- vagy t�zel�felv�tel miatt meg�llt a szerelv�ny, fakalap�ccsal v�gigkopogtatt�k a vagonokat, hogy nem laz�tottak-e meg egy-egy deszk�t a foglyok. Az �tk�zben meghaltakat id�nk�nt �tsz�ll�tott�k az utols�, �gynevezett halottaskocsiba, majd egy-egy nagyobb �llom�s mellett g�dr�kbe f�ldelt�k el �ket.
A K�rp�talj�r�l elhurcoltakat a Szovjetuni� legk�l�nb�z�bb pontjaira vitt�k. A t�bbs�g�ket azonban az Ur�l vid�k�re, a Donyec-medenc�be vagy Belorusszi�ba. B�ny�kban, romeltakar�t�sokon, �p�tkez�seken, gy�rakban, kolhozokban �s szovhozokban dolgoztatt�k �ket. Az elgy�t�rt �s minden er�tartal�kaikat fel�lt emberek kezdetben ezekben a c�lt�borokban is t�meg�vel haltak meg. A t�borbeli �llapotokra vonatkoz�an a 183-as sz�m� Minszk megyei Novij Boriszovi t�bor parancsnok�nak 1945. �prilis 21-i jelent�se szerint: �...a hdf-ok v�zell�t�sa �gy t�rt�nik, hogy a hdf-ok a Berezina foly�b�l hord�kban hordj�k a vizet. (...) A negyed�v alatt �sszesen 3547 f� �rkezett, 169 f� t�vozott, 2262 ember meghalt. A negyed�v folyam�n �rkezett kontingensek teljesen eltetvesedtek. (...) A negyed�v folyam�n a terv szerinti 52 500 normanap helyett 36 864-et teljes�tettek. Noha a ledolgozott napok sz�m�t tekintve nem teljes�tett�k a tervet, az �sszkitermel�s m�gis megk�zel�ti a tervezettet." Iszonyatos t�nyek - a foglyok 67 sz�zal�ka halt meg negyed�v alatt, igaz, a munkatervet majdnem siker�lt teljes�ttetni az �l�-holt foglyokkal.
Akik 1945 tavasz�t t�l�lt�k, azoknak j� es�ly�k volt arra, hogy �lve hazajussanak. Az elhurcoltak k�z�l els�k�nt 1945 janu�rj�ban t�rtek haza n�h�nyan. Mehlisz vez�rezredes, a 4. ukr�n hadseregcsoport NKVD-parancsnoka ugyanis janu�r 2-�n - miut�n m�r eld�lt K�rp�talja hovatartoz�sa - elrendelte, hogy a hadseregcsoport ter�let�n l�v� hadifogoly-gy�jt�t�borokb�l a �t�vesen letart�ztatottakat" hazabocs�ss�k. Ennek alapj�n janu�r 6-a �s 31-e k�z�tt a szolyvai t�borb�l 3382 f�t bocs�tottak szabadon: 907 szl�v nemzetis�g� szem�lyt, 21 zsid�t, 1795 negyven�t �vesn�l id�sebb magyart, 609 rokkant magyart, hat kommunist�t �s 44 ipari szakembert - tudjuk meg Mocsalov jelent�s�b�l. Term�szetesen a szinnai �s a perecs�nyi fogolyt�borokb�l is t�rt�ntek hazabocs�t�sok.
A t�bbs�get azonban csak 1946-t�l kezdt�k hazaengedni, �s voltak olyanok is, akik csak 1953-ban, Szt�lin hal�la ut�n t�rhettek haza. Azok, akik viszont a hadifogolyt�borokb�l a gul�gra ker�ltek sz�k�s, �lelemlop�s, az �rszem�lyzet testi s�rt�se vagy m�s, mondvacsin�lt okb�l, m�g az 1960-as �vek v�g�ig is fogs�gban s�nyl�dtek.
A K�rp�talj�r�l 1944 v�g�n elhurcolt mintegy 40-50 ezer ember - akiknek mintegy kilencven sz�zal�ka volt magyar - hatvan sz�zal�ka, 24 ezer k�rp�taljai magyar apa, f�rj, fi� nem t�rhetett haza.
Hogy mi �llt a k�rp�taljai magyars�g �s n�mets�g t�meges elhurcol�s�nak a h�tter�ben? El�sz�r is a Szovjetuni�nak �ri�si volt a munkaer�-sz�ks�glete, hiszen a vil�gh�bor� folyam�n hatalmas, mintegy h�szmilli� f� volt az embervesztes�ge. Ezen t�lmen�en a vil�g legnagyobb l�tsz�m� hadsereg�t tartotta fenn. A foglyok pedig t�meges �s ingyenes munkaer�t jelentettek.
Szt�lin 1943. m�rcius 23-�n Eden brit k�l�gyminiszternek kijelentette: a magyarokat meg kell b�ntetni.
Ivan Turjanica javaslat�b�l m�r kiolvashat� volt a K�rp�talja Szovjetuni�hoz csatol�s�t nem t�mogat� nemzetis�gek �gymond �ideiglenes izol�l�sa". Hiszen nem v�letlen, hogy a K�rp�tont�li Ukrajna Kommunista P�rtj�nak alakul� �l�se, amelyen legf�bb c�lul t�zt�k K�rp�talj�nak a Szovjetuni�hoz csatol�s�t, november 19-�n volt, azaz a k�rp�taljai magyars�g nagy r�sz�nek a letart�ztat�s�t k�vet� napon. Majd november 26-�n, az elhurcol�sok nagy r�sz�nek lez�rult�val tartott�k meg Munk�cson a Zakarpatszka Ukrajna N�ptan�cs�nak, azaz a legf�bb helyi hatalmi szervezetnek az alakul� �l�s�t, ahol az egybeh�vott �s kiv�lasztott 663 k�pvisel� egyhang�lag mondta ki �haj�t: �Egyes�teni Zakarpatszka-Ukrajn�t a mi nagy any�nkkal, Szovjet-Ukrajn�val, �s elszakadni Csehszlov�ki�t�l". A N�ptan�cs, a Narodna Rada eln�ke �s egyben Zakarpatszka-Ukrajna Kommunista P�rtj�nak els� titk�ra a szovjet gyakorlatnak megfelel�en ugyanaz a szem�ly, azaz Ivan Turjanica volt.
�rta Bogn�r Zal�n A szerz� t�rt�n�sz, egyetemi oktat�