| A HARMADIK BIRODALOM HAGYAT�KA
A koreai f�lsziget l�gter�ben, 1950. december 17-�n t�rt�nt az els� l�gi �sszecsap�s k�t h�ress� v�lt sug�rhajt�s� harci rep�l�g�pt�pus: a szovjet MIG�15-�s �s az amerikai F�86 �Sabre� k�z�tt. A k�t g�p meglep� hasonl�s�got mutatott egym�ssal. Eg�szen a 80-as �vek v�g�ig nagyra �rt�kelt �s a vil�g orvost�rsadalma �ltal gyakran forgatott m� volt a �Pernkopf-atlasz�, Eduard Pernkopf osztr�k anat�mus megbecs�lt anat�miai lexikona az emberi testr�l. �Egy kis l�p�s egy embernek, de �ri�si l�p�s az emberis�g sz�m�ra� � hangzott el Niel Armstrong mindenki �ltal ismert mondata, mid�n az USA �ltal a Holdra juttatott els� ember l�b�val meg�rintette a Hold talaj�t. A fenti h�rom epiz�d, amelyeknek l�tsz�lag nincs k�z�k egym�shoz, nagyon is szoros kapcsolatban �ll egym�ssal. Val�j�ban egyetlen t�rt�netr�l van sz�, amelynek sok �ga van, �m ezeket k�z�s keretbe foglalja sz�rmaz�si hely�k, valamint k�z�s von�saik a f�szerepl�ket �s ezek sors�t illet�en. N�metorsz�g � a t�rt�net kezdete A t�rt�net kezdete valamikor a 30-as �vekre tehet�, a helysz�n N�metorsz�g, Hitler hatalomra jut�sa ut�n. A n�ci hatalom�tv�tel ut�n gy�keres v�ltoz�sok kezd�dtek N�metorsz�gban nemcsak t�rsadalmi �s gazdas�gi t�ren, de a technikai �s a tudom�nyos kutat�sokban is. Mindezek c�lja a n�ci ideol�gia gyakorlati megval�s�t�sa, gyakorlatba val� �t�ltet�se. Ezt c�lozt�k nemcsak a hadiipar szolg�lat�ba �ll�tott m�szaki kutat�sok, fejleszt�si programok, de a vegyi, k�miai kutat�sok �s az egyre bizarrabb orvosi �kutat�si� programok is. Tagadhatatlan, hogy a n�ci N�metorsz�g sikeres volt olyan haditechnikai �gak fejleszt�s�ben, mint a rep�l�s �s a rak�tatechnika. A n�met tud�sok legjava �ll�totta meggy�z�d�sb�l vagy k�nyszerb�l tud�s�t, el�rt eredm�nyeit �s alkot� energi�j�t a n�ci rezsim szolg�lat�ba. A h�bor� kit�r�se ut�n a hitleri rendszer fokozta er�fesz�t�seit a min�l hat�konyabb fegyverek kifejleszt�se ter�n, val�ban el�remutat�, a szemben�ll� sz�vets�geseket messze megel�z� tudom�nyos �s technikai eredm�nyeket felmutatva. Megsz�lettek a �csodafegyverek�, szerencs�re m�r csak a h�bor� v�gs� szakasz�ban, �gy ezek nagyobb t�meg� el��ll�t�s�ra �s bevet�s�re m�r nem ker�lt sor. �ltal�nosan ismert, hogy a vil�gon az els� hadrendbe �ll�tott g�zturbin�s sug�rhajt�s�, s�t rak�tahajt�m�-meghajt�s� rep�l�g�pek a n�met Luftwaffe fegyvert�r�ba tartoztak, korukat j�val megel�z� konstrukci�kat k�pviselve. Sok fantasztikus eredm�nnyel kecsegtet� program a hajt�m�vek �s rep�l�g�p-konstrukci�k ter�n m�r nem ker�lt kivitelez�sre a n�ci rendszer �sszeoml�sa k�vetkezt�ben. Ugyancsak ismert, hogy a n�met rak�tatechnika eredm�nye az els�, gyakorlatban is haszn�lhat� ballisztikus rak�ta, a V�2, amelyet nagy sz�mban vetettek be els�sorban London �s Antwerpen, valamint kisebb sz�mban m�s angliai, franciaorsz�gi, belgiumi �s holland v�rosok ellen a h�bor� utols� szakasz�ban. Kev�ss� ismert viszont az a t�ny, hogy fejleszt�s alatt �lltak az A�4-es rak�ta (V�2) tov�bbi, t�bbl�pcs�sre tervezett v�ltozatai, amelyek egyike ember vezette sz�rnyas rak�tak�nt az amerikai kontinens bomb�z�s�ra lett volna alkalmas. A hadsz�ntereken megjelen�, bevet�sre �rett n�met fegyverek val�j�ban csak a j�ghegy cs�cs�t jelentett�k. A sok�ves kutat�s, technikai fejleszt�s, a t�bb�ves k�s�rleti tev�kenys�g eredm�nyei komoly lehet�s�geket jelentettek �jabb, eddig nem pr�b�lt, val�ban el�remutat� eszk�z�k kifejleszt�s�re. Az egyre k�ts�gbeejt�bb hadi helyzetbe jut� N�metorsz�g az elker�lhetetlen veres�g k�zeledt�vel el�vett eddig praktikus okokb�l elvetett technikai elk�pzel�seket, �s ezek gyors�tott fejleszt�s�re ford�totta utols� energi�inak egy r�sz�t. A h�bor� befejez�s�nek idej�n �g�retes konstrukci�k voltak sz�let�f�lben a n�met rep�l�g�p- �s hajt�m�gy�rt� �zemekben. Komoly �rt�ket k�pviseltek az alapkutat�sok �s a k�s�rletek eredm�nyei is, dac�ra, hogy ezek gyakorlatba val� �t�ltet�s�re a h�bor� befejez�s�ig m�r nem ker�lt sor. A h�bor� befejez�dik, a t�rt�net folytat�dik A k�s�bbi sz�vets�gesek korm�nyai a h�bor� kit�r�se el�tt m�r agg�dva figyelt�k a n�met atomkutat�s �s �ltal�ban a haditechnika eredm�nyeit, majd a h�bor� sor�n tal�lkoztak a fejlett n�met haditechnikai eszk�z�kkel. Egym�s szigor�an titkos tudom�nyos �s technikai fejleszt�si programjainak eredm�nyeir�l a hadvisel� feleknek ugyan �ltal�ban nem volt konkr�t tudom�suk, de tudtak a foly� kutat�sokr�l �s fejleszt�sekr�l. Eur�pa addig n�metek �ltal megsz�llt ter�leteire, majd a mag�ba N�metorsz�gba benyomul� sz�vets�ges hader�k ez�rt kiemelten fontos feladatnak tekintett�k az elfoglalt ter�leteken tal�lhat� n�met technikai �s tudom�nyos eszk�z�knek, valamint a kutat�sok �s fejleszt�sek dokument�ci�inak szisztematikus �sszegy�jt�s�t. De tal�n m�g enn�l is fontosabbnak tekintett�k a kutat�k, szakemberek azonos�t�s�t �s ��sszegy�jt�s�t�. Megindult a versenyfut�s els�sorban a nyugati sz�vets�gesek �s a szovjet hader�, m�sodsorban Anglia, Franciaorsz�g �s az USA k�z�tt a n�met tudom�nyos �s technikai v�vm�nyok, valamint az ezeket l�trehoz� n�met szakemberek felkutat�s�ra �s biztons�gba helyez�s�re. Ennek a �versenynek� van n�h�ny kev�ss� ismert, dicstelen fejezete is. Az eredm�nyess�g �rdek�ben j�l megszervezett �s megfelel� szakemberg�rd�val ell�tott szervezetek l�tes�ltek �gy szovjet, mint amerikai r�szr�l. A 60-as �vekben v�lt ismertt� az USA e t�ren kifejtett tev�kenys�g�nek k�dneve: Operation Paperclip (g�mkapocsm�velet). Ennek j�l defini�lt c�lja els�sorban n�gy ter�letre �sszpontosult. A rak�tatechnika, a rep�l�s, a k�miai fegyverek �s k�miai reakci�k, valamint az orvosi kutat�sok ter�let�re. Emellett ezzel p�rhuzamos tev�kenys�gek is zajlottak, p�ld�ul a n�met kriptogr�fiai eredm�nyek felkutat�sa �s hasznos�t�sa (TICOM program) �s a n�met atomkutat�si eredm�nyek felder�t�se, valamint szakemberg�rd�j�nak �sszegy�jt�se az Operation ALSOS keret�ben. Az amerikai h�rszerz� szolg�lat, az OSS n�mi haboz�s ut�n ig�nybe vette a n�metek Szovjetuni� elleni h�rszerz�s�nek vezet�je, Reinhard Gehlen t�bornok �szakismereteit� is. Ez a kapcsolat k�s�bb k�l�n�sen hossz�nak �s gy�m�lcs�z�nek bizonyult. Gehlen lett a h�bor� ut�ni nyugatn�met titkosszolg�lat Kelet-Eur�pa �s a Szovjetuni� ellen folytatott h�rszerz� tev�kenys�g�nek, a Gehlen-szervezetnek a feje, amely eg�szen a 60-as �vekig szorosan egy�ttm�k�d�tt az OSS ut�dszervezet�vel, a CIA-val. Hasonl� szovjet tev�kenys�gr�l is vannak ismeretek, els�sorban az ezekben r�szt vev� n�met szakemberek visszaeml�kez�sei alapj�n. A Szovjetuni� a rep�l�si �s rak�tatechnikai eredm�nyek ir�nt �rdekl�d�tt els�sorban. K�zvetlen�l a front m�g�tt technikai k�pzetts�g� szakemberg�rda k�vette a V�r�s Hadsereg egys�geit, akik az elfoglalt ter�letek gy�rait, �zemeit, kutat�si int�zm�nyeit, k�s�rleti telepeit vizsg�lt�k �t haditechnikai eszk�z�ket, ezek dokument�ci�it �s szakembereit keresve, a nyugati sz�vets�gesekhez hasonl�an. A rep�l�ssel kapcsolatos anyagot az Osoaviachim elnevez�s� szervezet koordin�lta. A fenti akci�k komoly eredm�nyekkel j�rtak. Az Operation Paperclip, vagy ahogy el�sz�r nevezt�k, az Operation Overcast sor�n mintegy 700, a n�ci rendszer szolg�lat�ban �ll� tud�s, technikai szakember, orvos ker�lt az USA-ba. Szakemberek �s technikai szem�lyzet ker�lt hosszabb-r�videbb id�re Angli�ba �s Franciaorsz�gba, valamint a Szovjetuni�ba is. De vegy�k sorj�ban az egyes tudom�nyos �s technikai ter�leteket, a fenti akci�k eredm�nyeit �s ennek k�vetkezm�nyeit. Rep�l�s � Messerschmitt a Szovjetuni�ban Az I. vil�gh�bor�t k�vet� b�keszerz�d�s megtiltotta N�metorsz�g sz�m�ra a hadi rep�l�s fejleszt�s�t. Nem tiltotta azonban meg ezt a polg�ri rep�l�ssel kapcsolatban, m�g kev�sb� az elm�leti kutat�munka ter�n. A 1920-as �vek m�sodik fel�t�l kezd�d�en N�metorsz�gban egy sor, k�l�nleges elk�pzel�seket megval�s�tani sz�nd�koz�, rep�l�ssel foglalkoz� zseni�lis szakember kezdte meg tev�kenys�g�t. Olyan nevek nyom�n, mint Alexander Lippisch, Ernst Heinkel, Anton Flettner, Heinrich Focke, Hans von Ohain, Werner von Braun, Eugen S�nger, Richard Vogt, a Horten fiv�rek, dr. Kramer �s m�sok, �tt�r� megold�sok sz�lettek a rep�l�g�p-konstrukci�k, a sug�rhajt�s� g�zturbina-hajt�m�vek �s a rak�tameghajt�s ter�n. Sok �tt�r� elk�pzel�st eleinte nem t�mogatott az 1933-ban hatalomra ker�lt hitleri rendszer. A hat�kony fegyverkez�s �s t�meggy�rt�s �rdek�ben els�sorban a m�r bev�lt, tiszt�zott elvek alapj�n m�k�d�, k�nnyen gy�rthat�, egyszer�bb konstrukci�k fejleszt�s�t r�szes�tett�k el�nyben. Ez�rt elmaradt p�ld�ul a Hans von Ohain �ltal konstru�lt g�zturbin�s hajt�m� fejleszt�s�nek t�mogat�sa, amelyet a fiatal konstrukt�r p�rtfog�ja �s munkaad�ja, Ernst Heinkel v�g�l saj�t forr�saib�l fejlesztett tov�bb. Ezzel el is vesztette a n�ci rendszer j�indulat�t, �gy a He�178 modell tov�bbi fejleszt�s�t nem finansz�rozt�k, pedig az a vil�gon els�k�nt, 1939-ben g�zturbin�s meghajt�ssal m�k�d�tt �s m�r sikeresen rep�lt. Ugyanerre a sorsra jutott sok hasonl� konstrukci� is, t�bbek k�z�tt Werner von Braun f�gg�legesen felsz�ll�, rak�tameghajt�s� elfog� vad�szg�p�nek terve, a Horten fiv�rek k�l�n�s, aszimmetrikus kialak�t�s� g�peinek tervei, az �n. csupasz�rny konstrukci�k �s m�s, addig ki nem pr�b�lt, egzotikus rep�l�stechnikai �tletek. Mindamellett a n�ci rendszer s�lyt helyezett �j konstrukci�k kifejleszt�s�re, amelyekt�l a technikai f�l�ny megszerz�s�t rem�lte majdani ellenfelei felett. Ennek sor�n v�g�l sor ker�lt a g�zturbin�s, valamint a rak�ta�zem� sug�rhajt�m�vek fejleszt�s�re, a nagy sebess�g� rep�l�st lehet�v� tev� h�tranyilazott sz�rnyszerkezet elm�leti alapjainak kidolgoz�s�ra �s gyakorlatba val� �t�ltet�s�re, s�t l�gi harcra tervezett ir�ny�that�, valamint l�gelh�r�t� rak�t�k kifejleszt�s�re is. V�g�l h�rom g�zturbin�s sug�rhajt�m� is sorozatgy�rt�sra ker�lt a h�bor� utols� k�t �v�ben: a Junkers-gy�r Jumo�004 jel�, a BMW m�vek BMW�003 megnevez�s� �s a Heinkel m�vek He S�011 nev� hajt�m�vei. T�bb kism�ret�, rep�l�g�p meghajt�s�ra alkalmas rak�tahajt�m� is gy�rt�si f�zist �rt el, ezek k�z�l a Walter HWK 509A�2 megnevez�s� volt a legsikeresebb �s legnagyobb sz�mban gy�rtott. A fenti hajt�m�vek birtok�ban v�g�l lehet�s�g ny�lt n�h�ny sug�rhajt�s� rep�l�g�p sorozatgy�rt�s�ra, hadrendbe �ll�t�s�ra �s bevet�s�re is. �gy ker�lt sor az ismert Messerschmitt-f�le Me�262 jel� k�tmotoros sug�rhajt�s� vad�szg�p hadrendbe �ll�t�s�ra, amely a II. vil�gh�bor� leggyorsabb vad�szg�pe volt, vagy a m�g k�l�nlegesebb, Walter-rak�ta meghajt�s�, Me�163 jel�, Komet (�st�k�s) n�vre keresztelt, m�r a hangsebess�get megk�zel�t� rep�l�g�p bevet�s�re. (A Komet rep�l�teste � vagy ahogy nevezik: s�rk�nyszerkezete � dr. Lippisch mesterm�ve, a t�rzs �s sz�rny egybe�p�tett szerkezet�vel a mai �rsikl�khoz hasonl�, �vtizedekkel el�remutat� konstrukci�.) Sorozatgy�rt�sra ker�lt a h�bor� v�g�n m�g egy l�gl�k�ses rep�l�g�pt�pus, a He�162, amely egyszer�s�ge, olcs�s�ga �s magas sebess�ge r�v�n lett volna hivatott er�s�teni az orsz�g l�gter�nek v�delm�t, a konstrukci� azonban id� �s anyagi eszk�z�k h�j�n nem volt igaz�n kiforrott. A n�met rep�l�s�gyi miniszt�rium (RLM) t�mogatott n�h�ny igaz�n k�l�nleges projektet is, az ezekt�l v�rt strat�giai el�nyt szem el�tt tartva. Ilyen volt dr. Eugen S�nger elk�pzel�se a l�gk�r�n k�v�l, mintegy t�zszeres hangsebess�ggel orbit�lis p�ly�n halad� �ri�s strat�giai bomb�z�r�l, amely mintegy 3,5 tonn�s bombaterh�t a vil�g b�rmely pontj�ra eljuttathatta volna. A t�bb�vi tervez�si �s k�s�rleti tev�kenys�g 1941-ben le�llt, k�s�bb pedig m�r nem volt lehet�s�g a program �jraind�t�s�ra. A megval�s�t�s f�zis�ba jutott el a Junkers Ju�287 jel�, k�l�nleges, sug�rhajt�s� motorokkal ell�tott bomb�z�ja is, amely addig soha nem alkalmazott el�renyilazott sz�rnyainak dac�ra m�r a protot�pus pr�barep�l�sei sor�n megk�zel�tette a 700 km/h sebess�get. A t�pus hadrendbe �ll�t�s�ra m�r nem ker�lt sor. A technikai fejleszt�s ir�ny�ban tett er�fesz�t�sek n�vekedtek a II. vil�gh�bor� kit�r�se ut�n, �s tov�bb fokoz�dtak a n�ci rendszer katonai helyzet�nek roml�s�val. A h�bor� utols� k�t �v�ben ism�t el�ker�ltek a kor�bban racion�lis gazdas�goss�gi szempontb�l megval�s�thatatlannak �t�lt elk�pzel�sek, �s ezek fejleszt�s�re ism�t lehet�s�g ny�lt. A k�ts�gbeesett n�met vezet�s �j, olcs� �s hat�kony l�gi harci eszk�z�k kialak�t�s�ra is p�ly�zatokat hirdetett, amelyek nem is maradtak eredm�ny n�lk�l. Fantasztikusabbn�l fantasztikusabb konstrukci�k tervei l�ttak napvil�got, jutottak el a protot�pus meg�p�t�s�nek f�zis�ig, s�t el�sz�ri�k gy�rt�s�ig. J� p�lda erre az Erich Bachem �ltal tervezett, rak�tameghajt�s�, ind�t��llv�nyr�l f�gg�legesen felsz�ll� elfog� vad�sz, a Natter, amelynek egyetlen fegyverzete a g�p orr�ban elhelyezett 30-40 kism�ret� rak�ta volt. A BA�349 jel� g�p gyorsas�ga miatt akad�ly n�lk�l a nagy bomb�z� k�tel�kek k�zvetlen k�zel�be ker�lhetett, �sszes rak�t�j�t egyetlen g�pre ir�ny�tva, majd vitorl�z� rep�l�k�nt visszat�rve b�zis�ra. Tipikus olcs�, de jelent�s �j�t�sokat felvonultat� sz�ks�gmegold�s volt a Junkers EF�128 jel� �n. miniaturj�ger (t�rpe vad�sz) is, amelynek He S�011 sug�rhajt�s� motorja, katapulttal ell�tott pil�ta�l�se �s a farok helyett (amely teljesen hi�nyzott) a h�tranyilazott sz�rnyakon elhelyezett f�gg�leges vez�rs�kjai voltak. A g�p megval�s�t�sa v�g�l a protot�pus �p�t�s�nek f�zis�ig jutott csak el. Mindenk�ppen megeml�tend� a Horten fiv�rek Ho�229 jel� tervezete. Ez a rak�tameghajt�s�, kism�ret�, �csupasz�rny� elfog� vad�szmodell, amely egyes, a NASA sok �vtizeddel k�s�bbi X-sz�ri�s k�s�rleti modelljeihez hasonl�that�, szint�n a protot�pus �p�t�s�nek f�zis�ig jutott el. A n�met h�bor�s rep�l�stechnika tal�n leg�rt�kesebb k�t darabja szint�n csak pap�ron, tervek form�j�ban, illetve protot�pusk�nt �rte meg a h�bor� v�g�t. Az egyik a Messerschmitt gy�r �g�retes terve, a Messerschmitt P.1101 jel� l�gl�k�ses rep�l�g�p, amely az �jszer� orrfut�m� �s a m�sodik gener�ci�s g�zturbina-hajt�m� mellett a vil�gon el�sz�r v�ltoztathat� sz�g�ll�s�, h�tranyilazott sz�rnyakkal rendelkezett. A m�sik �rdekes konstrukci� a Focke-Wulf Ta�183 jel� tervezete volt. A sug�rhajt�s�, h�tranyilazott sz�rny� g�p motorj�nak l�gbe�ml� ny�l�sa az orrban kapott helyet, �zemanyagtart�lyait a sz�rnyba �p�tett�k. A g�p jelent�s hasonl�s�gokat mutatott a Messerschmitt P.1011 modellel. E jelent�s �j�t�sokat, el�remutat� megold�sokat, komoly had�szati �rt�ket jelent� eszk�z�k, ezek fejleszt�si dokument�ci�i �s ezeknek megalkot�i ker�ltek a N�metorsz�gba benyomul� sz�vets�gesek kez�re. A t�bb ezer, a nyugati frontot k�vet� amerikai h�rszerz� k�z�tt a tudom�nyos �let nagy nevei is szerepelnek. K�z�tt�k tal�ljuk p�ld�ul Theodor von Karmant, azaz a magyar sz�rmaz�s� K�rm�n T�dort is, aki az aerodinamika �s az �raml�stan tal�n legnagyobb tekint�lye. Az � feladata a nagy sebess�g� �s szuperszonikus rep�l�ssel kapcsolatos n�met aerodinamikai kutat�sok eredm�nyeinek biztos�t�sa a helysz�nen. �rdekes figyelemmel k�s�rni a hadizs�km�nyk�nt lefoglalt hajt�m�vek, rep�l�g�pek, dokument�ci�k sors�t a h�bor� befejez�s�t k�vet�en. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy a jelent�s sz�mban amerikai, angol �s szovjet k�zbe ker�l� g�zturbin�s hajt�m�vek tanulm�nyoz�sa komoly l�k�st adott az �rintett orsz�gokban foly� megfelel� hajt�m�vek fejleszt�s�nek. Az amerikai Paperclip akci� egyik leg�rt�kesebb zs�km�nya a Messerschmitt P.1011 protot�pusa �s dokument�ci�j�nak j� r�sze volt. A protot�pust id�vel az USA-ba sz�ll�tott�k, ahol helyrehozt�k a megrong�l�dott modellt, �s a Bell Aircraft szakemberei kimer�t� teszteket v�geztek rajta. A lefoglalt dokument�ci�, a g�p tanulm�nyoz�sa, valamint a pr�barep�l�sek eredm�nyei rengeteg hasznos tapasztalattal gazdag�tott�k az amerikai rep�l�g�p-fejleszt�ket. A technikai �tletek, megold�sok egy r�sz�t viszontl�tjuk k�s�bb nemcsak a Bell Aircraft k�s�rleti X jelz�s� modelljein, de k�s�bb a sorozatban gy�rtott egy�b modelleken is. K�l�n�sen nagy haszn�ra volt az USA harci rep�l�ket fejleszt� �s gy�rt� v�llalatainak a Paperclip akci� keret�ben lefoglalt dokument�ci�, amely a h�tranyilazott sz�rnyak elm�leti �s gyakorlati problematik�j�t oldja meg. Ezek a megold�sok azonnali alkalmaz�sra tal�ltak az USA els� igaz�n sikeres, nagy t�megben gy�rtott �s bevetett l�gl�k�ses harci rep�l�g�p�nek, az F�86 Sabre-nak tervez�s�n�l �s kivitelez�s�n�l. Tal�n m�g a lefoglalt dokument�ci�kn�l �s �g�retes protot�pusokn�l is nagyobb jelent�s�ggel b�rt a Paperclip akci� keret�ben az USA-ba ker�lt tud�sok �s rep�l�s�gyi szakemberek jelentette �rt�k. A hadizs�km�nyk�nt lefoglalt k�s�rleti modellek, valamint az Amerik�ba ker�lt technikai g�rda a m�ra legend�ss� v�lt Wrigt-Patterson l�gib�zis (Ohio) pr�batelepeire �s laborat�riumaiba ker�ltek a h�bor� ut�ni �vekben. Itt gyors halad�s indult meg a k�l�nleges rep�l�g�pmodellek fejleszt�s�ben, amely fejl�d�s napjainkig tart. (Itt fejlesztett�k ki p�ld�ul a lopakod� technik�t megval�s�t� rep�l�g�pmodelleket.) Lehetetlen felsorolni az �sszes jelent�s szakembert, akik a h�bor� befejez�s�t k�vet�en Amerik�ban folytatt�k munk�jukat. Csak n�h�ny ismert n�v ezek k�z�l: dr. Alexander Lippish, aki a Wrigt-Patterson l�gib�zison kifejtett kezdeti tev�kenys�ge ut�n t�bb amerikai rep�l�g�pgy�rt� nagyv�llalat munkat�rsa �s technikai konzult�nsa lesz. R�szt vesz t�bbek k�z�tt az els� deltasz�rny� harci g�pek tervez�s�ben �s fejleszt�s�ben, akt�v az USA-ban eg�szen 1976-ban bek�vetkezett hal�l�ig. Dr. Anton Flettner, az els� hadrendbe �ll�tott sikeres n�met helikopter, az Fl�182 (Kolibri) megalkot�ja, aki r�szt vesz az USA hadsereg�nek helikopterfejleszt�si munk�lataiban. Id�vel saj�t v�llalatot alap�t az USA-ban, amelyet 1961-ben bek�vetkezett hal�l�ig vezet. Hans von Ohain, a n�met g�zturbin�s reakt�v hajt�m� feltal�l�ja �s kifejleszt�je, aki szint�n a Paperclip keret�ben ker�l a Wrigt-Patterson l�gib�zisra. Von Ohain 1956-ban m�r az USA l�gier� rep�l�stechnikai laborat�rium�nak igazgat�ja, 1975-ben az Aero Propulsion Laboratory tudom�nyos vezet�je. Hans Multhopp, a legend�s TA�183 jel�, ut�bb nagy karriert befutott n�met l�gl�k�ses rep�l�g�pmodell (k�s�bb err�l m�g sokat hallunk) tervez�je, aki a kezdeti id�k ut�n a baltimori Glenn L. Martin rep�l�g�pgy�r technikai g�rd�j�nak befoly�sos tagjak�nt dolgozott. Az USA hat�s�gai nagyon szerett�k volna megtal�lni �s az USA-ba �cs�b�tani� a hadizs�km�nyk�nt lefoglalt fantasztikus Ho�228 �s Ho�229 modelleket megalkot� Horten fiv�reket is, �k azonban a h�bor�t k�vet�en Peron Argent�n�j�ba menek�ltek. Ugyanez t�rt�nt a Focke�Wulf sok el�remutat� modellt megalkot� tervez�-f�m�rn�k�vel, Kurt Waldemar Tankkal, aki az argentin l�gier� sz�m�ra kifejlesztette annak els� l�gl�k�ses g�p�t, a n�met TA-183 terveit tov�bbfejlesztve. Term�szetesen nem csak az USA hasznos�totta a n�met rep�l�s ter�n el�rt eredm�nyeket. A m�r eml�tett P.1101 jel� Messerschmitt modell teljes mikrofilmre vett dokument�ci�ja francia k�zre ker�lt, amelyet v�g�l nem osztottak meg sz�vets�geseikkel. Franciaorsz�g �s Anglia is hozz�jutott a g�zturbin�s motorok t�bb p�ld�ny�hoz, amelyeket kimer�t�en tanulm�nyoztak. Az ugyancsak t�bb p�ld�nyban angol �s francia k�zre jutott Me�262 jel�, sug�rhajt�s� Messerschmitt g�p pr�barep�l�sei �s szerkezet�nek vizsg�latai ugyancsak hasznos tapasztalatot jelentettek az angol �s francia konstrukt�r�k tov�bbi munk�j�hoz. Dr. Eugen S�nger rak�takutat�, az Amerika-bomb�z� tervezet�nek atyja �s munkat�rsai Franciaorsz�gba ker�ltek, ahol �vekig seg�tett�k a francia hadirep�l�g�p- �s rak�tagy�rt�st. Maga S�nger id�vel az USA-ban telepedett le, ott folytatva munk�ss�g�t. A S�nger-f�le Amerika-bomb�z� Szt�lin fant�zi�j�t is izgathatta, mert S�ngert a szovjet titkosszolg�lat egy �zben � sikertelen�l � megpr�b�lta elrabolni, �s a Szovjetuni�ba juttatni. A bomb�z� terve civil v�ltozatban �jb�l napirendre ker�lt a 70-es �vekben, RAM-jet meghajt�s�, szem�lysz�ll�t� �rrep�l�g�pk�nt. B�r a k�l�nb�z� k�s�rleti rep�l�g�pmodellek, protot�pusok �s ezek dokument�ci�i z�mmel a nyugati sz�vets�gesek kez�re ker�ltek, a Szovjetuni� sem maradt �rt�kes hadizs�km�ny n�lk�l. A lefoglalt BMW, He �s Jumo sug�rhajt�s� hajt�m�vek a Szovjetuni�ba ker�ltek, ahol tov�bbi fejleszt�s ut�n t�bb korai szovjet l�gl�k�ses rep�l�g�pt�pus hajt�m�vek�nt szolg�ltak. Egyes rep�l�g�pt�pusokat, mint p�ld�ul az Me�262-t a Szovjetuni�ban lem�soltak, tov�bbi tanulm�nyoz�s �s tapasztalatszerz�s c�lj�b�l. A V�r�s Hadsereg �ltal elfoglalt dessaui k�s�rleti telepen szovjet fennhat�s�g alatt tov�bb folyt a fejleszt�si munka az eredeti n�met szem�lyzettel a fontosabb projekteken. K�l�nleges �rdekl�d�st keltett a m�r kor�bban eml�tett el�renyilazott sz�rny�, Ju�287 jel� bomb�z�, valamint az ugyancsak itt fejleszt�s alatt �ll�, EF�126 jel� l�gl�k�ses t�rpevad�szg�p. Az eredm�nyes munk�t k�vet�en a n�met szem�lyzet a Szovjetuni�ba ker�lt, sok�ves �egy�ttm�k�d�s� c�lj�b�l. A legnagyobb fog�st m�gis egy, csak pap�ron l�tez� rep�l�g�p terveinek teljes dokument�ci�ja jelentette, amelyre a szovjet szak�rt�k Berlinben, a L�g�gyi Miniszt�riumban tal�ltak r�. Ez a Ta�183 jel�, l�gl�k�ses Focke-Wulf vad�szg�p dokument�ci�ja volt. A Hans Multhopp-f�le tervezetet a szovjet szak�rt�k t�bb mint �g�retesnek tartott�k, �s egy pr�bap�ld�ny�t meg�p�tett�k a Szovjetuni�ban. A modell, amely 1947-ben rep�lt el�sz�r, tov�bbi m�dos�t�sokon �tesve 1948-ban v�gre kiforrott g�pk�nt, MIG�15 n�ven vonult be a rep�l�s t�rt�net�be, mint a legnagyobb p�ld�nysz�mban gy�rtott, egyben az els� igaz�n sikeres szovjet l�gl�k�ses harci rep�l�g�p. Peenem�nde rak�t�i A n�met haditechnikai kutat�sok �s fejleszt�sek legnagyobb jelent�s�g� hasznos�t�sa a gy�ztes sz�vets�ges hatalmak r�sz�r�l k�ts�gen k�v�l a n�met rak�tatechnika eredm�nyeinek �tv�tele volt. A h�bor� befejez�s�ig nagy utat tett meg a rak�takutat�s a 20-as �vek kezdeti l�p�seit�l. A kezdeti korszak nagy nevei Oroszorsz�gban, k�s�bb a Szovjetuni�ban Konsztantyin Ciolkovszkij, aki lefekteti a folyad�k-�zemanyaggal hajtott rak�t�k fizik�j�nak elm�leti alapjait, az USA-ban Robert H. Goddard, aki 1926-ban els�k�nt bocs�t sikeresen �tj�ra folyad�k-�zemanyag� rak�t�t, N�metorsz�gban pedig Herman Oberth teoretikus, az �rhaj�z�si T�rsas�g (VfR) nev� civil egyes�l�s els� eln�ke. De m�g az USA-ban Goddard sikerei anyagi eszk�z�k h�j�n viszonylag szer�ny m�rt�k�ek, a szovjet er�fesz�t�sek sem azon a szinten mozognak, ami �t�t� el�ret�r�st eredm�nyezne, addig N�metorsz�gban a rak�takutat�s nagy l�p�sekkel halad el�re a 30-as �vek elej�t�l kezdve. A n�met hadvezet�s hamar felfigyelt a rak�t�k haditechnikai lehet�s�geire, csak�gy, mint a programban m�r ekkor k�zponti szerepet j�tsz� fiatal Werner von Braunra. Hitler hatalomra jut�sa ut�n gyors el�rel�p�s k�vetkezik a rak�tatechnika fejleszt�s�ben, term�szetesen a n�ci hader� keretein bel�l. A 30-as �vek k�zep�re a rak�takutat�ssal kapcsolatos tev�kenys�g kin�vi a Berlin k�r�li l�tes�tm�nyek ny�jtotta lehet�s�geket, �s hat�rozat sz�letik egy �j kutat�, k�s�rleti �s gy�rt�si k�zpont l�tes�t�s�re. A v�laszt�s a balti-tengeri R�gen f�lszigeten l�v�, f�lrees� Peenem�nde helys�gre esik, ahol hamarosan meg�p�l az �j k�zpont. A hatalmas l�tes�tm�ny katonai vezet�je Walter Dornberger t�bornok, maga is rak�takutat�, a technikai vezet� az ekkor m�g csak h�szas �veiben j�r� Werner von Braun. Itt gy�lt �ssze a n�met rak�takutat�s sz�ne-java. Hamarosan k�rvonalaz�dik a kutat�s-fejleszt�s c�lja is: egy tonna robban�anyagot mintegy 250-300 km t�vols�g� c�lba juttatni. A kezdeti, kev�ss� sikeres A�3 jel�, 1937-ben megval�sult rak�takonstrukci�t ennek �ttervezett, nagyobb, A�5 jel� ut�da k�veti. Az er�fesz�t�sek 1938-t�l m�r az A�4 jel� rak�ta megval�s�t�s�ra �sszpontosulnak. Von Braun, aki ekkor m�r a n�ci p�rt tagja, sikeresen vezeti a fejleszt�si munk�latokat. Ekkor m�r egyre kevesebb sz� esik a vil�g�r kutat�s�r�l �s a rak�t�k tudom�nyos hasznos�t�s�r�l. A h�bor� kit�r�se ut�n az A�4 rak�ta fejleszt�se m�r kiemelt jelent�s�get, 1942-t�l priorit�st �lvez. A sikerek l�tv�nyosak. Az els� sikeres fell�v�sre 1942 okt�ber�ben ker�l sor. Ugyanebben az �vben megkezd�dik a sorozatgy�rt�s. 1943-ban Dornberger t�bornok m�r a vil�g�r katonai c�l� megh�d�t�s�r�l besz�l. A kit�z�tt c�l ekkor m�r havi 900 db A�4-es rak�ta el��ll�t�sa. 1943 augusztus�ban sz�vets�ges l�git�mad�s �ri a peenem�ndei k�zpontot. Az ekkor m�r 18 000 embert foglalkoztat�, saj�t elektromos er�m�vel �s szuperszonikus l�gcsatorna-berendez�ssel rendelkez� l�tes�tm�nyt �r� k�rok nem igaz�n jelent�sek, biztons�gi okokb�l a gy�rt�st �s a kutat� tev�kenys�g egy r�sz�t m�gis elk�lt�ztetik Peenem�nd�b�l. Az �j, f�ld alatti l�tes�tm�nyekben folytat�d� gy�rt�s az SS fel�gyelete alatt, embertelen k�r�lm�nyek k�z�tt t�rt�nik. A Nordhausen k�zel�ben �p�tett �ri�si f�ldalatti l�tes�tm�ny, az elh�res�lt �Mittelwerk Dora� a n�met hal�lt�borok k�r�lm�nyeit id�z�, rabszolgamunk�n alapul� l�tes�tm�ny. A gy�rt�s itt �s m�s helyeken sikeresen folytat�dik a h�bor� v�g�ig. A r�szben helyrehozott peenem�ndei telepen sem sz�netel a fejleszt�si munka. 1943 v�g�re az A�4 fejleszt�sei gyakorlatilag befejez�dtek. Ekkor m�r elk�sz�ltek a rak�ta hordozhat� kil�v��llom�sr�l, s�t tengeralattj�r�r�l val� ind�t�s�nak felt�teleit biztos�t� rendszerek is. Ezut�n ker�lt sor von Braun vezet�se alatt a nagyobb hat�t�vols�g� �s teherb�r�s� rendszerek fejleszt�si munk�lataira. Elindultak a sz�rnyas, nagyobb hat�t�vols�g�, A�9 jel� rak�ta fejleszt�si munk�latai, valamint a t�bbl�pcs�s, A9/A-10 �s A�12 jel� interkontinent�lis rak�t�k tervez�se. Dornberger �s von Braun csapata r�szt vett rak�ta rep�l�g�p-hajt�m�vek �s l�gelh�r�t� rak�t�k kifejleszt�s�ben is (Wasserfall projekt). 1944. szeptember elej�n megindult London bomb�z�sa az A�4-es rak�t�kkal, amelyeket az ut�kor V�2 rak�ta n�ven ismer. Ezt megel�z�en London m�r szenvedett a V�1 sz�rnyas bomb�kt�l, azonban a sz�vets�gesek el�renyomul�sa miatt a nyugati fronton ezek kil�v� �llom�sair�l v�g�l m�r nem lehetett Angli�t el�rni. A mintegy 3200 (!) t�nylegesen elind�tott V�2-b�l kb 1100 db �rt c�lt �s mintegy 2700 (egyes forr�sok szerint enn�ll j�val t�bb) ember �let�t oltotta ki. A sebes�ltek sz�ma �s az okozott anyagi k�r ugyan jelent�s volt, de messze nem �llt ar�nyban a rak�ta fejleszt�s�re �s a gy�rt�sra ford�tott er�fesz�t�sekkel. A V�2 rak�ta v�g�l hatalmas technikai sikernek, de irracion�lisan dr�ga, kis haszn� fegyvernek mutatkozott. A h�bor� v�g�t von Braun ezredesi rangban, az SS tagjak�nt �rte meg. A csaknem teljes peenem�ndei kutat�g�rda Dornbergerrel �s von Braunnal az �len az amerikai csapatoknak adta meg mag�t, gondosan elker�lve a V�r�s Hadsereget. Peenem�nde szovjet k�zre ker�lt, m�g a nordhauseni l�tes�tm�nyek a nyugati sz�vets�gesek fennhat�s�ga al�. N�met rak�takutat�k az USA-ban �s a Szovjetuni�ban A nordhauseni l�tes�tm�nyt elfoglal� amerikaiak hatalmas �rt�k� hadizs�km�nyra tettek szert. Mintegy 100 db k�sz A�4-es rak�ta, sok V�1 sz�rnyas bomba, rengeteg alkatr�sz, sok tonna dokument�ci� ker�lt amerikai k�zre. Az angol csapatok sem maradtak hasonl� zs�km�ny n�lk�l (Operation Backfire), b�r kisebb mennyis�gben. Az USA v�g�l 14 haj�rakom�ny rak�t�t, alkatr�szt �s dokument�ci�t sz�ll�tott az Egyes�lt �llamokba a Paperclip akci� keret�ben. A sz�vets�gesek sz�m�ra m�r ezt megel�z�en sem voltak teljesen ismeretlenek a n�met rak�takutat�s eredm�nyei. A megsz�llt ter�leteken folytatott h�rszerz�s adatain k�v�l d�nt�en fontos inform�ci�t szolg�ltattak az 1943-ban Sv�dorsz�gban lezuhant V�1-es �s V�2-es k�s�rleti p�ld�nyok. �sszesen h�t sz�rnyas bomba (V-1) �s egy A�4 rak�ta zuhant a semleges Sv�dorsz�g ter�let�re. Ezekr�l a korabeli sajt� is megeml�kezett, tal�lgatva a lezuhant eszk�z�k mibenl�t�t. �rdekes, kev�ss� ismert fejezete a rak�takutat�s t�rt�net�nek ezeknek a p�ld�nyoknak a sorsa. A V�1 sz�rnyas bomb�k maradv�nyait a sv�d katonai jelleg� kutat�sokkal foglalkoz� int�zm�nyek (Rep�l�stechnikai K�s�rleti Int�zet � FFA, valamint a flotta torped�egys�ge) alaposan �tvizsg�lt�k. A vizsg�latokr�l sz�l�, a 90-es �vekben nyilv�nos okm�nyokk� min�s�tett jelent�sekb�l, tanulm�nyokb�l kider�l, hogy ezek szerkezet�t siker�lt teljesen rekonstru�lni. A V�1 sz�rnyas bomb�t ir�ny�t�szerkezet�vel egy�tt a sv�dek k�s�bb lem�solt�k. Ez lett az alapja a sv�d SAAB (Svensk Aeroplan Aktiebolaget) k�s�bbi, eg�szen a mai napig tart� rak�tatechnikai tev�kenys�g�nek. A lezuhant maradv�nyokat a sv�dek az angol hat�s�gok rendelkez�s�re bocs�tott�k vizsg�lat c�lj�b�l, megosztva vel�k saj�t vizsg�lataik eredm�nyeit is. Ugyanez lett a sorsa az 1944-ben Sv�dorsz�gban lezuhant A�4 rak�t�nak is, amelynek maradv�nyait Angli�ba sz�ll�tott�k. Mindezekb�l �s Eur�pa m�s ter�letein fellelt maradv�nyokb�l a V�1 lelk�t alkot� giroszkopikus navig�ci�s berendez�s �s a V�2 legjelent�sebb r�szei rekonstru�lhat�k voltak. A V�2 eset�ben ennek azonban m�r csak a h�bor� ut�ni id�k sz�m�ra volt jelent�s�ge. A V�2-vel szembeni v�dekez�s lehetetlen volt, gyakorlatilag igaz ez a mai napig. A sv�d kit�r�t�l f�ggetlen�l t�lz�s n�lk�l �ll�that�, hogy az USA-ba ker�lt nagysz�m� A�4 rak�ta k�pezte nemcsak a h�bor�t k�vet� n�h�ny �v rak�tatechnikai fejleszt�si munk�inak alapjait, hanem a tov�bbi fejl�d�snek is ir�nyt szabott. Ebben az USA-ba ker�lt n�met szakemberg�rd�nak d�nt� szerepe volt. Ahogy m�r eml�tett�k, a n�met rak�takutat�ssal �s fejleszt�ssel foglalkoz� peenem�ndei g�rda csaknem marad�ktalanul a nyugati sz�vets�geseknek adta meg mag�t. Von Braun mintegy 120 koll�g�j�val az Operation Paperclip keret�ben m�r 1945 szeptember�ben az Egyes�lt �llamokba ker�lt. Egy r�vid kezdeti peri�dus ut�n, amelynek sor�n a N�metorsz�gban lefoglalt dokument�ci� rendszerez�s�vel voltak megb�zva, a rak�tatechnikai g�rda a texasi El Paso k�zel�ben l�v� Fort Bliss katonai t�maszponton lett elhelyezve, amely az 50-es �vek kezdet�ig otthonukk�nt szolg�lt. A gyakorlatilag intern�lt st�tust ��lvez�� tud�sg�rda itt sz�les k�r� tev�kenys�get fejtett ki az amerikai szem�lyzet kik�pz�s�ben, az USA-ba ker�lt A�4 rak�t�k fel�p�t�s�t, kezel�s�t �s kil�v�s�t illet�en. A rak�tatechnikai tev�kenys�g �vekig az A�4 rak�t�kkal t�rt�n� pr�b�kb�l, valamint ezek tanulm�nyoz�s�b�l �s m�dos�t�s�b�l �llt. A n�met g�rda ebben n�lk�l�zhetetlen volt. Hamarosan megkezd�dtek a tanulm�nyok a rak�tatechnika amerikai fejleszt�s�nek lehet�s�geir�l, amelyben az �lenj�r�, tapasztalt peenem�ndei csapat alapvet� r�szt v�llalt �s kapott. Megindulnak a l�gelh�r�t� rak�t�k gyors kifejleszt�s�t c�lz� munk�k, �s a kezdeti �veket k�vet�en �j rak�tarendszerek fejleszt�se is. Von Braunnak oroszl�nr�sze van az els� amerikai hordoz�rak�ta, a Redstone kifejleszt�s�ben. A Fort Bliss-i n�met kol�nia k�r�lm�nyei konszolid�l�dnak, az intern�lt st�tus lassank�nt megsz�nik. A rak�takutat�k jelent�s r�sze id�vel integr�l�dik az amerikai t�rsadalomba, jelent�s szerepet bet�ltve a tov�bbi kutat�si programokban, befoly�sos �ll�sokhoz jutva az amerikai katonai-gazdas�gi komplexumban. Maga Werner von Braun k�pr�zatos p�ly�t fut be az USA-ban. 1950-ben a Peenem�nde-csoport az alabamai Huntswillbe telep�l �t. Itt von Braun a Redstone-program fejleszt�si f�n�ke lesz. A Redstone ut�da, a Jupiter�C nev� rak�ta az els� amerikai mesters�ges hold, az Explorer�1 hordoz�rak�t�ja lesz 1958 janu�rj�ban. K�t �vvel k�s�bb, a NASA huntswilli rak�tafejleszt�si k�zpontj�nak, a Marshall Space Fligt Centernek igazgat�j�t m�r Werner von Braunnak h�vj�k. Ezt a posztot 1970-ig t�lti be. Itt fejlesztik ki az embert a Holdra juttat� Apollo rendszer �ri�s hordoz� rak�t�j�t, a Saturn�V-�t, von Braun vezet�s�vel �s elk�pzel�sei alapj�n. 1972-ben sz�tv�lnak a NASA �s von Braun �tjai. Von Braun az �vek sor�n k�l�nb�z� rak�tatechnikai �s �rkutat�si egyes�letek tagja, vezet�s�gi tagja a Fairchild Industries rep�l�stechnikai v�llalatnak, az amerikai �rkutat�s �nnepelt alakja 1976-ban, 65 �ves kor�ban bek�vetkezett hal�l�ig. Walter Dornberger t�bornok nem ker�lt azonnal az USA-ba. H�bor� ut�ni p�lyafut�sa egy k�t�ves angliai hadi- �s vizsg�lati fogs�ggal kezd�d�tt. 1947-ben azonban m�r � is az USA-ban �nnepli a kar�csonyt. Itt hamarosan r�szt vesz ir�ny�that� rak�t�k fejleszt�s�ben, mintegy folytatva a Peenem�nd�ben, sajn�latos k�r�lm�nyek k�vetkezt�ben f�lbeszakadt �g�retes munk�t. Tev�kenys�g�t hamarosan a k�s�rleti rep�l�g�peket is kifejleszt� Bell Aircraft, az USA Air Force �s a NASA befoly�sos munkat�rsak�nt folytatja. A n�pes g�rda egy harmadik tagj�nak p�ly�ja is figyelemre m�lt�. Arthur Rudolph Werner von Braun egyik f�munkat�rsa volt a peenem�ndei id�kben. Gy�rt�si f�m�rn�kk�nt oroszl�nr�sze volt a V�2 rak�t�k el��ll�t�s�ban �s sorozatgy�rt�s�ban. A Paperclip akci� keret�ben � is az USA-ba ker�l, ahol von Braun mellett hamarosan kor�bbi szerep�t t�lti be az amerikai rak�tagy�rt�s keretein bel�l. A von Braun vezet�se alatt m�k�d� Marshall Space Centerben az amerikai holdrak�ta, a Saturn�V gy�rt�si vezet�jek�nt t�nteti ki mag�t. A hadsereg �s a NASA megbecs�lt munkat�rsa. Sorsa a 80-as �vek v�g�n vesz dr�mai fordulatot. Ebben az id�ben kongresszusi vizsg�lat indul � alaposan megk�sve � az USA-ban m�k�d� n�met rak�tatechnikai szakemberek m�ltj�r�l. El�ker�lnek a korabeli kihallgat�si jegyz�k�nyvek, �s f�ny der�l sok kellemetlen t�nyre. Az amerikai Igazs�g�gyi Miniszt�rium s�lyos ellentmond�sokat tal�l Rudolph besz�mol�j�ban h�bor� alatti tev�kenys�g�r�l. Az id�s Rudolph k�nytelen lemondani amerikai �llampolg�rs�g�r�l, �s visszak�lt�zik Nyugat-N�metorsz�gba. Ott pert ind�tanak ellene h�bor�s b�n�k elk�vet�s��rt, amely azonban felment�ssel v�gz�dik. �gy t�rt�nt, hogy Truman eln�k hat�rozott utas�t�sa ellen�re � amely szerint a hitleri n�ci rendszer egy�rtelm� h�vei, h�bor�s b�n�s�k nem l�phetnek az USA f�ldj�re a Paperclip akci� keret�ben � m�gis nagysz�m� volt n�ci p�rttag, volt SS-tag, esetenk�nt h�bor�s b�n�s�k vehettek r�szt az amerikai rak�tatechnika fejleszt�s�ben �vtizedeken �t. D�nt� szerep�k volt nemcsak a rak�tatechnikai fejl�d�sben, de gazdas�gi �s politikai befoly�sra is szert tettek a 60-as �vekig, tal�n j�val ezut�n is. Komoly jelent�s�ggel b�rtak a n�met rak�tafejleszt�s eredm�nyei a Szovjetuni� sz�m�ra is. B�r a nordhauseni l�tes�tm�nyek, valamint a peenem�ndei g�rda amerikai fennhat�s�g al� ker�lt, mag�t a peenem�ndei l�tes�tm�nyt a V�r�s Hadsereg foglalta el. Itt, b�r hi�nyos, de tekint�lyes mennyis�g� dokument�ci� volt fellelhet�. Szovjet k�zre ker�lt k�t V�2 rak�ta is Lengyelorsz�gban, amelyeket a Szovjetuni�ba sz�ll�tottak tanulm�nyoz�s �s tesztel�s c�lj�b�l az Osoaviachim program keret�n bel�l. A V�r�s Hadsereg �ltal megsz�llt ter�leteken is jelent�s mennyis�g� V�2 dokument�ci� ker�lt el�. A v�g�l szovjet �vezethez ker�lt, m�r elhagyott nordhauseni l�tes�tm�ny is tartogatott m�g n�mi meglepet�st n�h�ny f�lk�sz hajt�m� �s ir�ny�t�stechnikai berendez�s, valamint hi�nyos dokument�ci�k form�j�ban. Bizonyos mennyis�g� dokument�ci�t �s rak�tatechnikai �hardware�-t a nyugati sz�vets�gesek is �tadtak a szovjet f�lnek. Nagysz�m�, a rak�tatechnikai fejleszt�sekkel kapcsolatban �ll� n�met technikai szem�lyzet, m�rn�k �s k�z�pszint� tudom�nyos munkat�rs ker�lt szovjet fennhat�s�g al�. Von Braun egy tudom�nyos f�munkat�rsa is (dr. Gr�ttrup) szovjet fogs�gba ker�lt. Megindult N�metorsz�g szovjet megsz�ll�si �vezet�ben a n�met technikai szem�lyzet �sszegy�jt�se, toborz�sa, valamint seg�ts�g�kkel az inform�ci� rendszerezettebb gy�jt�se. Ez a tev�kenys�g 1946 v�g�ig folyt a megsz�llt �vezetben. A valamelyes jelent�s�ggel b�r� technikusokat, kutat�kat, rak�tatechnikai szakembereket v�g�l 1946 v�g�n a Szovjetuni�ba deport�lt�k. A deport�ci� mintegy 1400 szakembert foglalt mag�ba, csal�dtagjaikkal egy�tt az akci� mintegy 7000 embert �rintett. A n�met csoport kiemelt k�r�lm�nyeket �lvezhetett a h�bor� s�jtotta Szovjetuni�ban. Megfelel� lak�st, ell�t�st kaptak, valamint a szovjet szakemberekn�l j�val magasabb fizet�st. Maga Gr�ttrup, aki a kialakult h�rom csoport egyik�nek a feje lett, hatszob�s vill�ban lakhatott csal�dj�val, saj�t sof�r vezette g�pkocsi felett rendelkezett, �s 50 sz�zal�kkal magasabb fizet�st kapott, mint Koroljov, a szovjet rak�takutat�s Werner von Braunja. Hasonl�an az amerikai elj�r�shoz, a szem�lyzet az els� id�kben a n�met nyelv� dokument�ci� rendszerez�s�nek �s �rtelmez�s�nek feladat�val foglalkozott. R�szt vettek a zs�km�nyolt rak�tahajt�m�vek tesztjein, kik�pz�ssel, gy�rt�si �s �zemeltet�si tapasztalataik �tad�s�val voltak megb�zva, majd egy m�dos�tott A�4 rak�ta fejleszt�si munk�iban vettek r�szt. A csoport h�rom ter�leten volt hivatott egy�ttm�k�dni a szovjet kutat�kkal: az A�4 rak�ta rekonstru�l�s�ban, rak�t�k ir�ny�t�stechnikai berendez�seinek fejleszt�s�ben, valamint �j hajt�m�vek kifejleszt�s�ben. Els� l�p�sk�nt az A�4 sikeres rekonstru�l�sa �s kipr�b�l�sa ut�n egy nagyobb hat�t�vols�g� �s teherb�r�s�, A�4 t�pus� rak�ta kifejleszt�s�ben (G-1 program) vett r�szt a n�met g�rda. Ezt k�vet�en, illetve r�szben ezzel p�rhuzamosan m�k�d�tt m�r a szovjet rak�tafejleszt�s �n�ll� �ga, amelybe ennek el�rehaladt�val bekapcsol�dtak a n�met szakemberek is. Sok �j technikai megold�ssal, peenem�ndei tapasztalataikkal term�keny�tett�k meg a szovjet rak�tatechnikai kutat�st ezekben az �vekben. A szovjet f�l az egyre eredm�nyesebb rak�tatechnikai fejleszt�s sor�n komoly haszonnal t�maszkodott a n�met csport munk�j�ra, a vezet�s azonban vigy�zott r�, hogy a n�met csoport az �sszk�pt�l elszigetelten dolgozzon. 1948 m�sodik fel�t�l a n�met szem�lyzet egyre kisebb r�szt v�llalhatott a gyorsan fejl�d�, m�r �n�ll� szovjet rak�tafejleszt�si munk�latokban. Megkezd�d�tt a n�met szem�lyzet hazatelep�t�se N�metorsz�gba. 1950 m�sodik fel�ben az utols� n�met rak�tatechnikai szakember is visszaker�lt N�metorsz�gba � ekkor a szovjet rak�tafejleszt�s m�r saj�t �tj�t j�rta. N�met er�fesz�t�sek az atomkutat�s ter�let�n �rdekes fejezete a n�ci rendszer tudom�nyos eredm�nyei ut�ni vad�szatnak a n�met atomkutat�s eredm�nyeinek felder�t�se. 1938 december�ben Lise Meitner �s Otto Hahn felfedezik az atomhasad�s jelens�g�t. A Nature tudom�nyos foly�iratban err�l hamarosan megjelen� cikk izgalomba hozza a tudom�nyos vil�got. Nyilv�nval�v� v�lik, hogy a jelens�get felhaszn�lva lehets�ges energia termel�se atomreaktorban, �s �ri�si puszt�t� er�t k�pvisel� atombomba meg�p�t�se is. A h�bor� kit�r�sekor a t�m�ban el�rt kutat�si eredm�nyek k�zl�se term�szetesen megsz�nik. Az USA-ban hamarosan megkezd�dik az els� k�s�rleti atomreaktor �p�t�se, amelyet 1942. december 2-�n siker koron�z: beindul a chicag�i sportar�na alatt a Fermi vezet�s�vel l�trehozott atomm�gly�ban az els� l�ncreakci�. 1941 v�g�n indul a h�res amerikai Manhatten-projekt is, amelynek c�lja atombomba l�trehoz�sa. A sz�vets�gesek term�szetesen sz�molnak hasonl� n�met er�fesz�t�sekkel, konkr�t tudom�suk azonban az el�rt n�met eredm�nyekr�l nincs. A h�bor� elej�n N�metorsz�gban megalakul egy szervezet az amerikaiak�hoz hasonl� c�lkit�z�sekkel. A szervezet vezet�je Werner Heisenberg, a kvantummechanika atyja, (aki a h�bor� kit�r�s�nek h�r�re visszat�r N�metorsz�gba), tagjai k�z�tt van Otto Hahn is. A kutat�s viszonylag szer�ny keretek k�z�tt folyik, b�r Speer fegyverkez�s�gyi miniszter hajland� lenne jelent�sebb forr�sokat is az atomkutat�s rendelkez�s�re bocs�tani. Id�vel meg�p�l egy k�s�rleti reaktor, amelyben azonban l�ncreakci�t nem siker�l el�rni. Az atombomba meg�p�t�s�r�l Heisenberg �s csoportja egyel�re lemond, helyette m�k�d� atomreaktor konstru�l�s�ra ford�tj�k energi�jukat. Egy tengeralattj�r�k meghajt�s�ra alkalmas er�forr�s kifejleszt�s�t helyezik kil�t�sba a t�relmetlen n�met hadvezet�s sz�m�ra. A munka azonban lassan halad, komoly kutat� �s k�s�rletez� tev�kenys�g sz�ks�ges az elm�leti alapok tiszt�z�s�hoz. Bizony�tja ezt Heisenberg l�togat�sa volt mentor�n�l, Niels Bohrn�l a megsz�llt D�ni�ban. Bohr azonban nem kaphat� a seg�ts�gre, a n�met tud�sok egyed�l, elszigetelten k�zdenek az elm�leti probl�m�kkal. A h�bor� v�g�ig a n�met atomkutat�s nem jutott el a hasznos�that� berendez�sek el��ll�t�s�nak f�zis�ig. Sem m�k�d� atomreaktort, m�g kev�sb� atomfegyvert nem voltak k�pesek el��ll�tani. A n�met f�ldre benyomul� nyugati sz�vets�gesek term�szetesen nagy �rdekl�d�st mutattak a n�met eredm�nyek megismer�se ir�nt. Hasonl�an a rep�l�si �s rak�tatechnikai ter�letekhez, igyekeztek megtal�lni a ter�leten tev�kenyked� n�met kutat�kat, tud�sokat, r�szben az eredm�nyek megszerz�s�nek c�lj�b�l, r�szben, hogy ennek lehet�s�g�t�l megfossz�k a szovjet sz�vets�gest. Az Operation Paperclip keret�ben a n�met atomkutat�s ismert alakjai mind a nyugati sz�vets�gesek fogs�g�ba estek. A t�ztag� csoportot, amelynek tagjai t�bbek k�z�tt Werner Heisenberg, Otto Hahn, von Weizs�cker, Diebner, Wirtz, von Laue, Angli�ba deport�lj�k. Elhelyez�s�kre a Cambridge melletti Farm Hall uradalom �p�leteiben ker�l sor. Az ismereteik megszerz�s�t c�lz� akci� neve Operation ALSOS. Az ALSOS keret�ben sor ker�l t�bbek k�z�tt a tud�sok k�zti besz�lget�sek titkos lehallgat�s�ra �s r�gz�t�s�re is. Ezek sor�n bebizonyosodik, hogy a n�met kutat�k alapvet� elm�leti probl�m�kkal k�zd�ttek, �s hib�san �t�lt�k meg az atomrobban�shoz sz�ks�ges kritikus t�meg nagys�g�t is; azt a val�s�gosn�l mintegy 1000-szer nagyobbnak gondolt�k. A h�bor�t k�vet� id�kben a n�met atomkutat�k hangoztatt�k, hogy val�j�ban nem igyekeztek atombomb�t el��ll�tani, az ilyen ir�ny� munk�t igyekeztek h�tt�rbe szor�tani. B�rhogy is �ll a dolog ezzel az �ll�t�ssal, az ALSOS program eredm�nyei nyilv�nval�v� tett�k, hogy a nyugati sz�vets�geseknek nincs mit tanulniuk a n�met kutat�sok eredm�nyeib�l. A n�met tud�sok mintegy f�l �v elm�lt�val szabadon t�vozhattak Farm Hall-i fogs�gukb�l. Dr. Mengele �s kev�sb� ismert koll�g�i A Harmadik Birodalom tud�st�rsadalma tev�kenys�g�nek egyik legborzaszt�bb fejezete az orvosi �kutat�sok� t�rt�nete. A megalkuv�st nem ismer� n�ci rendszer hamarosan ideol�gi�j�nak szolg�lat�ba �ll�totta a n�met orvost�rsadalmat is. Az �ltudom�nyos fajelm�leti meggondol�sok els� n�metorsz�gi �ldozata a n�ci hatalom�tv�telt k�vet�en N�metorsz�g zsid�s�ga, amelynek t�rsadalmon k�v�li helyzet�t a h�rhedt n�rnbergi t�rv�nyek r�gz�tik. A n�met orvost�rsadalom ideol�giai meggy�z�d�sb�l, esetenk�nt a megf�leml�t�snek engedve hamarosan a n�ci ideol�gia megval�s�t�s�nak szolg�lat�ba �ll. Beindul �s �ltal�noss� v�lik az eutan�ziaprogram, valamint a steriliz�ci�s programok, amelyek c�lja a gy�gy�thatatlan betegek, �regek, nyomor�kok �elt�vol�t�sa� a t�rsadalomb�l, valamint a genetikailag nem k�v�natos tulajdons�g�aknak min�s�tett szem�lyek ut�dl�s�nak megakad�lyoz�sa orvosi beavatkoz�ssal, steriliz�ci�val. Ezzel p�rhuzamosan ki�p�lnek el�sz�r N�metorsz�gban, majd a h�bor� alatt az elfoglalt Norv�gi�ban �s Hollandi�ban a Lebensborn program int�zm�nyei. A program c�lja a n�ci faji meggondol�sokb�l �rt�kesnek �t�lt embercsoportok szapor�t�sa. Ez N�metorsz�gban erre a c�lra l�trehozott t�borszer� int�zm�nyekben t�rt�nik, m�g az eml�tett k�t megsz�llt orsz�gban a n�met katon�k �s a helyi lakoss�g n�i tagjai k�z�tti kapcsolatok �szt�nz�se �s a sz�letett gyermekekr�l t�rt�n� kiemelt gondoskod�s form�j�ban. A fajelm�letet indokolni igyekv� orvosi �kutat�sok�, valamint a steriliz�ci�s �s eutan�ziaprogramok m�r a h�bor� el�tt is az orvosi esk� megcs�fol�s�t jelentett�k, mindez azonban csak el�gyakorlat volt a k�s�bb elk�vetett borzalmakhoz k�pest. A n�ci t�rv�nykez�s �s a fenti programok el�k�sz�tett�k a talajt a val�ban minden humanit�st, orvosi etik�t �s emberi tisztess�get f�lredob� k�s�bbi orvosi k�s�rletek sz�m�ra. A hal�lt�borok l�trehoz�sa b�s�ges emberi anyagot szolg�ltatott a legbizarrabb, legkegyetlenebb, embereken v�gzett �kutat�sokhoz�. Ezek alapvet�en h�rom ter�letre koncentr�l�dtak: A n�ci fajbiol�giai t�telek igazol�sa c�lj�b�l v�gzett k�s�rletek; az emberi szervezet teherb�r� k�pess�g�t extr�m helyzetekben vizsg�l� k�s�rletek, a n�met hader� tagjai t�l�l�si es�lyeinek n�vel�se c�lj�b�l; gy�gyszerek �s kezel�si m�dok kipr�b�l�sa k�s�rleti alanyokon ezek megfert�z�se �ltal. Az els� csoportba tartoz� tev�kenys�g legismertebb alakja az auschwitzi t�borban tev�kenyked� dr. Josef Mengele, akit az ut�kor a �hal�l angyala� n�ven emleget. �rdekl�d�si ter�letei k�z� tartoztak az ikreken v�grehajtott orvosi k�s�rletek mellett az emberi tulajdons�gok (pl. szemsz�n) megv�ltoztat�s�ra ir�nyul� �s a testi fogyat�kkal sz�letettek, az �ltala �abnorm�lis �letform�k�-nak nevezett egy�neken t�rt�n� kegyetlen k�s�rletez�s. Kiemelt �rdekl�d�st tan�s�tott az ikerp�rok (gyermekek) ir�nt, mivel azt rem�lte, olyan eredm�nyekhez juthat, melyek seg�ts�g�vel gyors�thatja a megh�d�tott ter�letek ben�pes�t�s�t az ��rja� fajjal. Mengele ugyancsak fontos ter�letnek tekintette a k�l�nb�z� �fajok� betegs�gekkel szembeni ellen�ll�s�nak vizsg�lat�t, a k�s�rletek alanyainak megfert�z�s�vel, illetve s�r�l�sek l�trehoz�s�val. A k�s�rletek szenved� alanyai (nemritk�n gyermekek), amennyiben t�l�lt�k Mengele �s st�bj�nak �kezel�s�t�, v�g�l a g�zkamr�kban vagy a boncasztalon v�gezt�k. A m�sodik csoportba tartoz� k�s�rletek alanyai szint�n a koncentr�ci�s t�borok foglyainak sor�b�l ker�ltek ki. A kegyetlen k�s�rletek sor�n a szerencs�tlen kiv�lasztottakat a h�bor� sor�n el�fordul� legextr�mebb szitu�ci�kat szimul�l� helyzeteknek tett�k ki, regisztr�lva az emberi test reakci�it, t�r�k�pess�g�t. Az ilyen ir�ny� k�s�rletek sor�n embereket hosszan tart� extr�m hidegnek, oxig�nhi�nynak, v�kuumnak tettek ki, vagy tengervizet itattak vel�k. A k�s�rletek kiv�tel n�lk�l hal�los kimenetel�ek voltak. A harmadik csoportba tartoz� vizsg�latok sor�n fert�z� betegs�gekkel � mal�ri�val, t�fusszal, tuberkul�zissal, s�rgal�zzal �s egy�b hal�los k�rokoz�kkal fert�zt�k meg a k�s�rletez� orvosok a koncentr�ci�s t�borok szerencs�tlen hal�lra�t�ltjeit. Ugyancsak k�s�rleteket hajtottak v�gre k�l�nb�z� prepar�tumok kipr�b�l�sa c�lj�b�l m�rges g�zok �s foszfor okozta s�r�l�seket l�trehozva. Elborzaszt�ak az ut�kor sz�m�ra a kutat�s c�m�n v�grehajtott steriliz�ci�s, szerv- �s csont�t�ltet�si k�s�rletek is, amelyek az emberi szervezet regener�ci�s k�pess�g�t vizsg�lt�k. A beavatkoz�sokat � a legbrut�lisabbakat is �, melyek nagy r�sz�t b�zv�st tekinthetj�k �nc�l� kegyetlens�gnek, szadizmusnak, term�szetesen mindenf�le �rz�stelen�t�s n�lk�l v�gezt�k, eg�szen egyszer�en az�rt, mert a k�s�rleti alanyokat semmilyen szinten nem tekintett�k emberi l�nyeknek. A h�bor�t k�vet� jogi elj�r�sok sor�n N�rnbergben k�l�n orvospert folytattak le a gy�ztes hatalmak. Ennek sor�n 23 orvos �s eg�szs�g�gyi adminisztr�tor ellen emeltek v�dat. A Harmadik Birodalom legf�bb, orvosi ter�let�rt felel�s szem�lye, dr. Karl Brandt �s hat t�rsa hal�los �t�letet kapott az elk�vetett embertelens�gek, emberis�g elleni �s h�bor�s b�n�k elk�vet�s��rt, h�t kiv�tellel a t�bbi v�dlott is b�n�snek tal�ltatott. Mindez azonban csak a j�ghegy cs�csa volt! Az embertelen n�ci rendszert kiszolg�l�, k�szs�gesen jelent� �s a t�zezrek �let�t k�vetel� eutan�ziaprogramban r�szt vev� eg�szs�g�gyi h�l�zat, a n�met orvost�rsadalom, amely a fajelm�leti meggondol�sok k�szs�ges kiszolg�l�j�v� v�lt, v�g�l meg�szta a felel�ss�gre von�st. K�l�n�sen megd�bbent� mindezek ut�n, ha szem�gyre vessz�k, milyen p�ly�t futott be a h�bor� ut�n sok olyan orvos, aki r�szt vett ezekben a kegyetlen k�s�rletekben. N�h�ny nevet ezek k�z�l �rdemes megjegyezni. Herman Becker-Freising , Siegfried Ruff �s Conrad Shaefer neve a 23 n�rnbergi orvos-v�dlott n�vsor�ban szerepel. Felel�sek a Luftwaffe sz�m�ra v�gzett nagysz�m�, hal�los kimenetel� k�s�rlet�rt. Becker-Freising �s Ruff m�g vizsg�lati fogs�guk alatt le�rj�k tapasztalataikat a hal�lt�borok foglyain folytatott hal�los k�s�rleteikr�l az Egyes�lt �llamok L�gierej�nek r�sz�re. Becker-Freising k�nyvet is �r b�rt�ncell�j�ban az amerikaiak sz�m�ra. Ruff �s Shaefer felment� �t�lettel a zseb�ben t�vozhat N�rnbergb�l. Shaefer az USA-ban, Texasban �li le h�tral�v� �let�t. Becker-Freising 20 �ves b�rt�n�t�let�t id�vel 10 �vre m�rs�klik, amiben az USA l�gierej�nek sz�m�ra �rt k�nyve szerepet j�tszhat. Theodor Benzinger, aki n�i foglyokon v�gzett m�rgez� anyagokkal �s harci g�zokkal k�s�rleteket, az amerikai Marylandben l�v� haditenger�szeti k�rh�z-int�zm�ny, a Bethesda Naval Hospital sz�m�ra hasznos�totta kor�bbi tapasztalatait a washingtoni korm�nnyal k�t�tt szerz�d�s �rtelm�ben. Kurt Blom, magas rang� n�ci orvosi vezet�, a n�rnbergi orvosperek v�dlottja, a n�met biol�giai hadvisel�s kutat�s�nak t�n legf�bb alakja volt. Blom, aki t�bb sz�z hadifoglyon v�gzett hal�los kimenetel� bakteriol�giai k�s�rlet felel�se, szint�n az USA-ban kamatoztatta kor�bban megszerzett tapasztalatait a h�bor�t k�vet�en, a Paperclip akci� keret�ben. Egy CIA-vel k�t�tt szerz�d�s �rtelm�ben a Washington k�zel�ben fekv� Camp King t�bor ter�let�n, a k�miai hadvisel�s t�m�j�ban folytatott kutat�s egyik jelent�s �s j�l megfizetett figur�ja. Eugen von Haagen, a n�ci biol�giai hadvisel�s helyettes vezet�je, a fert�z�si k�s�rletek szak�rt�je a h�bor�t k�vet�en �t �ven �t dolgozik az amerikai hader� sz�m�ra a biol�gia hadvisel�s kutat�si ter�let�n. � �szerzi meg� Blomot, volt koll�g�j�t a Paperclip akci� sz�m�ra. V�g�l francia nyom�sra t�rv�nysz�k el� ker�l, ahol elk�vetett b�nei�rt 20 �v b�rt�nb�ntet�sre �t�li egy francia b�r�s�g. K�t �v ut�n szabadul, majd p�ly�j�t professzork�nt folytatja. Walter Shreiber t�bornok, aki formailag utas�totta a n�met orvosokat a foglyokon v�gzett orvosi k�s�rletekre, 1948-t�l a texasi Randolp Field-i Air Force School of Medicine nev� orvosi int�zm�ny munkat�rsa. Alkalmaz�s�nak h�re megy, a kipattan� botr�ny miatt 1952-ben t�voznia kell. Argent�n�ban, a n�ci h�bor�s b�n�s�k paradicsom�ban tal�l �j haz�t �s alkalmaz�st. Megeml�tend� m�g dr. Eduard Pernkopf osztr�k anat�mus neve is, aki k�zel 30 �vvel hal�la ut�n lett a vil�g orvost�rsadalm�nak k�s�i botr�nyh�se. Pernkopf ismert anat�miai atlasza, amely t�bbek k�z�tt prepar�lt emberi szervek k�peit �s le�r�sait tartalmazza b�s�ges sz�mban, nem v�rt �rdekl�d�s k�z�ppontj�ba ker�lt, miut�n f�ny der�lt arra a t�nyre, hogy a b�csi orvostani int�zm�nyekben Pernkopf professzor gondoz�s�ban prepar�lt �s t�rolt emberi szervek a n�ci k�s�rletek szerencs�tlen alanyainak test�b�l sz�rmaznak. ________________________________________ Ismert, hogy a Paperclip akci� �ltal �rintett szem�lyek dosszi�inak tartalm�t az amerikai titkosszolg�lat � amelynek az akci� a hat�sk�r�be tartozott � m�dos�totta, kiv�ve bel�le a k�nyelmetlen t�nyek jelent�s r�sz�t. �gy ker�lhetett sor Truman eln�k azon rendelet�nek kij�tsz�s�ra, amely megtiltotta a n�met n�ci p�rt tagjainak �s h�bor�s b�n�s�knek az USA ter�let�n val� tart�zkod�s�t a Paperclip akci� keret�n bel�l. A kialakul� hidegh�bor� �ltal dikt�lt �rdekek sok esetben er�sebbnek bizonyultak az erk�lcsi megfontol�sokn�l. Stockholm, 2005. Szeptember |