globalizacio1



	Globaliz�ci� f�zetek 1. Globaliz�ci� �s k�rnyezet �rta �s szerkesztette: Fidrich R�bert Kiadv�nyuk az �kot�rs Alap�tv�ny �s a K�rnyezetv�delmi Alap C�lel�ir�nyzat (KAC) t�mogat�s�val k�sz�lt Felel�s kiad�: Magyar Term�szetv�d�k Sz�vets�ge, 1450 Budapest, Pf. 123. � MTVSZ, 2002 Bevezet�s A globaliz�ci�, amivel e kiadv�ny keretei k�z�tt foglalkozunk, ma m�r mindenkit �rint, m�g ha nem is figyel�nk fel r�. Az �zletek polcain a vil�gon minden�tt jelenlev� glob�lis, nemzetekfeletti c�gek azonos term�keivel tal�lkozunk. Ugyanazokat a rekl�mokat, filmeket n�zz�k, mint a vil�g m�s r�szein �l�k. Az orsz�gban egyre t�bb k�lf�ldi c�g telepszik meg, illetve a kor�bban �llami tulajdon� v�llalatok is javar�szt k�lf�ldi k�zbe ker�ltek. Legnagyobb c�geink a vil�g t�zsd�in versengenek hasonl� nemzetk�zi v�llalatokkal. Orsz�gaink gazdas�gpolitik�j�t jelent�s m�rt�kben meghat�rozz�k a Vil�gbank, a Nemzetk�zi Valutaalap, a Kereskedelmi Vil�gszervezet, az Eur�pai Uni� �s a nagyv�llalatok �rdeksz�vets�gei. E gazdas�gpolitik�k hat�s�ra cs�kkennek az �llami k�zkiad�sok, �s n�vekednek a csal�dok kiad�sai a meg�lhet�si k�lts�gek emelked�se miatt. A v�llalat-�sszevon�sok �s szerkezet�talak�t�si politik�k k�vetkezt�ben munkahelyek ezrei sz�nnek meg. A vil�gkereskedelem terjeszked�se, a fogyaszt�s, a k�zleked�s n�veked�se k�vetkezt�ben n�vekszik a F�ld er�forr�saink kihaszn�l�sa, mik�zben ezzel p�rhuzamosan egyre t�bb hullad�kot termel�nk. Sz�n-dioxid kibocs�t�sunk �s a hatalmas m�rt�k� erd�irt�sok k�vetkezt�ben m�r bolyg�nk �ghajlat�nak megv�ltoz�sa is egyre nyilv�nval�bb. A figyelmes szeml�l? sz�m�ra ma m�r egyre vil�gosabban l�tszanak az �sszef�gg�sek a gazdas�gi globaliz�ci� �s k�rnyezet�nk pusztul�sa/puszt�t�sa k�z�tt. Ezeket az �sszef�gg�seket k�v�njuk bemutatni e kiadv�nyban. 1. A globaliz�ci� jellemz�i Mi is az a globaliz�ci�? A globaliz�ci� egy rendk�v�l �sszetett folyamat; mely alatt mindenki m�st �rt, sokszor teljesen k�l�nb�z� dolgokat, vagy csup�n ezen �tfog� folyamat egy r�sz�t. Emiatt neh�z egys�ges, egy�rtelm� defin�ci�t adni, �gy e kiadv�nyban ink�bb a globaliz�ci� jellemz�inek bemutat�s�ra t�reksz�nk. A globaliz�ci� fogalma el�sz�r az el�sz�r a hatvanas-hetvenes �vek fordul�j�n jelent meg a k�ztudatban, amikor a R�mai Klub jelent�se k�vetkezt�ben egyre t�bb, a F�ld�nk sors��rt agg�d� tud�s, k�rnyezetv�d� aktivista kezdett el foglalkozni a glob�lis k�rnyezetv�delmi probl�m�kkal. Az eredeti jelent�s teh�t arr�l sz�l, hogy vil�gunk m�ra �ssze�rt, a k�rnyezetszennyez�s nem egyszer�en helyi, hanem hat�rokon t�lny�l� probl�ma lett, az emberi tev�kenys�geknek az eg�sz bolyg�ra kiterjed� hat�sai vannak (savas es�, �zonlyuk, �ghajlatv�ltoz�s stb.). Elterjedt a jelsz�: "Gondolkozz glob�lisan, cselekedj lok�lisan!" T�z-h�sz �v eltelt�vel azonban a "fenntarthat� fejl�d�s" kifejez�shez hasonl�an a globaliz�ci� fogalm�t is kisaj�t�tott�k az uralkod� politikai-gazdas�gi csoportok. A t�megkommunik�ci�nak is k�sz�nhet�en a globaliz�ci�nak m�r egy �j jelent�se terjedt el, amelyben az internet fejl�d�s�n, a kommunik�ci�n, a kereskedelem, a p�nzpiacok, a nemzetek feletti v�llalatok eg�sz bolyg�ra val� kiterjed�s�n van a hangs�ly. A globaliz�ci� h�veit �s ellenfeleit is ma m�r a gazdas�gi globaliz�ci� k�rd�se osztja meg. Jelen kiadv�nyunkban mi is els�sorban a gazdas�g globaliz�ci�j�nak k�rd�seivel foglalkozunk, s amikor globaliz�ci�r�l besz�l�nk, els�sorban a gazdas�gi globaliz�ci� �rtelemben haszn�ljuk e kifejez�st. A gazdas�gi globaliz�ci� f�bb jellemz�i: a) a vil�g �szekapcsolts�ga b) a n�veked�si k�nyszer er�s�d�se c) gazdas�gi, kultur�lis homogeniz�ci�, fogyaszt�i t�rsadalom d a gazdas�gi polariz�ci�, a j�vedelmi k�l�nbs�gek n�veked�se e) a gazdas�gi, politikai hatalom koncentr�ci�ja a demokratikusan ellen�rz�tt szf�r�n k�v�l f) t�ln�pesed�s er�s�d�se g) k�rnyezeti, szoci�lis probl�m�k er�s�d�se h) �llampolg�ri jogok er�zi�ja i) az inform�ci�s �s kommunik�ci�s technol�gi�k fejl�d�se, gyorsul�sa a) a vil�g �szekapcsolts�ga A globaliz�ci� egyik legf�bb jellemz�je a vil�g �sszekapcsolts�ga. Ma m�r az emberi civiliz�ci�, a gazdas�gi tev�kenys�g az eg�sz bolyg�ra kiterjed. A nemzetk�zi kereskedelem, a p�nz�gyi tev�kenys�gek a nemzetek feletti glob�lis szinten m�k�dnek, �s ennek k�vetkezm�nyek�nt e tev�kenys�gek hat�sa glob�lis m�ret�v� v�lik (pl. p�nz�gyi v�ls�gok, k�rnyezetszennyez�s). Civiliz�ci�nk gazdas�gi �s kultur�lis kiterjed�se hasonl�t a birodalmak kiterjed�s�hez, de van egy l�nyeges k�l�nbs�g: m�r az eg�sz bolyg�ra kiterjed a rendszer. Emiatt k�v�lr�l nem j�het m�r kritika, csak rendszeren bel�lr�l. b) a n�veked�si k�nyszer er�s�d�se A neoliber�lis gazdas�gpolitik�n alapul� glob�lis "piacgazdas�g" - amelynek a "szabad" verseny az egyik sarokk�ve, a gazdas�g teljes�t�k�pess�g�nek m�r�sz�ma pedig a brutt� hazai term�k (GDP) - �nmag�ban hordozza az �lland� n�veked�si k�nyszert. A jelenlegi k�zgazdas�gi paradigma szerint egy c�g vagy egy orsz�g gazdas�ga akkor m�k�dik megfelel�en, ha folyamatosan n�vekszik (m�r a gazdas�gi stagn�l�st is hanyatl�sk�nt tekintik a k�zgazd�szok). A f�ldi �kosziszt�ma teherb�r� k�pess�ge azonban v�ges, nem viseli el a v�gtelen n�veked�st, amely az er�forr�sok t�lhaszn�lat�ban, valamint az egyre n�vekv� k�rnyezeti terhel�sben, szennyez�sben �lt testet. c) gazdas�gi, kultur�lis homogeniz�ci�, a fogyaszt�i t�rsadalom A nemzetk�zi kereskedelem, a szerkezet-�talak�t�si politik�k er�ltet�se, a telev�zi�, az internet �s egy�b m�diumok h�d�t�sa k�vetkezt�ben ma m�r az eg�sz vil�gon ugyanazok a gazdas�gi �s kultur�lis mint�k terjednek el. Az eredm�ny egyfajta monokult�ra: hasonl�, fogyaszt�i t�rsadalmat jellemz� �letst�lus figyelhet� meg az eg�sz vil�gban, a helyi hagyom�nyok, termel�si m�dok sorra t�nnek el. Lassan minden hely ugyan�gy n�z majd ki, mint a vil�g m�sik r�sz�n. Ugyanazok az �ttermek, sz�llod�k, ugyanazok a ruh�k, bev�s�rl�k�zpontok, egyform�n aut�kkal zs�folt utc�k tal�lhat�ak minden�tt. d) gazdas�gi polariz�ci�, a j�vedelmi k�l�nbs�gek n�veked�se A j�vedelmek orsz�gok k�z�tt �s orsz�gokon bel�li �tcsoportosul�sa sor�n a gazdagok m�g gazdagabbak, a szeg�nyek m�g szeg�nyebbek lesznek �s a t�rsadalom eg�sz�nek l�tbiztons�ga jelent�sen cs�kken. A globaliz�ci� sor�n er�s�dik a j�vedelmek szeg�ny orsz�gokt�l a gazdagok fel� �raml�sa a k�lcs�n�k �s azok kamatainak visszafizet�se, valamint az exportra termel� fejl�d� orsz�gok vil�gpiacnak val� kiszolg�ltatotts�ga miatt. A gazdas�gi globaliz�ci� a vil�gon kor�bban is megl�v� nagyfok� egyenl�tlens�geket tov�bb n�velte. 1960-ban a vil�g n�pess�g�nek leggazdagabb egy�t�de 30-szor volt gazdagabb, mint a legszeg�nyebb �t�dr�sz. 1998-ban az Egyes�lt Nemzetek adatai szerint ez az ar�ny m�r 78-szoros volt. A Forbes magazin szerinti leggazdagabb 200 ember vagyona meghaladja a vil�g lakoss�ga 41%-�nak (2,4 milli�rd ember) egy�vi j�vedelm�t. A globaliz�ci� negat�v hat�sai azonban nemcsak a fejl�d� orsz�gokat, hanem a fejlett orsz�gok sz�les t�rsadalmi r�tegeit is �rintik. A 70-es �vek k�zepe �ta az Egyes�lt �llamok lakoss�ga 60%-�nak nem n�tt a re�lj�vedelme, annak ellen�re, hogy az �vente ledolgozott munka�r�k 160 �r�val (egy teljes h�nappal) n�vekedtek. Nyolc amerikai k�z�l egy � teh�t mintegy 30-33 milli� ember � a szeg�nys�gk�sz�b alatt �l �s 45 milli�nak nincs eg�szs�gbiztos�t�sa. A minim�lis b�rek re�l�rt�ke 22%-kal alacsonyabb, mint 1968-ban. e) a gazdas�gi, politikai hatalom koncentr�ci�ja A gazdas�gi globaliz�ci� k�vetkezt�ben sz�mottev�en cs�kken a helyi t�rsadalmak �s korm�nyok szuverenit�sa, az �llampolg�rok �let�t �rint� legfontosabb k�rd�sek feletti d�nt�s joga a multinacion�lis v�llalatok, p�nz�gyi spekul�nsok kez�be ker�l, akik d�nt�seik �rv�nyes�l�si hely�t�l fizikailag t�vol �lnek, �s a helyi k�z�ss�geket sem ismerik, azok �rdekeivel nem azonosulhatnak. Egyre t�bb �s ellen�rizhetetlenebb hatalom �sszpontosul a nemzetk�zi v�llalatok, c�gbirodalmak �s p�nzint�zetek kez�n, ezek m�k�d�se pedig f�ggetlen mindennem� demokratikus ellen�rz�st�l. f) t�ln�pesed�s Sokan �gy gondolj�k, hogy a t�ln�pesed�s a globaliz�ci� egyik kiv�lt� oka, de sz�mos demogr�fus szerint �ppen ellenkez� a helyzet. A t�ln�pesed�s a globaliz�ci� egyik legs�lyosabb k�vetkezm�nye. Ezt t�bb okkal is magyar�zz�k. Az els�: azoknak a civiliz�ci�knak, amelyeket az elm�lt sz�z �vben � teh�t a megv�ltozott k�r�lm�nyekhez val� alkalmazkod�shoz t�ls�gosan r�vid id� alatt � �rt el a modern eur�pai kultur�lis minta, megvolt a maguk kiv�l�, �nszab�lyoz�, a n�pess�get a technol�gi�hoz �s a k�rnyezeti adotts�gokhoz megfelel�en igaz�t� rendszere. Ezeket a rendszereket az elm�lt �vsz�zadok gyarmatos�t�sa folyamatosan lerombolta. Ennek k�vetkezt�ben a harmadik vil�gban �l�k megismerkedtek a sz�ls�s�ges nyomornak, az �ns�gnek, szomj�s�gnak azokkal a nemeivel, amelyek kor�bban a hagyom�nyos t�rsadalmakban minden�tt ismeretlenek voltak. A nyomor pedig tov�bb n�veli a n�pess�get, ebben rejlik a n�pess�grobban�s m�sodik oka. Azok a f�ldr�szek, ahol a modern civiliz�ci� �s technol�gia bevezet�s�t nem k�vette a j�l�t n�veked�se, hanem csak a sz�ls�s�ges nyomor �s egyenl�tlens�gek, ott a sz�let�ssz�m n�vel�se sok szempontb�l gazdas�gi k�nyszer is a csal�dok sz�m�ra , mik�zben a gyerekhaland�s�g egyel�re cs�kken. A harmadik ok pedig, hogy ezek a sz�tvert kult�r�k m�gsem viselik el ellen�ll�s n�lk�l a glob�lis moderniz�ci�t. A kiv�ltott sajn�latos k�vetkezm�nyek egyike, a vall�si fundamentalizmus a t�rh�d�t�sa vil�gszerte, amely viszont a sz�let�ssz�m n�vel�s�vel, az adott orsz�g n�pess�g�nek n�veked�s�vel akarja helyreigaz�tani a m�rleget. i) az inform�ci�s �s kommunik�ci�s technol�gi�k fejl�d�se, gyorsul�sa Az inform�ci�s �s kommunik�ci�s technol�gi�k fejl�d�se, b�r sok lehet�s�get ny�jt, a legszeg�nyebb orsz�gok n�pess�ge sz�m�ra nem jelent megold�st, hiszen azoknak m�g a alapvet� sz�ks�gleteik el�teremt�se is gondot okoz (mobiltelefonnal, sz�m�t�g�ppel nem laknak j�l...). Ezek a technol�gi�k els�sorban a fejlett orsz�gok tehet�sebb polg�rai sz�m�ra akn�zhat�k ki. E technol�gi�k haszn�lat�nak igazi nyertesei a nemzetek feletti v�llalatok, akik ez�ltal egyetlen v�llalatk�zpontb�l hat�konyan tudj�k ir�ny�tani az eg�sz vil�gra kiterjed� c�gbirodalmukat. Hasonl�an a p�nzpiacok, a t�zsd�k szerepl�i �s a spekul�ns t�ke is hasznot h�z e technol�gi�kb�l, hiszen a gyors inform�ci��raml�s k�vetkezt�ben m�sodpercek alatt hatalmas p�nz�sszegeket tudnak �ramoltatni a vil�g t�voli pontjai k�z�tt. T�bbek k�z�tt ez volt az oka az 1997-es �zsiai gazdas�gi v�ls�g ilyen gyors sz�tterjed�s�nek. A globaliz�ci� tov�bbi l�nyeges jellemz�i k�z� tartozik az �letritmus rohamos felgyorsul�sa. Ennek k�vetkezt�ben d�nt�seink is egyre r�videbb t�vra sz�lnak, a pillanat hat�roz meg mindent. A gazdas�gi gondolkod�s eluralkod�sa k�vetkezt�ben a j�v� le�rt�kel�dik, s ez visszafogja a hossz� t�vra sz�l� kezdem�nyez�seket, innov�ci�kat. �let�nk felgyorsul�s�val p�rhuzamosan a globaliz�ci� sebess�ge is folyamatosan n�. Egyesek szerint a globaliz�ci� elemz�se h�rom l�p�ssel a folyamatok m�g�tt j�r. 2. A globaliz�ci� kulcsszerepl�i A gazdas�gi globaliz�ci� f� haszon�lvez� a nemzetek feletti v�llalatok vezet�i, tulajdonosai. Hogy a vil�ggazdas�g sz�mukra megfelel� keretei kialakuljanak, a k�l�nf�le nemzetk�zi int�zm�nyekre (Vil�gbank, Nemzetk�zi Valutaalap, OECD, Kereskedelmi Vil�gszervezet, Eur�pai Uni�), a m�di�ra, v�lem�nyform�l� agytr�szt�kre, rekl�m �s marketingc�gekre, lobbi szervezetekre, helyi �s orsz�gos tiszts�gvisel�k megveszteget�s�re t�maszkodnak. 2.1 Nemzetk�zi p�nz�gyi int�zm�nyek 2.1.1 Vil�gbank A II. vil�gh�bor� ut�ni �j gazdas�gi rend fel�ll�t�sa k�t int�zm�ny sz�let�s�vel vette kezdet�t. E k�t, �gynevezett breton woods-i int�zm�ny a Vil�gbank �s a Nemzetk�zi Valutaalap (IMF). A Vil�gbank 1945-ben alakult meg (eredetileg Nemzetk�zi �jj��p�t�si �s Fejleszt�si Bank /IBRD/ n�ven, de gyorsan elterjedt a Vil�gbank elnevez�s). A Bank eredeti feladata az lett volna, hogy a vil�gh�bor� ut�ni �jj��p�t�shez hossz� lej�rat� k�lcs�n�ket ny�jtson. Az Egyes�lt �llamok �ltal elind�tott Marshall-terv k�vetkezt�ben viszont Eur�p�ban nem volt jelent�s ig�ny e k�lcs�n�kre, ez�rt a Vil�gbank hamarosan �j c�lpontot keresett: a fejl�d� orsz�gok sz�ks�gleteinek kiel�g�t�s�t t�zte ki �j c�lul. A Vil�gbank, vagyis helyesebben a Vil�gbank Csoport n�gy int�zm�nyb�l �ll: � Nemzetk�zi �jj��p�t�si �s Fejleszt�si Bank (IBRD � International Bank for Reconstruction and Development), alap�t�si �v: 1945. Az IBRD a fejl�d� orsz�gok sz�m�ra ny�jt k�lcs�n�ket piaci kamatra. � Nemzetk�zi Fejleszt�si T�rsas�g (IDA � International Development Association), alap�t�si �v: 1960. Az IDA az iparilag elmaradott orsz�gok sz�m�ra ny�jt kedvez� kamatoz�s� hiteleket. � Nemzetk�zi P�nz�gyi T�rsas�g (IFC � International Finance Corporation), alap�t�si �v: 1965. Az IFC feladata a fejl�d� orsz�gokba ir�nyul� k�lf�ldi mag�n t�kebefektet�sek �s beruh�z�sok t�mogat�sa, illetve beruh�z�sok v�grehajt�sa. Szerepe a t�rs�g�nkben egyre nagyobb. � Multilater�lis Beruh�z�si Garancia �gyn�ks�g (MIGA � Multilateral Investment Guarantee Association), alap�t�si �v: 1985. A MIGA gyakorlatilag egy biztos�t�t�rsas�g, amely a befektet�sek biztons�g�t garant�lja a fejl�d� orsz�gokban arra az esetre, ha politikai vagy m�s okokb�l a befektet�s vesz�lybe ker�l. A MIGA egy rendk�v�l nehezen megk�zel�thet�, z�rt int�zm�ny, amely azonban igen agressz�ven n�, ez�rt elk�pzelhet�, hogy a t�rsadalmi szervezeteknek a j�v�ben egyre nagyobb figyelmet kell ford�taniuk a MIGA tev�kenys�g�re. �ltal�ban az IBRD �s az IDA int�zm�ny�t nevezik egy�tt Vil�gbanknak. A Vil�gbanknak jelenleg 183 orsz�g tagja. A tagorsz�gok befizet�seik alapj�n kapnak szavazati jogot, vagyis az egyes d�nt�seket anyagi erej�knek megfelel�en befoly�solj�k. A Vil�gbank legnagyobb tulajdonosa az Egyes�lt �llamok 17% k�r�li tulajdoni ar�nnyal. A vil�g h�t legnagyobb gazdas�gi hatalm�t t�m�r�t� �n. G7 orsz�gcsoport (Egyes�lt �llamok, N�metorsz�g, Jap�n, Franciaorsz�g, Nagy-Britannia, Olaszorsz�g �s Kanada) a szavazatok k�zel �tven sz�zal�k�t mondhatja mag��nak. A t�bbi 176 orsz�gnak pedig egy�tt jut a szavazatok alig t�bb mint 50%-a. A Bank k�lcs�nfelt�telei k�z�tt az orsz�gok piacainak megnyit�sa, a gazdas�g �talak�t�sa, szerkezet�talak�t�si programok, egy-egy szektor reformja szerepel. A Bank m�r ezzel is jelent�s szerepet j�tszik a gazdas�gi globaliz�ci� folyamat�ban. A Bank k�l�nleges esetekt�l eltekintve csak �ri�si beruh�z�sok finansz�roz�s�ra hajland� p�nzt adni, �gy mint er�m�vek, g�tak, aut�p�ly�k. A Bank �lland� probl�m�ja a megfelel� sz�m� �s nagys�g� tervezet hi�nya, mivel ezek l�tez�se a Bank fennmarad�s�nak is el�felt�tele. A Bank egy 1992-es bels� vizsg�lata szerint a k�lcs�nz�sre hat� bels� nyom�s j�val fontosabb a szem�lyzet sz�m�ra, mint b�rmilyen m�s megfontol�s. A min�l dr�g�bb �s nagyobb m�ret� beruh�z�sok tervei sokszor helyi szak�rt�k bevon�sa n�lk�l k�sz�lnek, a helyi �rdekk�pviseleti csoportok szempontjai pedig fel sem mer�lnek. Milyen eszk�zzel tudja r�er�ltetni a fejl�d� orsz�gokra az egyes programokat? A Vil�gbank kez�ben ott van az adu: ha egy orsz�g kap vil�gbanki hitelt, akkor ez jelz�s a k�lf�ldi befektet�k sz�m�ra, hogy az orsz�g fizet�k�pes, �gy �rdemes befektetni. Ha az orsz�g esetleg megtagadja a vil�gbanki hitel visszafizet�s�t, a k�lf�ldi befektet�k vill�mgyorsan kimenek�lnek, m�s bankok befagyasztj�k a hiteleket, teh�t a t�kebe�raml�s le�ll. Ez az oka annak, hogy a vil�gbanki hitelek 97%-�t visszafizetik m�g a legszeg�nyebb orsz�gok is, ak�r az utols� er�tartal�kaik felsz�mol�sa �r�n. A Bankba �raml� t�ke a gazdag orsz�gok korm�nyait�l j�n. A k�lcs�n�k foly�s�t�sa a szeg�nyebb orsz�gokba t�rt�nik. Mi t�rt�nik a k�lcs�n�kkel? A p�nz igen nagy r�sze, ahogy be�ramlik a szeg�ny orsz�gba, �gy vissza is �ramlik a gazdag donor orsz�gokba. 1992-ben a foly�s�tott k�lcs�n�k 57%-�t k�lt�tt�k el a befogad� orsz�gok k�lf�ldi szolg�ltat�sokra �s �rucikkekre. Ennek a p�nz�sszegnek kb. a 70%-a �ramlott vissza a gazdag �llamokba. A gazdag m�g gazdagabb, a szeg�ny m�g szeg�nyebb� v�lik. A beruh�z�sok jelent�s r�sze (pl. a nagy g�tak �p�t�se) az ott �l�k kitelep�t�s�vel j�r, nagyon sokszor az alapvet� emberi jogokat sem veszik figyelembe. K�rnyezeti szempontb�l is nagyon sok gond van ezekkel a beruh�z�sokkal, a szennyez�sekt�l az �l�helyek t�nkret�tel�ig. A t�mogatott k�olajipari beruh�z�sok r�v�n pedig a Vil�gbank k�zvetve hozz�j�rul az �ghajlatv�ltoz�shoz. Az 1992-es ri�i ENSZ K�rnyezet �s Fejl�d�s Konferencia �ta a Vil�gbank 25-sz�r t�bb fosszilis energia beruh�z�st t�mogatott, mint amennyit meg�jul� energiaforr�sokra adott. A k�vetkez� 20-50 �vben a Vil�gbank �ltal t�mogatott beruh�z�sok 1,3-szor t�bb sz�n-dioxidot bocs�tanak ki, mint amennyi a vil�g �ssze sz�n-dioxid kibocs�t�sa volt 1995-ben. B�r az ut�bbi �vekben a Vil�gbank legfontosabb c�lkit�z�sei k�z�tt szerepel a szeg�nys�g cs�kkent�se, �gy t�nik, tev�kenys�ge ink�bb ezzel ellent�tes hat�st �r el. A F�ld�n ma t�bb a szeg�ny, mint valaha: 1,3 milli�rd ember �l � a Vil�gbank �ltal meg�llap�tott napi 1 doll�ros � szeg�nys�gk�sz�b alatt. IFC (Nemzetk�zi P�nz�gyi T�rsas�g) Az IFC a Vil�gbank Csoport mag�nszf�ra fel� kiny�jtott keze. Az egyik legf�bb kritika az IFC-vel szemben, hogy mag�nc�geket t�mogatnak k�zp�nzekb�l. Az IFC t�mogat�sainak legf�bb haszon�lvez�i a nemzetek feletti t�rsas�gok (Rio Tinto, Citibank, Marriott, ExxonMobil stb.). A helyi lakosok �ltal�ban nem �lvezhetik e t�mogat�sok el�nyeit, mert a nemzetek feletti v�llalatok a nyeres�g�k nagy r�sz�t hazaviszik a r�szv�nyeseiknek. Sokszor k�rnyezetileg probl�m�s tev�kenys�geket (pl. Yanacoba aranyb�nya Latin-Amerik�ban, Sarshatali sz�nb�nya Nyugat-Beng�li�ban) t�mogatott az IFC. Az elemz�k szerint az IFC az �ghajlatv�ltoz�s legnagyobb p�nzel�je az olajvezet�kek �s a sz�ner�m�vek t�mogat�sa r�v�n. 1999-ben az IFC 533,4 milli� doll�rt adott fosszilis t�zel�anyagok kitermel�s�re, 205,7 milli� doll�rt j�rm�ipari, 574 milli� doll�rt vegyipari tev�kenys�gekre. Emellett elt�rp�lnek az IFC l�p�sei a meg�jul� energiaforr�sok piaci korl�tainak lebont�s�ra. A Cs�d-Kamerun K�olajvezet�k jelent�s tiltakoz�st v�ltott ki a t�rsadalmi szervezetek k�r�ben. Ehhez a beruh�z�shoz az IFC 250 milli� doll�rt adott egy, az ExxonMobil vezette konzorciumnak. A tervek szerint egy 650 km hossz� k�olajvezet�k �p�l Cs�db�l a Guineai-�b�lig, amely a kameruni parti es�erd�k�n �s fontos foly�rendszereken vezetne kereszt�l. A k�rnyezetv�d� szervezetek az erd�irt�s, foly�szennyez�s miatt agg�dnak. A Vil�gbank is elismeri, hogy a beruh�z�s a t�rs�gben az olajipari fejleszt�sek er�s�d�s�hez, valamint az �vegh�z hat�s� g�zok hossz� t�v� felhalmoz�d�s�hoz vezet, az eg�sz bolyg� k�rnyezeti �llapot�t vesz�lyeztetve. A Transparency International szerint az elm�lt 2 �vben Kamerun volt a vil�g legkorruptabb orsz�ga. Szint�n jelent�s gondok vannak az emberi jogokkal is a t�rs�gben. Nagy a val�sz�n�s�ge, hogy a cs�di polg�rok semmit sem fognak �lvezni a Vil�gbank �ltal p�nzelt befektet�s el�nyeib�l, viszont lehets�ges, hogy a cs�di korm�ny fegyverkez�sre fogja k�lteni az olajbev�teleket. 2.1.2. Nemzetk�zi Valutaalap (IMF) A Nemzetk�zi Valutaalap (IMF) 1945-ben j�tt l�tre, azzal a sz�nd�kkal, hogy r�vid lej�rat� k�lcs�n�k alkalmaz�s�val biztos�tsa a r�szorul� orsz�gok import-export egyens�ly�t, a valuta�rfolyamok stabiliz�l�s�t. A Valutaalapnak, ak�rcsak a Vil�gbanknak jelenleg 183 orsz�g tagja. A tagorsz�gok itt is befizet�seik alapj�n kapnak szavazati jogot, vagyis az egyes d�nt�seket anyagi erej�knek megfelel�en befoly�solj�k. A Valutaalap eset�ben is az Egyes�lt �llamoknak van a legnagyobb befoly�sa 17% k�r�li tulajdoni ar�ny�nak k�sz�nhet�en �s az �n. G7 orsz�gcsoport itt is a szavazatok k�zel �tven sz�zal�k�t mondhatja mag��nak. �gy h�t nem csoda, hogy a k�t int�zm�ny hasonl� gazdas�gpolitik�t folytat. A Valutaalap a Vil�gbankkal k�z�sen a fejl�d� �s a volt szocialista orsz�gok gazdas�gi probl�m�it, mindenek el�tt a nagyfok� k�ls� elad�sod�st kihaszn�lva neoliber�lis szerkezet-�talak�t�si programok megval�s�t�s�ra k�nyszer�ti ezen orsz�gok korm�nyait. A szerkezet-�talak�t�si programok l�nyege, hogy ezen orsz�goknak meg kell nyitniuk piacaikat a fejlett orsz�gok sokkal er�sebb c�gei �s a fejlett ipari orsz�gokb�l kiindul� spekul�ci�s t�kemozg�s el�tt (importliberaliz�ci�, a t�kemozg�s liberaliz�ci�ja, privatiz�ci�) �s belf�ld�n olyan gazdas�gpolitik�t kell folytatniuk, amely biztons�got ny�jt a befektet�k sz�m�ra (szigor� monet�ris politika, a k�lts�gvet�s j�l�ti kiad�sainak lefarag�sa a k�ls� ad�ss�gszolg�lat teljes�thet�s�ge �rdek�ben). A Valutaalap szerkezet-�talak�t�si programjai nem seg�tett�k el� a gazdas�gi n�veked�st, �s nem voltak k�pesek meg�ll�tani a szeg�nys�g n�veked�s�t, ugyanakkor n�vekv� egyenl�tlens�get �s k�rnyezetk�ros�t�st id�ztek el�. Ennek ellen�re az orsz�goknak a r�juk nehezed� nyom�s miatt el kell fogadniuk a Valutaalap programjait, mert a Vil�gbank �s m�s int�zm�nyek nem hiteleznek vagy ny�jtanak t�mogat�st olyan orsz�goknak, amelyek nem rendelkeznek az IMF "j�v�hagy�s�val". Tov�bb� az�ltal, hogy az IMF megtagadta a vil�g legszeg�nyebb orsz�gai ad�ss�g�nak kedvez�tlen felt�telekhez nem k�t�tt elt�rl�s�t, hozz�j�rult a t�rsadalmak �s a term�szeti k�rnyezet IMF-programok okozta leroml�s�hoz. Az IMF a k�zelm�ltban v�ltoz�sra utal� int�zked�seket hozott, mint p�ld�ul a Szeg�nys�gcs�kkent�si Strat�gi�k (PRSP) Vil�gbankkal k�z�s kialak�t�sa. Az els� jelek azonban azt sugallj�k, hogy a PRSP ink�bb rekl�mfog�s volt, kev�s konkr�t eredm�nnyel. A szerkezet�talak�t�si programok jelent�sen cs�kkentett�k az �llami eg�szs�g�gyi kiad�sokat. Zimbabw�ben p�ld�ul az egy f�re jut� eg�szs�g�gyi kiad�s az egyharmad�ra esett az�ta, hogy 1990-ben az IMF �ltal javasolt szerkezet�talak�t�si programokat vezettek be. Az eg�szs�g�gyi kiad�sok cs�kkent�se, a gyermekhaland�s�g n�veked�s�hez �s az AIDS gyors terjed�s�hez vezetett, k�l�n�sen az afrikai orsz�gokban. A szerkezet�talak�t�si programok els�dleges c�lja, hogy jav�tsa az adott orsz�g k�pess�g�t a hitelek visszafizet�s�re. A latin-amerikai orsz�gok a nyolcvanas �vekben exportj�vedelmeik egyharmad�t k�lt�tt�k ad�ss�gszolg�latra. Ennek ellen�re az �vtized v�g�n ad�ss�g�llom�nyuk (a magas kamatl�bak miatt) nagyobb volt, mint az �vtized kezdet�n. A nemzetk�zi p�nz�gyi szervek �ltal kik�vetelt fizet�si �s az ebb�l k�vetkez� exportk�nyszer a term�szeti kincsekkel val� rabl�gazd�lkod�shoz, az erd�k kiv�g�s�hoz, monokult�r�s mez�gazdas�gi termel�shez �s ezen kereszt�l a k�rnyezet s�lyos k�ros�t�s�hoz vezet a fejl�d� orsz�gokban. Elef�ntcsontparton p�ld�ul az exportc�l� kaka�termeszt�sre haszn�lt f�ldter�let ar�nya 1960 �s 1996 k�z�tt 7,2%-r�l 13,5%-ra n�vekedett, ennek k�vetkezt�ben az orsz�got bor�t� erd�k ter�lete 12 milli� hekt�rr�l 3,9 milli� hekt�rra cs�kkent. Kamerunban a Valutaalap szerkezet�talak�t�si programjai 1988-ban kezd�dtek. Az IMF r�vette a korm�nyt, hogy az export el�seg�t�se �rdek�ben �rt�kelje le az orsz�g p�nznem�t, valamint cs�kkents�k a faexportra kivetett ad�kat. E gazdas�gpolitika k�vetkezt�ben jelent�sen megn�tt a faexport �s az erdei term�kek kivitele. A fakitermel�ssel foglalkoz� c�gek sz�ma az 1994-es valuta le�rt�kel�s ut�n egy �v alatt 194-r�l 351-re n�tt. A faexport 49,6%-kal n�tt 1995/96 �s 1996/97 k�z�tt. 2.1.3 Exporthitel int�zetek (Export Credit Agencies) M�g a gazdas�gi globaliz�ci� f�bb int�zm�nyeinek (Vil�gbank, Valutaalap) tev�kenys�ge valamennyire ismertebb a k�zv�lem�ny el�tt, j�val kisebb figyelem ir�nyul a rejtettebb, b�r hasonl� befoly�ssal rendelkez� exporthitel int�zetekre (Export Credit Agencies). A exporthitel int�zetek k�zint�zm�nyek, melyek korm�nyzati h�tt�rrel t�mogatott k�lcs�n�ket, garanci�t, biztos�t�st ny�jtanak orsz�gaik �zleti szervezeteinek kock�zatos, t�bbnyire fejl�d� orsz�gokba t�rt�n� beruh�z�saihoz. A legismertebbek: amerikai Export-Import Bank, n�met Hermes, kanadai Export Development Corporation, a Japan Bank for International Cooperation. Legt�bbj�knek nincs k�rnyezetv�delmi, illetve emberi jogi politik�ja. Mivel a fejleszt�si bankok (pl. Vil�gbank, EBRD) a t�rsadalmi szervezetek kritik�ja k�vetkezt�ben lassan megszel�d�lnek �s bizonyos beruh�z�sokat m�r nem v�llalnak fel, a probl�m�sabb beruh�z�sok finansz�roz�s�nak szerep�t egyre ink�bb az exporthitel int�zetek veszik �t. Becsl�sek szerint ma m�r az exporthitel int�zetek egy�ttesen t�bb mint n�gyszer annyi t�mogat�st ny�jtanak olaj-, g�zipari �s b�ny�szati tev�kenys�gekre, mint az �sszes multilater�lis fejleszt�si bank. A harmadik vil�gb�li, jelent�s �vegh�zg�z-kibocs�t�ssal j�r� tev�kenys�gek fel�t exporthitel int�zetek t�mogatj�k. Az exporthitel int�zetek gyakran biztos�tanak h�tteret olyan beruh�z�sokhoz is, amelyeket a fejleszt�si bankok, mint p�ld�ul a Vil�gbank t�l kock�zatosnak, vesz�lyesnek tart. Az elm�lt �vekben az exporthitel int�zetek �vente 50-70 milli�rd doll�rnyi k�z�p- �s hossz�t�v� tranzakci�n kereszt�l t�mogattak hatalmas ipari �s infrastruktur�lis beruh�z�sokat. Gyakori v�d az exporthitel int�zetekkel szemben, hogy tev�kenys�g�k hat�sair�l semmilyen inform�ci�t nem bocs�tanak k�zre. A legt�bb exporthitel int�zet nem k�veteli meg beruh�z�saihoz a k�rnyezeti hat�svizsg�latot sem. Nem folytatnak p�rbesz�det az �ltaluk t�mogatott tev�kenys�gek �ltal �rintett k�z�ss�gekkel, sem a civil t�rsadalommal. Legt�bbj�k m�g a folyamatban l�v� vagy ak�r a befejezett beruh�z�sok nev�t, term�szet�t, helysz�n�t sem hozza nyilv�noss�gra. Az exporthitel int�zetek biztos�tanak h�tteret h�bor� s�jtotta orsz�gokba ir�nyul� fegyverkereskedelmhez, ill. katonai berendez�sek exportj�hoz. A brit Export Credit Guarantee Department p�ld�ul a volt indon�ziai dikt�tor, Suharto rezsimj�nek adott t�mogat�st Hawk t�pus� vad�szrep�l�g�pek v�s�rl�s�ra, amelyeket t�bbek k�z�tt a megsz�llt Kelet-Timorban vetettek be. Sok esetben az �ltaluk t�mogatott tev�kenys�gek emberi jogok megs�rt�s�vel j�rnak (pl. a T�r�korsz�gban tervezett Ilsu g�t eset�n t�bb t�zezer ember er�szakos kitelep�t�se), �s gyakori a fejl�d� orsz�gok hivatalnokainak megveszteget�se is olyan beruh�z�sok eset�ben, amelyekhez az exporthitel int�zetek biztos�tanak h�tteret. Az egyik legjelent�sebb p�lda a k�nai Jangce-foly�n tervezett, t�bb mint 500 km hossz�, H�rom Szurdok G�t (Three Gorges Dam). N�met, sv�jci �s kanadai exporthitel int�zetek versengtek, hogy t�mogathass�k ezt az �ri�si beruh�z�st, ami miatt 1,9 milli� embert kell kitelep�teni. Nemcsak a g�t �ltal el�rasztand� telep�l�seket fenyegeti ez a tervezet, hanem azokat a falvakat, v�rosokat is, amelyek ezt a hatalmas embert�meget befogadni k�nyszer�lnek. A g�t �p�t�se jelent�s term�szetpuszt�t�ssal j�r, sz�mtalan halfaj v�ndorl�si �tvonal�t �rinti, t�bbek k�z�tt a m�r eddig is vesz�lyeztetett fajnak sz�m�t� k�nai folyami delfint (Lipotes vexillifer), amelyet a "foly� istenn�jek�nt" is tisztelnek. A vezet� brit orvosi foly�irat, a Lancet szerint a g�t meg�p�t�se komoly eg�szs�g�gyi kock�zatokat jelent. Megn�vekedhet k�l�nf�le j�rv�nyos betegs�gek (mal�ria, agyvel�gyullad�s �s ami m�g rosszabb, egy �l�sk�d� laposf�rgek �ltal terjesztett betegs�g, a bilharzi�zis) gyakoris�ga a ter�leten. Az el�raszt�s a t�rs�g �rt�kes kultur�lis kincseit, felt�rt �s m�g fel nem t�rt r�g�szeti lel�helyeit is vesz�lyezteti. 2.1.4 EBRD (Eur�pai �jj��p�t�si �s Befektet�si Bank) Az Eur�pai �jj��p�t�si �s Fejleszt�si Bankot (EBRD) 1991-ben hozt�k l�tre azzal a c�llal, hogy a k�z�p-kelet-eur�pai, illetve a szovjet ut�d�llamok r�sz�re a szocialista gazdas�gb�l a piacgazdas�gba val� �tmenethez p�nz�gyi forr�sokat biztos�tson. Az EBRD � a Vil�gbank �s az EIB gyakorlat�t�l elt�r�en � a mag�nszektornak ny�jt f�k�nt k�lcs�n�ket. R�szt vesz a mag�nszektor �talak�t�s�ban, a privatiz�ci�ban, kereskedelmi bankok t�k�j�nek biztos�t�s�ban. A kis- �s k�zepes m�ret� v�llalkoz�sok finansz�roz�sa a bank egyik f� c�lkit�z�se. Az EBRD tagjainak sor�ban 58 orsz�g foglal helyet, amelyek a bank t�k�j�t biztos�tj�k - t�bbek k�z�tt Ausztr�lia, az Egyes�lt �llamok, Kanada, az Eur�pai Uni� -, valamint az Eur�pai Beruh�z�si Bank (EIB). Az EBRD-ben a d�nt�si szab�lyok hasonl�ak mint a Vil�gbank eset�ben, vagyis a szavazati jog �s ezzel a befoly�s nagys�ga annak f�ggv�nye, hogy egy adott orsz�g mekkora �sszeggel j�rul hozz� az EBRD m�k�d�s�hez. A legnagyobb hozz�j�rul�st az Egyes�lt �llamok fizeti, ez�rt jelent�s az orsz�g befoly�sa az EBRD m�k�d�s�ben. Bank 20 milli�rd eur�s t�k�j�b�l, �sszess�g�ben 51% az EU tag�llamainak birtok�ban van, �gy a bank f� politik�j�t az Eur�pai Uni� hat�rozza meg. Az EBRD-nek jelent�s szerepe volt a k�z�p- �s kelet-eur�pai orsz�gok v�llalatainak privatiz�ci�j�ban. A Magyar K�lkereskedelmi Bank mag�nos�t�sa sor�n jelent�s tulajdonr�szhez jutott az EBRD. Az Egis gy�gyszergy�r mag�nos�t�sa sor�n (a NeastWest mellett) az egyik vev� az EBRD volt, majd k�s�bb eladt�k a c�get a francia Servier v�llalatnak. A k�rnyezetv�d�k ellenszenv�t k�t ukr�n atomer�m� blokk (Hmelnyickij 2, Rivnye 4 - K2R4) �p�t�s�re adott hitel miatt v�ltotta ki a bank. Az 5 �ven �t tart� jelent�s t�rsadalmi tiltakoz�s ellen�re a 2000. �v v�g�n az EBRD vezet�s�ge �gy szavazott, hogy megadj�k a k�lcs�nt az atomer�m� blokkok �p�t�s�re, b�r ehhez komoly felt�teleket szabtak. E felt�teleket az ukr�n korm�ny nem tudta elfogadni, �s 2001 november�ben visszamondta az EBRD-k�lcs�nre vonatkoz� ig�nyt. Az EBRD 40 milli� doll�r k�lcs�nt adott a kanadai Cameco c�g tulajdon�ban lev� kirg�ziai Kumtor aranyb�nya beruh�z�sra. E b�ny�ban ci�nos technol�gi�val vont�k ki az aranyat az �rcekb�l. 1998 m�jus�ban egy baleset sor�n egy n�trium-cianidot sz�ll�t� teheraut�r�l 20 tonna ci�n �ml�tt a Barskoon foly�ba. Ennek k�vetkezt�ben a szomsz�dos falu lak�i k�z�l 2 ember meghalt, 93-at k�rh�zba kellett sz�ll�tani. A k�rnyezeti k�rok is jelent�sek. K�t �vvel k�s�bb, 2000. janu�r 20-�n egy �jabb baleset sor�n m�sf�l tonna amm�nium-nitr�t szabadult ki. A balesetek�rt, mint a beruh�z�sokat t�mogat� bankot, az EBRD-t is felel�ss�g terheli. Az EBRD egy�b kelet- �s k�z�p-eur�pai, k�z�p-�zsiai beruh�z�sokban (pl. a Chirag Oil Project a Kaszpi-t�rs�gben) is jelent�s szerepet j�tszott. Ezek legt�bbj�n�l a nyilv�noss�ggal, a t�rsadalmi szervezetek bevon�s�val �s a k�rnyezetv�delmi hat�svizsg�latokkal is gondok voltak. 2.1.5. EIB (Eur�pai Befektet�si Bank) Az Eur�pai Befektet�si Bank 1958-ban alakult meg az Eur�pai Uni� R�mai Szerz�d�s�ben lefektetett alapelvei szerint. A Bank feladata, hogy el�mozd�tsa az Eur�pai Uni�n bel�l a kev�sb� fejlett r�gi�k gazdas�g�nak fejl�d�s�t, fejlessze az eur�pai k�zleked�si �s telekommunik�ci�s rendszert, jav�tsa a k�rnyezet �llapot�t �s az �letmin�s�get, n�velje az ipar versenyk�pess�g�t, kis- �s k�z�pv�llalkoz�sokat t�mogasson, el�remozd�tsa az Uni�n k�v�li orsz�gokban az uni�s t�mogat�sokat �s egy�ttm�k�d�st. Az EIB t�k�je az Eur�pai Uni� tagorsz�gait�l sz�rmazik. A piaci kamatoz�s� k�lcs�n�ket �llami- �s mag�n-beruh�z�knak foly�s�tja. K�rnyezetv�d� szervezetek sokat b�r�lt�k az EIB-t amiatt, hogy tev�kenys�ge �tl�thatatlan, �s a bank kiz�rja a nyilv�noss�got a d�nt�sek el�k�sz�t�s�b�l, illetve azok meghozatala ut�n is. Ez az�rt is megengedhetetlen, mivel az EIB az Eur�pai Uni� hivatalos bankja, �s k�zp�nzekb�l gazd�lkodik. A bank hazai tev�kenys�g�vel kapcsolatos legf�bb kritika az M0-�s aut�p�lya �szaki (k�poszt�smegyeri) szakasz�nak �p�t�se kapcs�n mer�lt fel. Az �p�t�st ugyanis az EIB hitellel finansz�rozta. Magyar k�rnyezetv�d� szervezetek szerint nem t�rt�nt megfelel� k�rnyezeti hat�svizsg�lat, term�szetv�delmi ter�letet vesz�lyeztet az �p�tkez�s. Emiatt az Eur�pai K�rnyezetv�d� Iroda (EEB) az Eur�pai Uni� ombudsmanj�hoz fordult. Indokl�suk szerint az M0-�s aut�p�lya �szaki szakasz�nak �p�t�se sor�n megs�rtett�k az EU jogszab�lyait. Az EIB vezet�se viszont az EU ombudsman t�j�koztat�sa szerint megtagadta a vele val� egy�ttm�k�d�st. 2.2 A WTO �s region�lis kereskedelmi szervezetek, egyezm�nyek A beruh�z�sok, a nemzetk�zi kereskedelem szabads�g�t biztos�t� szab�lyok kialak�t�s�ban, valamint azok �rv�nyes�t�s�ben t�bb nemzetk�zi szervezetnek, int�zm�nynek van szerepe (OECD, GATT, WTO, EU, NAFTA) 2.2.1 OECD Az OECD (Gazdas�gi Egy�ttm�k�d�si �s Fejleszt�si Szervezet - Organisation for Economic Cooperation and Development) 1961-ben alakult. Eur�pa, �szak-Amerika �s a csendes-�ce�ni t�rs�g 29 gazdas�gilag legfejlettebb orsz�gainak t�m�r�l�se. A kereskedelem liberaliz�ci�j�nak egyik legjelent�sebb �lharcosa az OECD. A szervezet keret�ben t�bb, beruh�z�sokkal, nemzetek feletti v�llalatokkal kapcsolatos egyezm�ny sz�letett: � Beruh�z�si k�dex (1964) - T�kemozg�sok �s a L�thatatlan Foly� M�veletek Felszabad�t�s�nak K�dexe � Nemzetk�zi Befektet�sekr�l Sz�l� Nyilatkozat (1976) � Multinacion�lis V�llalatokr�l Sz�l� Nyilatkozat (1976) - Nemzeti Elb�n�si Okm�ny - Nemzetk�zi Befektet�si �szt�nz�k �s Ellen�szt�nz�k - Ellentmond� Elj�r�sokr�l Sz�l� Okm�nyok Ezeknek az egyezm�nyeknek a k�z�p-eur�pai orsz�gok teljes m�rt�kben (korl�toz�s n�lk�l) al�vetett�k magukat, mik�zben sz�mos EU tagorsz�gban m�g a 90-es �vek k�zep�n is voltak kiv�telek (pl. kisv�llalkoz�sok t�mogat�sa). Fontos megeml�teni, hogy a t�rsadalmi szervezetek k�r�ben hatalmas tiltakoz�st kiv�lt� Multilater�lis Befektet�si Egyezm�nyt (MAI) is az OECD keret�ben - r�ad�sul az �rintett orsz�gok parlamentjeit �s a nyilv�noss�got mell�zve - k�sz�tett�k el�. A WTO seattle-i fordul�j�nak el�k�sz�t�s�ben is jelent�s szerepet j�tszott az OECD. A Multilater�lis Befektet�si egyezm�ny (MAI) Eredetileg MIA (Multilateral Investment Agreement) n�ven tervezt�k ezt az egyezm�nyt a WTO keretben l�trehozni. Mivel a harmadik vil�gbeli orsz�gok tiltakoztak a kezdem�nyez�s ellen, ez�rt �tnevezt�k, �s titokban az OECD sz�neiben elkezdt�k a Multilater�lis Befektet�si Egyezm�ny (Multilateral Agreement on Investment � MAI), el�k�sz�t�s�t. C�lja a k�lf�ldi befektet�sek m�g l�tez� (k�rnyezetv�delmi, szoci�lis, kultur�lis, munkajogi) korl�tainak lebont�sa, a nemzetk�zi t�kepiac tov�bbi liberaliz�l�sa. Az egyezm�ny s�lyosan korl�tozta volna a nemzet�llami korm�nyok szuverenit�s�t a transznacion�lis v�llalatokkal szemben. Amikor nyilv�noss�gra ker�lt, hatalmas tiltakoz�shull�mot ind�tottak a k�rnyezetv�d�k, szakszervezetek �s m�s civil szervezetek. Szerencs�re az egyezm�ny megfeneklett, de kicsit megv�ltoztatva a WTO keret�ben megint megpr�b�lt�k visszacsemp�szni. A WTO seattle-i fordul�j�nak buk�sa azt a k�s�rletet is meghi�s�totta. A leg�jabb h�rek szerint most megint az OECD egyik bizotts�ga kezd el�k�sz�teni egy hasonl� beruh�z�s-v�delmi egyezm�nyt. 2.2.2 A Kereskedelmi Vil�gszervezet (WTO) A m�sodik vil�gh�bor�t �s az ENSZ l�trej�tt�t k�vet�en a nagyhatalmak �gy d�nt�ttek, hogy megalap�tj�k a Nemzetk�zi Kereskedelmi Szervezetet (Internatoinal Trade Organisation, ITO). A sz�nd�k az �llamok k�z�tti kereskedelem el�remozd�t�sa volt, annak �rdek�ben, hogy megakad�lyozz�k a vil�gm�ret� konfliktusok visszat�r�s�t, amelyek annyi szenved�st okoztak a XX. sz�zad els� fel�ben. Mivel az Egyes�lt �llamok szen�tusa nem egyezett bele, a Nemzetk�zi Kereskedelmi Szervezetet nem j�tt l�tre. 1947-ben l�pett �letbe viszont a GATT (�ltal�nos V�mtarifa Egyezm�ny) azzal a c�llal, hogy lebontsa az orsz�gok k�z�tti �rukereskedelem korl�tait (kv�t�kat, v�mokat �s egy�b illet�keket). Az elm�lt �vtizedekben a GATT a gazdas�gi globaliz�ci� egyik alappill�r�v� v�lt. A GATT t�rt�nete sor�n t�bb kereskedelmi t�rgyal�ssorozat volt, k�l�nf�le egyezm�nyekkel. Az utols�, az Uruguayi fordul� sor�n, 1994-ben d�nt�ttek a Kereskedelmi Vil�gszervezet, a WTO l�trehoz�s�r�l. R�vid t�rt�nerte alatt a WTO a vil�g egyik leger�sebb nemzetk�zi int�zm�ny�v� fejl�d�tt. M�g a GATT-n�l is nagyobb hatalm� kulcsszerepl�je lett a gazdas�gi globaliz�ci�nak. Sz�lesk�r� d�nt�si jogokkal rendelkezik az �rucikkekkel, szolg�ltat�sokkal, szellemi t�k�vel kapcsolatban. Sokszor akad�lyozza a nemzeteket demokratikus jogaik �rv�nyes�t�s�ben, ugyanakkor a nemzetek nem tudnak belesz�lni t�rv�nykez�s�be. A WTO alap�t� okirata szerint a WTO c�lja "a forr�sok legoptim�lisabb kihaszn�l�sa, �sszhangban a fenntarthat� fejl�d�s koncepci�j�val". A gyakorlatban azonban eg�szen m�s t�rt�nik. N�zetelt�r�sek eset�n a szabadkereskedelem elv�t helyezik el�t�rbe a szoci�lis �s k�rnyezeti szempontokhoz k�pest. A WTO hat�sk�rbe tartoz� kereskedelmi egyezm�nyek: - AOA - Mez�gazdas�gi Egyezm�ny (Agreement on Agriculture) - ATC - a textilkereskedelemr�l sz�l� egyezm�ny (Agreement on Textiles and Clothing) - GATS - szolg�ltat�sok (General Agreement on Trade and Services) - GPA - a korm�nyzati k�zbeszerz�sekr�l sz�l� egyezm�ny (Agreement on Government Procurements) - SCM - kereskedelmi jelleg� t�mogat�sokr�l, ellent�telez�sekr�l sz�l� egyezm�ny (Agreement on Subsidies and Countervailing Measures) - SPS - �llat- �s N�v�ny-eg�szs�g�gyi Int�zked�sekr�l sz�l� Meg�llapod�s (Agreement on Sanitary and Phytosanitary Measures) � TRIMS - kereskedelemhez k�t�d� befektet�si int�zked�sek (Agreement on Trade-Related Investment Measures) � TRIPs egyezm�ny -- szellemi tulajdonjogokr�l (Agreement on Trade-Related Intellectual Property Rights) Ezen egyezm�nyek mellett a WTO legfontosabb int�zm�nye a WTO Vitarendez� Test�let (Dispute Settlement Body). T�bbnyire a c�gek jav�ra, az �llamok ellen d�ntenek a szoci�lis, illetve k�rnyezeti �rdekek felett. N�h�ny p�lda a WTO eddigi tev�kenys�g�b�l: * Az Eur�pai Uni� megtiltotta orsz�gainak, hogy szarvasmarha n�veked�si hormonnal (rBGH) kezelj�k a h�suk�rt teny�sztett �llatokat, valamint hogy hormonnal kezelt �llatokat import�ljanak, mivel ezek r�kot okozhatnak �s megzavarhatj�k az emberi szervezet hormonh�ztart�s�t. Az Egyes�lt �llamok �s Kanada � ezekben az orsz�gokban nagy mennyis�gben haszn�lnak szarvasmarha n�veked�si hormonokat � a WTO-n�l kifog�solta ezt a tilalmat. A WTO vitarendez� test�let�nek d�nt�se �rtelm�ben az Egyes�lt �llamok kereskedelmi b�ntet�int�zked�seket vezethetett be az EU tagorsz�gokkal szemben. Ezek a b�ntet�v�mok a vil�gpiacon j�l eladhat� EU-term�keket �rintett�k (sajtok, borok, must�rok stb). Egyes francia gazd�lkod�k emiatt d�h�kben traktorral t�rtek be a McDonald's-�ttermekbe. * Az Egyes�lt �llamokban a vesz�lyeztetett �llatokra vonatkoz� t�rv�ny megk�veteli, hogy olyan garn�lar�k-h�l�kat haszn�ljanak, amelyekbe a tengeri tekn�s�k nem akadnak bele. Az Egyes�lt �llamok megtiltotta a garn�lar�k-importot azokb�l az orsz�gokb�l, ahol nincs hasonl� t�rv�ny. Ezzel nyom�st gyakorolt m�s orsz�gokra, hogy hozzanak ott is hasonl� t�rv�nyeket, ugyanakkor megakad�lyozta az olcs�bb garn�lar�k behozatal�t. India, Malajzia, Pakiszt�n �s Thaif�ld tiltakozott a WTO-n�l, amely ezut�n elmarasztalta az Egyes�lt �llamokat a szabadkereskedelem megs�rt�se miatt- * Amikor az Egyes�lt �llamok K�rnyezetv�delmi Hivatala (EPA) elrendelte, hogy az orsz�g ter�let�n csak a k�rnyezetet kev�sb� szennyez� benzint forgalmazhatnak, Venezuela �s Braz�lia a WTO-hoz fordult, amely igazat adott nekik. �gy az USA K�rnyezetv�delmi Miniszt�riuma k�nytelen volt enyh�teni az el��r�sain. * Jap�nnak a t�bbi orsz�g�n�l szigor�bb hat�r�rt�kei voltak a peszticid maradv�nyokkal kapcsolatban. Az Egyes�lt �llamok panaszt tett Jap�n ellen �s gy�z�tt, ezzel arra k�nyszer�tve a jap�n fogyaszt�kat, hogy �teleiken kereszt�l t�bb vegyszert fogyasszanak, mint amennyit a saj�t korm�nyuk biztons�gosnak tart. * Guatemala az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO) javaslat�ra t�rv�nyt hozott, megtiltva a csecsem�t�pszer-keresked�knek, hogy azt �ll�ts�k, a dr�ga t�pszer felt�tlen�l sz�ks�ges a gyermekek eg�szs�ges t�pl�l�s�hoz (vagyis eg�szs�gesebb, mint az anyatej). A Gerber Products meggy�zte az Egyes�lt �llamokat, hogy tiltakozzon a WTO-n�l. A WTO nem hozott d�nt�st ezzel kapcsolatban, de az esetleges kereskedelmi megtorl�sokt�l tartva Guatemala elt�r�lte a sz�ban forg� t�rv�nyt. * Massachusetts �llam polg�rai, felh�borodva azon, hogy a burmai katonai vezet�s durv�n megs�rtette az emberi jogokat, t�rv�nyt fogadtattak el, amely megtiltja az �zleti kapcsolatot burmai c�gekkel. Az egyik �rintett v�llalat meggy�zte az EU-t �s Jap�nt, hogy tegyenek panaszt emiatt a WTO-n�l. Seattle-ben, 1999 �sz�n �jabb "Milleneumi Fordul�t" terveztek, amelynek sor�n �jabb t�m�kat (pl. befektet�sek, biotechnol�gia) akartak felvetni, de ez meghi�sult. A kudarc okai: t�ntet�sek, a t�rsadalmi szervezetek tiltakoz�sa, fejl�d� orsz�gok el�gedetlens�ge, egyet-nem-�rt�s a fejlett orsz�gok k�z�tt, a t�rgyal�sok levezet�s�nek hib�i. 2001 november�ben, Katarban, egy kis arab szigetorsz�gban, a vil�gt�l szinte teljesen elz�rva megrendezett WTO Miniszteri Tal�lkoz�n d�nt�st hoztak egy �j kereskedelmi t�rgyal�si fordul� elind�t�s�r�l. Eddig 143 orsz�g l�pett be a WTO-ba. Magyarorsz�g � mivel m�r tagja volt a GATT-nak is � a WTO alap�t�i k�z� tartozik. A WTO mellett sz�mos egy�b szabadkereskedelmi szervezet l�tezik. Ezek k�z�l a legismertebb az �szak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezm�ny (NAFTA), amely m�g sz�lesebb k�r�, mint a WTO. Az Ethyl Corporation nev� nagyv�llalat el�rte, hogy a NAFTA r�v�n Kanada visszavonja egy olyan �zemanyag-adal�kra (az MMT-re) vonatkoz� tilalm�t, amely feltehet�en k�ros�tja az agyat. Egy m�sik esetben pedig Mexik�t k�telezt�k arra a NAFTA szerz�d�s �rtelm�ben, hogy fizessen 16 milli� doll�r k�rt�r�t�st az amerikai Metalcad c�gnek, mert megtagadt�k egy szem�tlerak� �zemeltet�s�t. A NAFTA �letbel�p�se �ta naponta 5000 vesz�lyes vegyi- �s robban�anyagokkal megrakott teheraut� l�pi �t a Mexik�-Texas hat�rt. 2.2.3. Eur�pai Uni� Az Eur�pai Uni� t�rt�nete 1952-ben kezd�d�tt, amikor hat �llam (Belgium, Franciaorsz�g, N�metorsz�g, Olaszorsz�g, Luxemburg �s Hollandia) l�trehozta az Eur�pai Sz�n- �s Ac�lk�z�ss�get. 1958-ban a R�mai Szerz�d�ssel ugyanez a hat �llam fel�ll�tott k�t �jabb k�z�ss�get, ezek az Euratom �s az Eur�pai Gazdas�gi K�z�ss�g (EGK). 1967-ben a h�rom k�z�ss�get Eur�pai K�z�ss�gek (EK) n�ven r�szlegesen integr�lt�k. A R�mai Szerz�d�s teremtette meg a k�s�bbi EU szervezetrendszer (Tan�cs, Bizotts�g, Parlament, Gazdas�gi- �s Szoci�lis Bizotts�g, B�r�s�g) alapjait. 1968-ban megsz�letik az Eur�pai K�z�ss�gben a v�muni�, 1970-t�l a tag�llamok k�lkereskedelmi politik�jukat az EK-ra b�zz�k, s ezzel l�trej�n a K�z�s Piac. 1973 �s 1986 k�z�tt hat tov�bbi �llam (D�nia, G�r�gorsz�g, �rorsz�g, Portug�lia, Spanyolorsz�g �s az Egyes�lt Kir�lys�g) csatlakozott a K�z�ss�ghez. 1979 m�rcius�ban a tag�llamok k�z�tti p�nz�gyi egy�ttm�k�d�s �j szakasza kezd�dik az Eur�pai Monet�ris Rendszer l�trej�tt�vel. Bevezetik a k�z�s elsz�mol�si egys�get, az ECU-t. 1987-ben a Eur�pai Egys�gokm�nyban az egys�ges bels� piacon t�l tov�bbi c�lokat is megfogalmaztak (k�z�s k�lpolitika �s a k�rnyezetpolitik�k integr�ci�ja). 1992 febru�rj�ban al��rj�k a Maastrichti Szerz�d�st, amelynek c�lja a politikai �s jogi egys�g megteremt�se volt. Ezzel az EK 1993. november 1-j�t�l Eur�pai Uni�v� alakul. 1993 janu�rj�ban l�trej�n a tag�llamok k�z�tti egys�ges bels� piac. 1995-ben Ausztria, Finnorsz�g �s Sv�dorsz�g felv�tel�vel a tag�llamok sz�ma 15-re emelkedett. 1995 m�jus�ban �rv�nybe l�p a Schengeni Egyezm�ny, amely az EU tagorsz�gok k�ls� �llamhat�r�nak k�z�s, szigor� ellen�rz�s�t, az egym�s k�z�tti hat�rokon pedig a szabad hat�r�tl�p�st jelenti. 1998 tavasz�n az EU keleti b�v�t�s�nek �rdek�ben megindultak a t�rgyal�sok az �j tagjel�lt �llamokkal, k�zt�k Magyarorsz�ggal. 1999. janu�rban az Eur�pai K�zponti Bank � egyel�re csak banksz�ml�kon � kibocs�tja az egys�ges eur�pai valut�t, az eur�t. 2002 janu�rj�t�l 12 EU tag�llamban teljesen felv�ltja a helyi p�nznemet az eur�. A globaliz�ci�t figyelemmel k�s�r� elemz�k egy�rtelm�en kijelentik, hogy az Eur�pai Uni�nak is jelent�s szerepe van a gazdas�g globaliz�ci�j�ban. Ez az EU t�rt�net�nek ismeret�ben nem meglep�, hiszen az eur�pai integr�ci� alapvet�en gazdas�gi egy�ttm�k�d�sk�nt indult, �s a politikai egyes�l�st is alapvet�en a gazdas�gi �rdekek vez�relt�k. A gazdas�gi globaliz�ci� kritikusai szerint az EU alapvet� feladata �s k�ldet�se szerint egy gazdas�gi szervezet, ahol az emberi eg�szs�g, az oktat�s, a szoci�lis biztons�g �s a k�rnyezet �rdekei csak az �zlet versenyk�pess�g�nek n�vel�se �s a mindenhat� �zleti haszonszerz�s ut�n k�vetkezhet. Ezt t�masztja al� az, hogy a kereskedelem szabads�g�t k�pviselve, a g�r�g fuvaroz�k �rdek�ben, az Eur�pai Uni� nagy nyom�st gyakorolt a magyar korm�nyra n�h�ny �vvel ezel�tt, amikor k�rnyezet�nk v�delme �rdek�ben Magyarorsz�g jelent�s m�rt�kben felemelte az �thalad� kamionok �thaszn�lati d�j�t. Ekkor a sztr�jkol� g�r�g kamionosok k�r�s�re az EU beavatkozott, �s r�vette a magyar korm�nyt, hogy �lljon el terv�t�l. Az Eur�pai Uni�ban - eredend� term�szet�b�l ad�d�an - a gazdas�gi �s p�nz�gyi �rdek sokszorta fontosabb, mint a t�rsadalmi �s k�rnyezeti �rdekek. Ut�bbiak csak m�dos�thatj�k, de alapvet�en nem befoly�solhatj�k az Uni� politik�j�t. Az Eur�pai Uni� legink�bb a nemzetek feletti v�llalatok �rdekeit k�pviseli. A c�gek �rdekeinek �rv�nyes�t�s�re sok ezer lobbista dolgozik Br�sszelben, akik �lland�an ott vannak az Eur�pai Parlament folyos�in, �s mindent megpr�b�lnak, hogy nyom�st gyakoroljanak a d�nt�shoz�kra. Ezek k�z�l k�rnyezeti �gyeket mind�ssze k�r�lbel�l �ten k�pviselnek. Az Eur�pai Bizotts�gnak 1999-ben korrupci� miatt kirobbant botr�ny k�vetkezt�ben kellett lemondania. Az Eur�pai Mont�ris Uni� az eur� bevezet�s�vel tov�bb er�s�theti a v�llalat�sszevon�sok hull�m�t, amely �ts�p�rt Eur�p�n az egys�ges bels� piac �s a gazdas�gi globaliz�ci� k�vetkezt�ben. Elemz�sek szerint ez legink�bb a banki �s a biztos�t�si szektort �rinti. T�bb t�zezer munkahely megsz�n�se v�rhat�, �s egyes szak�rt�k szerint a 166 ezer eur�pai bankfi�k fel�t be fogj�k z�rni. A c�gek, amelyeknek eddig minden orsz�gban meg volt a szervezeti rendszere egyre ink�bb eur�pai szinten fognak m�k�dni. Az eur� bevezet�se felgyors�tja ezt a folyamatot. J� p�lda erre a folyamatra az amerikai tulajdon� Reebok sportszergy�rt� c�g esete. 1995-ben a Reebok-nak m�g 14 eloszt� k�zpontja volt az eur�pai piac�n; 1998-ra m�r csak 10 maradt. 1999. janu�r 1-re, mikor megsz�letett az eur�, mind�ssze egy eloszt� k�zpontot m�k�dtettek. Ma m�r az eg�sz f�ldr�szt a hollandiai k�zpont l�tja el Reebok term�kekkel. Ez a folyamat nem csak munkahelyek megsz�n�s�vel j�r, hanem a k�rnyezetileg probl�m�s hossz�t�v� �rusz�ll�t�s n�veked�s�t is maga ut�n vonja. Egy m�sik nagyszab�s�, EU-szint� tervezet a Transz-eur�pai H�l�zat (TEN) ki�p�t�se, amelynek �tlet�t eredetileg az Eur�pa 48 legnagyobb v�llalat�nak vezet�it t�m�r�t� Eur�pai Kerekasztal (ERT) v�zolt fel 1984-ben, azt�n lobbiz�suk hat�s�ra k�s�bb a Maastrichti Szerz�d�s keret�ben hivatalos EU c�lkit�z�ss� v�lt. A 400 milli�rd eur�s k�lts�gvet�s� nagyszab�s� tervek sor�n aut�p�ly�k �s gyorsvasutak kilom�tereinek ezreit k�v�nj�k fel�p�teni �l�helyek, m�g megmaradt term�szeti ter�letek, lak�negyedek rov�s�ra. A m�r megval�sult beruh�z�sok k�z�tt szerepel a Franciaorsz�got �s Angli�t �sszek�t� Csatorna Alag�t �s a D�nia �s Sv�dorsz�g k�z�tt meg�p�lt �ri�si h�d is. A Transz-eur�pai H�l�zat meg�p�t�s�vel a nyugat-kelet ir�ny� �rusz�ll�t�s �tsz�r�s n�veked�se v�rhat�. A Greenpeace becsl�se szerint e hatalmas k�zleked�si h�l�zat ki�p�t�se az �vegh�z g�zok kibocs�t�s�nak 15-18 sz�zal�kos n�veked�s�t vonja maga ut�n. Az Eur�pai K�zleked�si �s K�rnyezetv�delmi Sz�vets�g (T&E) tanulm�nya szerint a rendelkez�sre �ll� kutat�sok �s adatok alapj�n az a felvet�s sem �llja meg a hely�t, hogy az �th�l�zatok �p�t�se hossz� t�von a foglalkoztat�s n�veked�s�t eredm�nyezn�. Az adatok ink�bb ennek az ellenkez�j�t mutatj�k. 1991 �s 1996 k�z�tt p�ld�ul 30%-kal n�tt a teheraut� forgalom, mik�zben a munkan�lk�lis�g ugyanennyivel emelkedett. A nagyt�vols�g� k�zleked�si h�l�zatok �p�t�se a termel�s tov�bbi k�zpontos�t�s�t eredm�nyezi. A Transz-Eur�pai H�l�zatra ford�tott p�nzeket ink�bb a helyi t�megk�zleked�sre, h�z�p�t�sekre, eg�szs�g�gyre, oktat�sra kellene k�lteni. Ezzel a k�rnyezet is j�l j�rna, a gazdas�g is er�s�dne. A K�z�s Mez�gazdas�gi Politika t�mogat�si rendszere az iparszer� mez�gazdas�got, a vegyszerez�st, a monokult�r�kat r�szes�ti el�nyben a sokf�les�gen alapul�, helyi viszonyokat kihaszn�l�, els�sorban az adott t�rs�g ell�t�s�t szolg�l� gazd�lkod�si form�kkal szemben. A K�z�s Mez�gazdas�gi Politika reformj�ra ir�nyul� t�rtekv�sek eddig sorra meghi�sultak, �s egyel�re �gy t�nik, hogy a k�zelj�v�ben sem v�rhat� reform. Seattle-ben is jelent�s szerepe volt az EU t�rgyal� deleg�ci�j�nak a "Milleneumi Fordul�" er�ltet�s�ben, �jabb t�rgyal�si t�m�k napirendre t�z�s�ben. Az az�ta eltelt id�szakban is rendszeres t�rgyal�sokat folytattak az EU kereskedelmi �gyek�rt felel�s tisztvisel�i, f�leg az amerikai deleg�ci�kkal, s k�z�sen mindent megtettek, hogy a katari WTO Miniszteri Tal�lkoz�n tet� al� hozzanak egy �jabb kereskedelmi t�rgyal�si fordul�t. Az Eur�pai Uni�hoz csatlakozni k�v�n� orsz�gok sz�m�ra biztos�tott el�csatlakoz�si alapok, valamint a Phare t�mogat�sok vizsg�lata sor�n is felmer�lhetnek k�rnyezetv�delmi kifog�sok. Nagyon sokszor �t�p�t�sre haszn�lt�k fel ezeket a k�lcs�n�ket, t�mogat�sokat, amelyek jelent�s k�rnyezeti kihat�sokkal j�rnak. Egyes elemz�sek szerint m�g a k�rnyezetv�delmi k�vetelm�nyk�nt el��rt csatorn�z�sok is komoly k�rnyezeti probl�m�kat hozhatnak. Ha teljes �let�t-elemz�st v�gz�nk, akkor kider�l, hogy a jelenlegi m�dszerekkel egy-egy falu csatorn�z�sa sokszor j�val nagyobb k�rnyezeti terhel�ssel j�r, mint amekkora eredm�nnyel. Szint�n kifog�solhat�, hogy az EU Phare-t�mogat�sokat ny�jt g�ntechnol�giai programokra. 2.3 Nemzetek feletti v�llalatok 2.3.1 A nemzetek feletti v�llalatok �s a globaliz�ci� A gazdas�gi globaliz�ci� f� haszon�lvez�i, t�mogat�i a nemzetek feletti v�llalatok. Az ezredfordul�ra jelent�s hatalomra tettek szert. A k�lf�ldi m�k�d� t�ke beruh�z�sok �s v�llalat-�sszevon�sok k�vetkezt�ben a hatalom egyre kevesebb c�g kez�ben �sszpontosul. Gazdas�gi hatalmuk mellett �rdekv�delmi szervezeteiken, fizetett lobbist�ikon kereszt�l k�pesek egy-egy orsz�g (m�g az Egyes�lt �llamok) korm�ny�nak, s�t nagy nemzetk�zi int�zm�nyek (Vil�gbank, Valutaalap, WTO, EU) politik�j�nak, valamint a nemzetk�zi egyezm�nyek sors�nak alakul�s�t is befoly�solni (pl. a ri�i ENSZ K�rnyezet �s Fejl�d�s Konferencia, vagy kiot�i �s h�gai �ghajlatv�ltoz�si t�rgyal�sok). � A vil�g 100 legnagyobb gazdas�g�b�l 51 nemzetek feletti v�llalat. � A nemzetk�zi kereskedelem 70%-a 500 multinacion�lis v�llalat kez�ben van � A 200 legnagyobb v�llalat �ves bev�tele 18-szor nagyobb, mint a vil�g n�pess�g�nek 24%-�t kitev� legszeg�nyebb 1,2 milli�rd ember �sszes�tett �ves j�vedelme. � 1983 �s 1999 k�z�tt a 200 legnagyobb c�g nyeres�ge 364,2%-kal n�tt, mik�zben az �ltaluk foglalkoztatott emberek sz�ma csup�n 14,4%-kal. A nemzetek feletti v�llalatok hatalm�val viszont kor�ntsem p�rosul az ehhez sz�ks�ges felel�ss�g felv�llal�sa. S�t, igyekeznek kib�jni mindenf�le jogi felel�ss�g al�l, tev�kenys�g�ket nagyon gyakran k�s�ri k�rnyezetszennyez�s, emberi jogok megs�rt�se. N�melyek eset�ben korrupci�, szakszervezet-elleness�g vagy ak�r gyilkoss�g v�dja is felmer�l. T�bb multinacion�lis v�llalat eset�ben bebizonyosodott, hogy gyermekeket, vagy n�ket foglalkoztatnak napi 12-16 �r�ban, h�tv�g�n, embertelen, rabszolgasorsot id�z� k�r�lm�nyek k�z�tt. A nemzetek feletti v�llalatok a globaliz�ci� ny�jtotta lehet�s�geket kihaszn�lva el�szeretettel helyezik �t termel�s�ket olyan orsz�gokba, ahol alacsonyabb szint� k�rnyezetv�delmi, munkajogi szab�lyoz�sok vannak, s�t, ha egyes orsz�gok ilyen jelleg� int�zked�seket k�v�nnak hozni, gyakran zsarolj�k a korm�nyokat, hogy amennyiben a termel�si felt�telek sz�mukra kedvez�tlen�l alakulni, kiviszik termel�s�ket az orsz�gb�l. 2001 febru�rj�ban a Nestl� b�ki �llateledelt gy�rt� �zem�nek haszn�latbav�teli enged�ly�t a Vas Megyei K�zigazgat�si Hivatal visszavonta, mert az nem rendelkezett a megfelel� k�rnyezetv�delmi enged�lyekkel. A Nestl� sv�jci k�zpontja azzal fenyeget�z�tt, hogy kivonulnak Magyarorsz�gr�l. A gyeng�bb k�rnyezeti szab�lyoz�s kihaszn�l�s�nak szomor� k�vetkezm�nyeit tapasztalhattuk egy �vvel ezel�tt, amikor a rom�niai Nagyb�nya mellett az ausztr�l-rom�n vegyes v�llalat, az Aurul aranyb�ny�j�nak zagyt�rol�j�b�l t�bb mint 100 ezer k�bm�ter ci�ntartalm� szennyv�z szabadult ki, elszennyezve a Szamost, a Tisz�t, valamint a Dun�t, hatalmas puszt�t�st, jelent�s �kol�giai, gazdas�gi �s t�rsadalmi k�rokat okozva. A nemzetekfeletti c�gek gyakran kiharcolj�k, hogy a korm�nyokt�l ad�kedvezm�nyeket kapjanak. �gy a befektet�sek k�vetkezt�ben hatalmas nyeres�gre tesznek szert, amelyet azt�n az esetek t�bbs�g�ben egy k�lf�ldi ad�paradicsomba menek�tenek ki. A vil�g 200 legnagyobb v�llalata k�z�tt szerepl� 82 c�g k�z�l 44 az Egyes�lt �llamokban �ltal�nos 35%-n�l kevesebb ad�t fizetett 1996 �s 1998 k�z�tt. H�t c�g pedig negat�v ad�t fizetett, vagyis t�bb kedvezm�nyt, t�mogat�st kaptak, mint amennyi ad�t kellett fizetni�k. Ezen c�gek k�z�tt szerepel a Texaco, Chevron, PepsiCo, Enron, Worldcom, McKesson �s a vil�g legnagyobb v�llalata, a General Motors. 2.3.2 A nemzetek feletti v�llalatok �rdeksz�vets�gei, agytr�szt�k, a m�dia Egy gazdas�gpolitika v�grehajt�sa nem lehets�ges puszt�n az �rdekek meztelen kimutat�s�val, valamilyen ideol�gia is kell, amely azt "eladja" a t�rsadalomnak. Ezeknek az ideol�gi�knak a kidolgoz�s�ra szolg�lnak a k�l�nb�z� agytr�szt�k. A sz�lesebb k�zv�lem�nyre a legnagyobb hat�st tal�n a chicag�i egyetem professzor�nak, Milton Friedmannak A szabad v�laszt�s c�m� k�nyve gyakorolta, amely a szabad piacok �s a szabad v�llalkoz�s dicshimnusza. A neoliber�lis ideol�gia 70-es �vekbeli uralomra jut�s�ban igen nagy szerepet j�tszottak az olyan egyetemek �s int�zm�nyek, mint a Heritage Foundation, Cato Institute, Hoover Center, amelyeket az �zleti vil�g b� k�zzel finansz�rozott, �s amelyeknek kutat�i tele is �rt�k a szak- �s napilapokat a j�l�ti �llam eszm�j�t �s eredm�nyeit t�mad� �s a neoliber�lis eszm�ket dics��t� cikkekkel �s tanulm�nyokkal. Az agytr�szt�k �ltal el�k�sz�tett talajra pedig benyomulnak a nemzetek feletti v�llalatok �rdekszervezetei, a k�l�nf�le nyom�sgyakorl� csoportok. Ilyen nyom�sgyakorl� csoport p�ld�ul a European Round Table of Industrialist (Gy�riparosok Eur�pai Kerekasztala), a Transatlantic Business Dialogie (Transzatlanti �zleti P�rbesz�d) vagy az International Chamber of Commerce (Nemzetk�zi Kereskedelmi Kamara). Ezek a test�letek a transznacion�lis v�llalatok vezet�it t�m�r�tik, �s gyakorlatilag �k azok, aki meghat�rozz�k, hogy a WTO, a Vil�gbank vagy a Valutaalap milyen k�rd�sekkel foglalkozzon, �s milyen megegyez�st igyekezzen el�rni. E test�letek tagjait term�szetesen nem azok v�lasztj�k, akik �let�t d�nt�seikkel befoly�solj�k. A Nemzetk�zi kereskedelmi Kamara (ICC) A Nemzetk�zi Kereskedelmi Kamara (m�sik nev�n �zleti Vil�gszervezet) a kereskedelem �s a befektet�sek el�seg�t�s�re j�tt l�tre. 7000 tagja van, k�zt�k a vil�g legnagyobb v�llalatai. A Nemzetk�zi Kereskedelmi Kamara a multinacion�lis v�llalatok egyik leghat�konyabb szervezete, amely a gazdas�gi, p�nz�gyi �s kereskedelmi globaliz�ci�, az �llampolg�rok �rdekeit v�d� t�rv�nyi szab�lyoz�sok gyeng�t�se �rdek�ben dolgozik. Az ICC volt a MAI egyik legf�bb t�mogat�ja. Eur�pai Kerekasztal (ERT) Eur�pai Kerekasztalt 1983-ban alak�tott�k , jelenleg Eur�pa 48 v�llalati vezet�je tagja e szervezetnek (t�bbek k�z�tt az Aventis, Bayer, BPAmoco, DaimlerChrisler, Ericcson, FIAT, Nestl�, Renault, Siemens stb.) . Az ERT az Eur�pai Uni�ban m�k�d� legjelent�sebb lobbiszervezet; k�l�nleges bej�r�sk van az eur�pai politik�t meghat�roz� bizotts�gokhoz, vezet�kh�z � s�t sokszor a EU vezet�k keresik meg az ERT tagjait. Az Eur�pai Uni� legjelent�sebb politikai terveit eredetileg az ERT tagjai vetett�k fel. Az Eur�pai Egys�gokm�ny alapj�ul szolg�l� Feh�r K�nyvben szinte kiv�tel n�lk�l az ERT �ltal 1995-ben javasolt az egys�ges eur�pai piacot szorgalmaz� tervek k�sz�nnek vissza. A m�r kor�bban eml�tett Transz-eur�pai H�l�zat is az ERT kezdem�nyez�se volt. Az ERT emellett t�mogatta a GATT uruguayi fordul�j�t �s a WTO seattle-i �s katari t�rgyal�sait. A m�dia A globaliz�ci� el�ret�r�s�ben jelent�s szerepe van a m�dia t�mogat�s�nak. Az �rott �s elektronikus sajt�ban a globaliz�ci� olyan t�rt�nelmi t�rv�nyszer�s�gk�nt jelenik meg, amelyet nem lehet megker�lni, nincs is m�s alternat�va. A m�dia t�bbs�ge egy�ntet�en el�t�l�en nyilatkozik a globaliz�ci� ellenes mozgalmakr�l. A The Economist p�ld�ul a seattle-i t�ntet�ket, akiknek j� r�sz�t az amerikai szakszervezeti sz�vets�g, az AFL-CIO tagjai adt�k, nemes egyszer�s�ggel cs�rh�nek nevezi, de ugyanilyen hangnemben �rt a t�ntet�kr�l a Time, a Newsweek, a Business Week �s az International Herlad Tribune is. A hasonl�s�gon persze nem csod�lkozunk, ha tudjuk, hogy e lapok vezet�i k�z�l sz�mosan a Council on Foreign Relations tagjai, tov�bb� hogy valamennyi lap egy strat�giai sz�vets�g, a World Press Group tagja. A vil�gm�dia n�h�ny nagy, a globaliz�ci�nak m�r a puszta helyzete miatt is elk�telezett �rdekcsoport kez�ben van. 3. Globaliz�ci� �s k�rnyezet Az el�z�ekben m�r sz�mos helyen sz�ba ker�ltek a globaliz�ci�hoz k�t�d� k�rnyezeti probl�m�k. Itt most csak a legl�nyegesebbeket szeretn�nk felsorolni. A globaliz�ci�val kapcsolatos egyik legfontosabb probl�ma, hogy minden�tt a gazdas�g domin�l. A jelenlegi neoliber�lis gazdas�gpolitik�ban szinte vall�sos t�telnek sz�m�t� gazdas�gi n�veked�s k�vetelm�nye viszont ellent�tben �ll az alapvet� fizikai t�rv�nyszer�s�gekkel. Egy olyan, l�nyeg�ben z�rt rendszerben, mint amilyen bolyg�nk, nem lehets�ges a v�gtelens�gig tart� n�veked�s. Ez egyr�szt az er�forr�sok sz�k�ss�ge, m�sr�szt a szennyez�sek befogad�k�pess�g�nek korl�tos volta miatt is lehetetlen. Egy m�sik fontos probl�ma, hogy az eg�sz vil�gon uralkod�v� v�lt �letforma, �letst�lus kulcsk�rd�se a fogyaszt�s. A rekl�mok, de szinte minden, ami k�r�lvesz benn�nket, arra sarkall, hogy fogyasszunk, min�l t�bbet fogyasszunk. Ugyanakkor azoknak a term�keknek a megtermel�se, amit elfogyasztunk, az er�forr�sok t�lhaszn�lat�hoz, �jabb term�szetes �s term�szetk�zeli �l�helyek elfoglal�s�hoz, t�nkret�tel�hez vezet. Emellett a fogyaszt�s k�vetkezt�ben hatalmas mennyis�g� hullad�kot termel�nk. Teh�t: �rt�krend ? fogyaszt�s ? er�forr�sok t�lhaszn�lata, �l�helyek elfoglal�sa, t�nkret�tele ? hullad�k ? termel�s ? szennyez�s A globaliz�ci� k�vetkezt�ben felgyorsult �lettemp� miatt egyre kevesebb ideje jut az embereknek arra, hogy nyugodtan le�ljenek f�zni, otthon vacsor�zni, az elhaszn�lt holmikat megjav�tani. Ennek az �lettemp�nak a k�vetkezm�nye a fogyaszt�s tov�bbi felgyorsul�sa. Egyszer� a k�plet: sebess�g ? felgyorsult �let ? m�g t�bb fogyaszt�s ? szennyez�s� A vil�gkereskedelem, amelynek szabads�ga manaps�g szint�n alapvet� t�tel, az �ruk t�bb ezer, sokszor t�bb t�zezer kilom�teres sz�ll�t�s�val j�r. A sz�ll�t�s pedig leveg�szennyez�st von maga ut�n, s a leveg�be ker�l� sz�n-dioxid r�v�n jelent�s m�rt�kben hozz�j�rul az �ghajlatv�ltoz�shoz is. A sz�ll�t�shoz sz�ks�ges utak jelent�s darabot harapnak ki a term�szetb�l, de a j�rm�vek m�k�dtet�s�hez is nagy mennyis�g� er�forr�sra van sz�ks�g, �s a nyersanyagok kitermel�se ism�telten komoly k�rnyezetszennyez�st, �l�helyek t�nkret�tel�t vonja maga ut�n. k�zleked�s fejl�d�se ? glob�lis kereskedelem ? szennyez�s, er�forr�sok t�lhaszn�lata, �l�helyek elfoglal�sa, t�nkret�tele, hullad�k �kol�giai l�bnyom Minden egyes ember �s t�rsadalom elfoglal bizonyos teret bolyg�nk felsz�n�b�l az�ltal, hogy sz�ks�gleteink kiel�g�t�s�hez felhaszn�lt javaink megtermel�se, valamint a kibocs�tott hullad�kok bizonyos teret ig�nyelnek. Ennek a t�rnek a nagys�g�t m�ri az �kol�giai l�blenyomat (vagy �kol�giai l�bnyom). Bolyg�nk felsz�n�b�l nem csak akkora teret foglalunk el, ahol �let�nket bonyol�tjuk, hanem ann�l j�val nagyobbat. Egy telep�l�s lakoss�ga ig�nybe veszi azt a teret, ahonnan er�forr�sai sz�rmaznak, s azt is, amely ahhoz sz�ks�ges, hogy hullad�kait elhelyezze. Az �kol�giai l�bnyom a k�l�nb�z� er�forr�sokhoz k�thet� ter�letekb�l ad�dik �ssze. Idesz�m�tjuk a h�zak, utak, infrastrukt�ra form�j�ban t�nylegesen felhaszn�lt ter�letet; az �lelmiszereink el��ll�t�s�hoz sz�ks�ges ter�letnagys�got �s azt a ter�letet is, amely ahhoz sz�ks�ges, hogy f�val l�ssuk el magunkat. Az energia ter�lete pedig az a f�ldter�let, amely ahhoz sz�ks�ges, hogy elnyelje azt a sz�n-dioxid mennyis�get, amelyet a fosszilis energiahordoz�k el�get�s�vel juttatunk a l�gk�rbe. Az �kol�giai l�bnyom egy-egy orsz�g vagy r�gi� �letm�dj�nak a k�rnyezetre gyakorolt hat�s�t sz�mszer�s�ti, megmutatva, hogy az ott lak�kat mekkora ter�let k�pes eltartani. Az egyre fokoz�d� emberi tev�kenys�g hat�s�ra a f�ldi term�szetes �kosziszt�m�k �llapot�ban 33%-os roml�s �llt be az elm�lt harminc �v sor�n (ld. 1. �bra). Ugyanebben az id�szakban az emberi tev�kenys�g F�ld�nkre gyakorolt hat�sa (az �n. �kol�giai l�blenyomat - ld. 2. �bra) 50%-kal n�vekedett, �s m�r t�ll�pt�k azt a hat�rt, amelyet a bioszf�ra m�g el tud viselni olyan m�don, hogy k�pes megfelel�en regener�l�dni. 1. �bra: Az �l� bolyg� index 1970-1999. Az �bra vil�gosan mutatja, hogy a f�ldi term�szetes �kosziszt�m�k �llapota t�bb mint 33%-kal romlott az elm�lt harminc �v sor�n (forr�s: WWF, 2000) Tal�n ez a k�t adat is megfelel�en mutatja, hogy nem terhelhetj�k tov�bb b�ntetlen�l k�rnyezet�nket. Amennyiben figyelembe vessz�k m�g azt is, hogy a fejlett orsz�gok �kol�giai l�blenyomata sokszorosan meghaladja a fejl�d� orsz�gok�t, m�g vil�gosabb� v�lik, hogy jelen �letm�dunkat nem folytathatjuk tov�bb. F�leg, hogy ugyanezt az �letm�dot adjuk k�vetend� p�ldak�nt a F�ld minden lak�ja sz�m�ra. Az pedig k�nnyen bel�that�, hogy ha a jelenleg is folyamatosan n�vekv� n�pess�g� bolyg�nk minden lak�ja �tt�rne arra az �letm�dra, amely a fejlett orsz�gokra jellemz�, abba a F�ld k�ts�gtelen�l belerokkanna. 2. �bra: A vil�g �kol�giai l�blenyomat�nak alakul�sa 1961 �s 1997 k�z�tt (forr�s: WWF, 2000) �ghajlatv�ltoz�s Amikor a globaliz�ci�r�l besz�l�nk, nem ker�lhetj�k meg az �ghajlatv�ltoz�s k�rd�s�t, hiszen ez minden k�ts�get kiz�r�an glob�lis probl�ma. Az �ghajlatv�ltoz�s els�sorban a l�gk�rbe juttatott �gynevezett �vegh�zg�zoknak (els�sorban a sz�n-dioxidnak). �jabb elemz�sek szerint az �vsz�zad v�g�re a f�ldi �tlagh�m�rs�klet ak�r 5-6 fokot is emelkedhet. Emellett a sz�ls�s�ges id�j�r�si viszonyok gyakoris�ga is megn�vekedhet (�rad�sok, viharok). A felmeleged�s k�vetkezt�ben a vil�g�ce�n szintje megemelkedik, �s elbor�tja az alacsonyan fekv� partmenti ter�leteket, t�bb sz�zmilli� ember otthon�t. M�s s�r�n lakott ter�leteken �lland�sulni fog az asz�ly, ami az �desv�zb�zisok t�lhaszn�lat�val �s elszennyez�d�s�vel egy�tt a vil�g egyes t�rs�geiben m�r jelenleg is komoly probl�m�kat okoz, nemcsak az iv�v�z, hanem az �lelmiszer ell�t�sban is, amelynek 40%-a (vil�gviszonylatban) �nt�z�tt f�ldekr�l sz�rmazik. Az �ghajlatv�ltoz�s�rt legink�bb felel�s c�gek, a gazdas�gi globaliz�ci� legf�bb haszon�lvez�i. A vil�g leggazdagabb c�gei k�z�tt a j�rm�ipar, az olajipar �s a kereskedelem legnagyobb szerepl�i vannak az �len. �s b�r az �ghajlatv�ltoz�s t�nye egyre ink�bb nyilv�nval�, m�gis mindent elk�vetnek az�rt, hogy ne kelljen korl�tozniuk sz�n-dioxid kibocs�t�sukat. A kiot�i kl�mat�rgyal�sokon minden tr�kk�t bevetettek, hogy k�l�nf�le kiskapukon (pl. kibocs�t�s-kereskedelem) kereszt�l megmaradjon a lehet�s�g�k arra, hogy tov�bb f�ts�k a l�gk�rt. Ezeknek a c�geknek jelent�s befoly�suk van az Egyes�lt �llamok t�rgyal�deleg�ci�j�ra, s ezek ut�n nem csoda, hogy a 2000 november�ben lezajlott h�gai kl�mat�rgyal�sok kudarcba fulladtak. Az �ghajlatv�ltoz�s k�vetkezm�nyei k�z�l n�h�ny, amely kev�sb� szerepel a k�ztudatban: K�rnyezeti menek�ltek � els�sorban az �ghajlatv�ltoz�s k�vetkezt�ben 2050-re kb. 150 milli� k�rnyezeti menek�lt v�rhat� � jelenleg mintegy 25 milli� k�rnyezeti menek�lt van �rvizek, sz�razs�gok, a tengerszint-emelked�s miatt. Sz�muk nagyj�b�l ugyanannyi, mint a politikai menek�ltek� � 10 �v alatt sz�muk v�rhat�an megdupl�z�dik � v�rhat�an tov�bbi k�rnyezeti nyom�st fognak okozni maguk a menek�ltek is � �rintetlen, term�szeti �rt�kekben (biodiverzit�s) gazdag ter�letek vesz�lyeztet�se � j�rv�nyok (mal�ria) � etnikai konfliktusok stb. 4. Mit kellene tenni? -- lokaliz�ci� glob�lisan Az alternat�va, amely a gazdas�gi globaliz�ci�val szemben aj�nlhat�, a legr�videbben �gy fogalmazhat� meg, hogy "lokaliz�ci� glob�lisan", vagyis a d�nt�sek visszahelyez�se helyi szintekre. A lokaliz�ci� alapvet�en a hatalomeloszt�s megv�ltoztat�s�t, a d�nt�si jogk�r�k �thelyez�s�t jelenti a nem v�lasztott transznacion�lis v�llalatokt�l, nemzetk�zi szervezetekt�l a demokratikusan v�lasztott helyi k�z�ss�gekhez. A "lok�lis" vagy "helyi" jelz� konkr�t k�rd�sekt�l f�gg�en jelentheti a nemzet�llamot, a nemzet�llam valamely r�sz�t, vagy f�ldrajzilag �sszekapcsol�d� nemzet�llamok r�gi�j�t. A lokaliz�ci� kiindul�pontja, hogy az emberi sz�ks�gletek t�lnyom� r�sze helyileg gazdas�gosan kiel�g�thet�. Vagyis minden �rut a felhaszn�l�si helyhez min�l k�zelebb kellene megtermelni (�s hasonl�an, a hullad�kok �rtalmatlan�t�s�r�l is helyben kellene gondoskodni). �gy a rendk�v�l k�rnyezetszennyez�, t�vols�gi kereskedelem olyan �rukra korl�toz�dna, amelyekre ugyan felt�tlen�l sz�ks�g van, de helyben nem termelhet�k meg, illetve el��ll�t�suk t�l nagy k�rnyezeti vagy egy�b k�rokat okozna. A helyi k�z�ss�gek rendszerint k�zvetlen tapasztalatokkal rendelkeznek a helyi forr�sokr�l, �s meg�rz�s�kben is jobban �rdekeltek, mint a t�volabb �l�k, �gy minden bizonnyal jobban is s�f�rkodn�nak vel�k. A lokaliz�ci� kor�ntsem jelenti a glob�lis szint teljes kiiktat�s�t. Ehelyett az �n. szubszidiarit�si elv megval�sul�sa volna k�v�natos: a lehet� legt�bb d�nt�st helyi szinten kell meghozni, �s csak azokat szabad magasabb szintekre vinni, amelyeket felt�tlen�l sz�ks�ges. Ily m�don l�tezn�nek ugyan glob�lis szervezetek, de � sz�ges ellent�tben a mai helyzettel � hatalmuk roppant korl�tozott volna, �s m�k�d�s�ket az alacsonyabb szintekr�l folyamatosan ellen�rizni lehetne. Tov�bb� a lokaliz�ci� felt�teleinek biztos�t�s�hoz glob�lis, de a maiakt�l l�nyegesen elt�r� gazdas�gi j�t�kszab�lyok l�trehoz�s�ra van sz�ks�g. Mindemellett elengedhetetlen a helyi k�z�ss�gek glob�lis szint� h�l�zatos egy�ttm�k�d�se, valamint tud�s- �s inform�ci�cser�je t�bbek k�z�tt a glob�lis probl�m�k (p�ld�ul az �ghajlatv�ltoz�s) kiv�d�se �rdek�ben. A lokaliz�ci� teh�t t�bbet jelent a mai folyamatok apr� kiigaz�t�s�n�l: jelent�s ir�nyv�lt�st, egy olyan �j gazdas�gszervez�d�si m�dot takar, amelyben a t�rsadalmi �s �kol�giai szempontok fontosabbak a piaci terjeszked�sn�l �s a profitn�l. Am�g ez meg nem val�sul addig is sokf�le teend�, cselekv�si lehet�s�g van: Nemzetk�zi szint, t�rsadalmi szint : � ad�ss�g-elenged�s A s�lyosan elad�sodott orsz�gok, szeg�ny orsz�gok ad�ss�gainak felt�tel n�lk�li �s teljes elenged�se. Jelenleg az IMF csak r�szleges �s szerkezet-�talak�t�shoz (teh�t a gazdas�g liberaliz�l�s�hoz) k�t�tt ad�ss�g-elenged�sbe ment bele (mind�ssze az ad�ss�gok 8,3%-�t, 17 milli�rd doll�rt), ami semmif�lek�ppen nem elegend�, a felt�telek miatt pedig h�tr�nyos ezekre az orsz�gokra n�zve. � Vil�gbank, Valutaalap, WTO szerep�nek jelent�s cs�kkent�se, az �tl�that�s�g, nyilv�noss�g biztos�t�sa, Tobin-f�le ad� A Valutaalap tart�zkodjon szerkezet-�talak�t�si hitelek �s m�s hossz� t�v� k�lcs�n�k ny�jt�s�t�l. Az IMF ism�t eredeti k�ldet�s�re �sszpontos�tson: a gazdas�gi fel�gyeletre �s az akut fizet�sim�rleg-probl�m�kkal k�szk�d� orsz�goknak val� r�vid t�v� hitelez�sre. Sz�ntesse be a Valutaalap a S�lyosan Elad�sodott Szeg�ny Orsz�gok Kezdem�nyez�st (HIPC), �s t�rekedjen az ad�ss�gok elenged�s�re. Az ad�ss�g elenged�s�t pozit�v nett� t�k�j�b�l �s vagyon�b�l (�gy nagy aranyk�szleteib�l) finansz�rozza az IMF. A spekulat�v c�l�, r�vidt�v� nemzetk�zi p�nzmozg�sok megf�kez�s�re sz�ks�ges lenne bevezetni az �gynevezett Tobin-f�le ad�t. A nemzetk�zi p�nz�gyi tranzakci�k megad�ztat�s�ra ir�nyul� javaslatot James Tobin Nobel-d�jas amerikai k�zgazd�sz dolgozta ki m�g 1972-ben. A Tobin-f�le ad� a p�nzpiacot annak megb�n�t�sa n�lk�l korl�tozn�, �s megel�z� szerepet j�tszhatna annak r�v�n, hogy bizonyos spekul�ci�s m�veletek profitj�t korl�tozn�, ez�ltal destabiliz�l� hat�sukat megakad�lyozn�. A javaslatokban �ltal�ban csek�ly m�rt�k� (0,1% �s 0,5% k�z�tti) ad� szerepel. Egyes tanulm�nyok szerint a Tobin-f�le ad�, m�g 0,1%-n�l alacsonyabb szinten val� meg�llap�t�sa eset�n is �vente t�bb mint 100 milli�rd doll�r hozad�kkal j�rna, �s ezt k�zhaszn� c�lokra lehetne ford�tani. � A Vil�gbank �s az IMF olaj, g�z �s b�ny�szati programjainak le�ll�t�sa. � A nemzetk�zi k�rnyezetv�delmi egyezm�nyek el�nyben r�szes�t�se a kereskedelmi egyezm�nyek helyett. � A WTO hatalm�nak jelent�s cs�kkent�se sz�ks�ges. Nem szabad �jabb "Fordul�t" tet� al� hozni �jabb egyezm�nyek t�rgyal�sa c�lj�b�l. A kor�bbi egyezm�nyek �jrat�rgyal�sa sz�ks�ges. � Nemzetk�zi, monop�lium-ellenes szab�lyoz�s sz�ks�ges, a tov�bbi v�llalat-�sszevon�sok megakad�lyoz�s�ra. � Nemzetk�zi tr�szt-ellenes szab�lyoz�s. � Helyi kezdem�nyez�sek: hitelegyletek, kal�ka k�r�k (LETS), lak�ssz�vetkezetek, k�z�ss�g �ltal t�mogatott mez�gazdas�g b�tor�t�sa. � Etikus v�llalkoz�sok n�pszer�s�t�se, elterjeszt�se. � A politikai v�laszt�sokat demokratikusakk� kell tenni, v�get vetni annak, hogy a politikai p�rtokat �s a v�laszt�si kamp�nyokat az �zleti szf�ra finansz�rozza. Egy�ni szint Egy�ni szinten sokat tehet�nk, �letm�dunk megv�ltoztat�s�val. K�rnyezettudatos fogyaszt�i magatart�sra, a fogyaszt�s visszafog�s�ra van sz�ks�g. Ne v�s�roljunk felesleges, egyszerhaszn�latos, agyoncsomagolt term�keket. V�lasszunk tart�s, hossz� �lettartam� term�keket. �d�t�italt visszav�lthat� �vegben v�s�roljunk. R�szes�ts�k el�nyben a helyi term�keket, a k�lf�ld�n, t�bb t�zezer kilom�ternyi t�vols�gban gy�rtott �rucikkekkel szemben. V�s�roljunk hazai term�keket! �rdemes figyelembe venni, hogy az adott term�k rendelkezik-e valamilyen k�rnyezetbar�t tan�s�tv�nnyal. Itt azonban vigy�zni kell, mert sok v�llalat haszn�l "saj�t" �ko jelz�seket a fogyaszt�k megt�veszt�s�re. Haz�nkban az egyetlen hivatalos �kob�lyeg a K�rnyezetbar�t Term�k Kht. �ltal kibocs�tott "C�drus" jelz�s. �lelmiszer eset�n pedig a Biokontroll Kht. ad ki tan�s�tv�nyt az organikus (bio) term�kekr�l. V�s�rl�si szok�saink mellett egy kis odafigyel�ssel cs�kkenthetj�k energiafogyaszt�sunkat is szigetel�k be�p�t�s�vel, energiatakar�kos berendez�sek haszn�lat�val. V�zmeleg�t�sre haszn�lhatunk napkollektort. Emellett m�s meg�jul� energiaforr�s (nap, sz�l, geotermikus energia) haszn�lat�val is megpr�b�lkozhatunk. Ha mindezek mellett az aut� helyett a gyalogos, ker�kp�ros vagy a t�megk�zleked�st v�lasztjuk, m�ris sokat tett�nk az�rt, hogy cs�kkents�k sz�n-dioxid-kibocs�t�sunkat, s hozz�j�rul�sunkat az �ghajlatv�ltoz�shoz. Vegy�nk r�szt helyi, alternat�v gazdas�gi kezdem�nyez�sekben! Ma m�r egyre nagyobb sz�mban m�k�dnek haz�nkban kal�ka k�r�k (LETS, talentum k�r, cserek�r, K.�.R. n�ven is ismert ez a rendszer). A kezdem�nyez�s l�nyege, hogy egy-egy helyi k�z�ss�g tagjai felaj�nlj�k egym�snak szolg�lataikat, felesleges t�rgyaikat stb. �s az ig�nybevett szolg�ltat�sok ut�n a k�z�ss�g �ltal elfogadott "p�nzegys�gben" fizetnek egym�snak. A rendszer el�nye, hogy a kal�ka k�r�kben sokszor olyan k�pess�g is hasznosul, amelyet a hagyom�nyos p�nzen alapul� piac nem �rt�kel, emellett a kal�ka k�r�knek nagyon er�s k�z�ss�gteremt� erej�k is van, l�v�n a rendszer alapelveib�l �s m�ret�b�l k�vetkez�en is sokkal szem�lyesebb. Egy m�sik figyelemrem�lt� helyi kezdem�nyez�s a k�z�ss�g �ltal t�mogatott gazd�lkod�s (itthon z�ld l�da rendszer n�ven is ismert). A kezdem�nyez�s k�zvetlen kapcsolatot biztos�t a termel� �s a fogyaszt� k�z�tt. E rendszerben a v�s�rl�k egy �vre el�re leszerz�dnek a termel�vel, �s egy k�z�ss�gi eloszt� k�zpontban minden h�ten hozz�jutnak egy-egy l�da z�lds�ghez. E megold�ssal a csal�dok eg�szs�ges, a szezonnak megfelel� bioz�lds�ggel val� ell�t�sa biztos�tott, �s a termel� is biztos lehet benne, hogy el tudja adni a megtermelt z�lds�get. Sok helyen a z�ld l�da rendszer tagjai id�nk�nt a mezei munk�ban is beseg�tenek, tov�bb m�ly�tve a k�z�ss�gi kapcsolatokat. Haz�nkban els�sorban a g�d�ll�i Nyitott Kert Alap�tv�ny pr�b�lja terjeszteni a rendszert. G�d�ll� mellett m�r Budapesten is van eloszt� k�zpont. Az egy�ni �letm�d alak�t�sa mellett hasznos lehet a r�szv�tel olyan t�rsadalmi szervezetek munk�j�ban, amelyek a globaliz�ci� ellen l�pnek fel. K�z�sen, helyi, orsz�gos �s nemzeti �sszefog�ssal olyan ter�leteken is hat�st �rhet�nk el, amelyre egy�nileg nincs lehet�s�g�nk. 5. Irodalomjegyz�k Andor L�szl�: P�NZ BESZ�L -- a nemzetk�zi monet�ris �s finansz�roz�si rendszer politikai alapjai; Aula Kiad� kft., Budapest, 1998 �rva L�szl� - Diczh�zi Bertalan: GLOBALIZ�CI� �s k�lf�ldi m�k�d� t�keberuh�z�sok Magyarorsz�gon; Kairosz Kiad� / N�veked�skutat�, 1998 Balany�, Bel�n [et al.]: Europe Inc.; Corporate Europe Observatory, Pluto Press, London, 2000. Csath Magdolna - Feiler J�zsef - Pat� Zsuzsanna: Akik eladn�k a vil�got - A Multilater�lis Befektet�si Meg�llapod�s (MAI) �s k�vetkezm�nyei; Egyetemes L�tez�s Term�szetv�delmi Egyes�let, Budapest, 1998., www.etk.hu/fidusz/mai.htm Dauncey, Guy: �sszeoml�s ut�n - A sziv�rv�nygazdas�g kialakul�sa; G�nc�l Kiad�, Budapest, 2001. ECA-Watch: Export Credit Agencies Explained; http://www.eca-watch.org/ECAs_Explained_Rev.htm Eur�pai Bizotts�g Magyarorsz�gi Deleg�ci�ja: Az eur�pai integr�ci� r�vid t�rt�nete; http://www.eudelegation.hu/eu/euint_tortenete.html Fidrich R�bert: Kal�ka k�r�k (LETS); http://www.etk.hu/talentum/kalaka.htm Floodwallstreet.org: Three Gorges Dam: Impacts; http://floodwallstreet.org/impact/index.html Friends of the Earth, EWNI: The Citizens' Guide to Trade, Environment and Sustainability; London, 2001., www.foei.org Frisch, Dieter: Export Credit Insurance and the Fight Against International Corruption; Trasparency International, Brussels, 1999.; http://www.eca-watch.org/tiworkingpaper.html Hans-Peter Martin - Harald Schumann: A globaliz�ci� csapd�ja; Perfekt kiad�, Budapest, 1998. Hellyer, Paul: A glob�lis p�nz�gyi v�ls�g t�l�l�se; Altern-csoport �s Gondola Kiad�, Budapest, 1999.; Ismertet�: http://korny10.bke.hu/altern/hellyer.html Heyes, Matthew: Nyitott kert; C�drus 2001. m�rcius; http://websomi.sominfo.hu/cedrus/2001/01/foldon.html#elol Korten, David C.: T�k�s t�rsas�gok vil�guralma; Kapu kiad�, Budapest, 1996. L�nyi Andr�s: A j�v�t v�gk�pp elt�r�lni... (el�ad�s), Budapest, 2001. Malbasic-Feiler: Heavy Footprint -- The World Bank group and Environment in Europe and Central Asia; CEE Bankwatch Network, Budapest 2000, http://www.bankwatch.org Montanye, Dawn - Welch, Carol: The IMF: Selling the Environment Short; Friends of the Earth US, Washington, 2000; http://www.foe.org/imf/ Greenpeace Magazin: Szolg�lhatja a kereskedelem a k�rnyezetv�delmet? ; L�legzet, 2000. janu�r-febru�r, 16. o.; www.lelegzet.hu Gyulai Iv�n: A fenntarthat� fejl�d�s ; �kol�giai Int�zet a Fenntarthat� Fejl�d�s�rt Alap�tv�ny, Miskolc, 1999. Keeling, William: Abhorrent Siblings; Financial Times, September 22, 1999; http://www.eca-watch.org/ftsiblings.html L�r�nt K�roly: Amir�l Ricardo nem �gy �lmodott; N�pszabads�g, 2000. dec. 23. Mander, Jerry - Goldsmith, Edward: The Case against the Global Economy; Sierra Club Books, 1996 M�rkus P�ter: T�zisek a globaliz�ci�r�l, Baloldali Alternat�va Egyes�l�s, Budapest, 2000.) Martin Khor: Mi a Mai?; GAIA Sajt�szemle, 327. sz�m, 1998. �prilis 24., 3991.o., http://foek.hu/gaia/ Meadows, Donella : Mi�rt nem szeretik a z�ldek a WTO-t?; L�legzet, 2000, janu�r-febru�r, 17. o.; www.lelegzet.hu Megaport.hu: Az Eur�pai Uni� t�rt�nete �s egy�b hasznos tudnival�k; http://www.mozaik.info.hu/mozaweb/eunio/MStart3.htm M�ra Vera - Gy�rgy Lajos: ETK-s "nem" az EU-csatlakoz�sra; EU Integr�ci� H�rlev�l, 2000. szeptember; www.etk.hu, www.mtvsz.hu/eu/0009/0009a.htm Nyberg, Mikael: The Green Capitalists -- A report about large corporations and the environment; Friends of the Earth Sweden, 1998 OECD: OFFICIAL EXPORT CREDIT AGENCIES OF OECD MEMBER COUNTRIES, http://www1.oecd.org/ech/act/xcred/ecas.htm Paster, Adolf: A p�nzszindr�ma� Pat� Zsuzsanna, szerk.: Az Eur�pai Uni� �s a k�rnyezetv�delem; MTVSZ, 1999.; http://www.mtvsz.hu/eu/eukorny/ Sarah Anderson - John Cavanagh: The Rise of Corporate Power Institute of Polcy Studies, Washington, 2000; http://www.ips-dc.org/downloads/Top_200.pdf Siklaky Istv�m: A fennmarad�s t�rsadalmi programja; �li�s Kiad�, Budapest, 2000. John Madeley: Trade and hunger - an overview of case studies on the impact of trade liberalisation on food security; Forum Syd, Stockholm, 2000; http://www.forumsyd.se Tak�cs-S�nta Andr�s - Fidrich R�bert - Pataki Gy�rgy: Magyar�zzuk a lokaliz�ci�t; N�pszabads�g, 2001. febru�r 14.; www.pointernet.org/ujsagok/NSZ0115.html WWF: The Living Planet Report 2000; World Wilde Found For Nature; http://www.panda.org Globalising Poverty -- The World Bank, IMF and WTO - their policies exposed (The Ecologist Report, September 2000) Rendszeresen tal�lhat�k globaliz�ci�hoz k�t�d� h�rek, �r�sok az al�bbi kiadv�nyokban: K�rnyezet �s Globaliz�ci� honlap: www.zpok.hu/globalizacio/ GAIA Sajt�szemle, http://foek.hu/gaia (megjelenik h�romhetente) KOV�SZ, http://korny10.bke.hu/kovasz/ Bankfigyel� H�l�zat H�rlev�l, http://www.etk.hu/bankfigyelo

Hosted by www.Geocities.ws