R�szletek egy j�v�kutat�si szakk�r vit�j�b�l
Milyen a mai magyar k�z�piskol�sok hossz� t�v� j�v�k�pe? Mennyire �rz�kelik a n�pess�g fogy�s�b�l, illetve el�reged�s�b�l k�vetkez� olyan t�rsadalmi probl�m�kat, mint a nyugd�jasok sz�m�nak ugr�sszer� megn�veked�se, a munkaer� hi�nya? Milyen megold�si alternat�v�kat tartanak elfogadhat�nak a probl�m�k kezel�s�re? Ezekre a k�rd�sekre keres v�laszt az a k�z�piskol�s di�kokkal folytatott besz�lget�s, amelynek r�szleteit az al�bbiakban adjuk k�zre.
Az al�bbi besz�lget�st egy k�zgazdas�gi szakk�z�piskola szakk�ri foglalkoz�s�n k�sz�tett�k.1 T. Tibor, az iskola k�zgazd�sz- �s filoz�fiatan�ra imm�r �vek �ta vezeti azt a vitaf�rumot, amelyen a j�v�vel kapcsolatos forgat�k�nyveket v�zolj�k fel a di�kokkal k�z�sen. Kor�bban J�v�bel�t�k Klubj�nak h�vt�k, jelenleg J�v�kutat�si Szakk�r a hivatalos neve. A mostani szakk�rben z�m�ben 11. �s 12. oszt�lyosok dolgoznak, de volt k�z�tt�k h�rom 10. oszt�lyos tanul� is. Olyan izgalmas t�m�kkal foglalkoztak, mint p�ld�ul a vil�gszeg�nys�g alakul�s�nak probl�m�i, de vitatkoztak a h�bor�s konfliktusok elker�l�s�nek, illetve a terrorizmus megf�kez�s�nek j�v�beli lehet�s�geir�l is. Egy �vtizeddel ezel�tt egy ugyancsak ebben az iskol�ban k�sz�lt szakk�ri vit�t mutattunk be, amelyben a gyerekek �lmaik iskol�j�t �rt�k k�r�l. A 2005. m�rcius 7-�n megtartott mintegy k�t �ra id�tartam� szakk�ri foglalkoz�s el�zm�nyek�nt h�rom alkalommal a vil�gban hat� t�ln�pesed�si folyamatok probl�m�ival foglalkoztak. Az �ltalunk r�gz�tett vit�t megel�z�en a di�kok megkapt�k az Origo c�m� internetes oldal egyik cikk�nek a f�nym�solat�t, amely a magyar demogr�fiai helyzet 2050 k�r�l v�rhat� alakul�s�val foglalkozott.2 R�szlet a szakk�ri tagoknak kiosztott �r�sb�l:
A magyar n�pess�g fogy�s�nak m�rt�ke 22 sz�zal�kkal n�tt az els� f�l�vben a tavalyi �v hasonl� id�szak�hoz k�pest. A cs�kken�s m�rt�ke a tavaly janu�r �s j�nius k�z�tti 4 ezrel�kkel szemben id�n 4,9 ezrel�ket tett ki hat h�nap alatt. 5 sz�zal�kkal n�vekedett a hal�loz�s. Az els� hat h�napban 3600-zal t�bb ember halt meg, mint tavaly az els� f�l�vben. Az idei els� f�l�vben 71 ezren hunytak el. Ebben az �vben, az els� hat h�napban ezer �lve sz�let�sre 7,4 csecsem�hal�l jutott, szemben az egy �vvel ezel�tti 7-tel. A h�zass�gk�t�sek sz�ma 19 400, �s ez 400-zal marad el az el�z� �v els� hat h�napj�t�l. K�t sz�zal�kkal kevesebb gyermek sz�letett, mintegy 46 ezer, m�g egy �vvel ezel�tt 850-nel t�bb. Magyarorsz�gon demogr�fiai szerkezetv�lt�s van a rendszerv�lt�s �ta. Az �letst�lus, az �letm�dv�ltoz�sok �s a gazdas�gi okok miatt k�s�bb v�llalnak a fiatalok gyereket. Magyarorsz�gon a term�kenys�gi mutat�, amely azt mutatja meg, hogy egy n� �lete sor�n �tlagosan mennyi gyereket sz�l, 2003 �prilis�ban 1,33 volt. A mediterr�n orsz�gokban, mint p�ld�ul Spanyolorsz�gban, �szak-Olaszorsz�gban pedig 1,2. A skandin�v orsz�gokban megk�zel�ti a 2-t. A kutat�k szerint a n�pess�g fogy�sa Magyarorsz�gon csak 2050-re �llhat meg. Akkor, a legoptimist�bb sz�m�t�sok szerint, 8,2 milli� lakosa lesz az orsz�gnak. A pesszimist�bb sz�m�t�sok 2050-re 6,5 milli� magyar lakossal sz�molnak. Eszerint t�bb mint 3,5 milli� magyarral �lnek majd kevesebben a sz�zad k�zep�n. Mindez egy�tt j�r a t�rsadalom el�reged�s�vel. Az optimista sz�m�t�sok szerint is a 2050-ben 8 milli�n�l valamivel nagyobb n�pess�gnek mind�ssze 35 sz�zal�ka lesz akt�v dolgoz�, azaz kevesebb mint 3 milli� munkav�llal� kell hogy megtermelje a 8,2 milli�s orsz�g meg�lhet�s�nek anyagi forr�sait.
A szakk�ri foglalkoz�s r�sztvev�inek teljes nev�t az elhangzottak tartalma miatt szem�lyis�gjogi �s adatv�delmi okokb�l nem hozzuk nyilv�noss�gra.
Ma olyan t�m�t kezd�nk t�rgyalni, amely nagyon kem�nyen �rinti a ti �leteteket, b�rmilyen nevets�ges, de az �regkorotokat. Vit�nk k�z�ppontj�ban a 2050-es d�tum �ll. Az el�rejelz�sek szerint Magyarorsz�g, illetve �ltal�ban Eur�pa gazdagabbik fele ekkor jut a demogr�fiai m�lypontra, �s a demogr�fiai fogy�s okozta s�lyos probl�m�k id�ben egybeesnek nyugd�jas �veitekkel. (T�bben nevetnek.) A legf�bb probl�ma, hogy nem lesz elegend� akt�v kor� �llampolg�r, aki k�pes annyi GDP-t termelni, amennyi a nagysz�m� nyugd�jas �s a nem dolgoz� r�tegek, p�ld�ul a gyerekek eltart�s�hoz sz�ks�ges. Teh�t azt javaslom, hogy n�h�ny h�ten �t a probl�ma megold�s�nak lehets�ges forgat�k�nyveivel foglalkozzunk. Felt�telezem, hogy mindannyiotok elolvasta a m�lt alkalommal kiosztott cikket. Megk�rem mai korreferenseinket, P. P�tert �s Z. T�me�t, hogy a biztons�g kedv��rt ismertess�k az Orig�r�l let�lt�tt cikket, s az internetes kutat�suk sor�n szerzett esetleges �jabb inform�ci�kkal eg�sz�ts�k ki azt.
P. P�ter: A demogr�fiai adatok m�r t�bb �ve vagy ink�bb �vtizede azt mutatj�k, hogy a magyars�g fogy, mert az emberek nem akarnak gyereket v�llalni. Csak a magyar �rzelm�, h�v� emberek � mint p�ld�ul az �n sz�leim � v�llalnak t�bb gyereket. Emiatt a magyars�g l�tsz�ma nagyon le fog cs�kkenni. A cikk szerint lehet, hogy 8,2 milli�an, de ha tov�bb folytat�dik ez a politika, akkor 6,5 milli�an lesz�nk 45-50 �v m�lva. Elolvastam m�g n�gy cikket, amelyet a neten tal�ltam. Az egyiket Mell�r Tam�s �rta, aki szerint nemcsak n�lunk, hanem eg�sz Eur�p�ban jellemz� ez a n�pess�ghi�ny. Az emberek sz�m�ra a j�l�t minden�tt fontosabb, mint a nemzet szaporod�sa. A Magyar R�di� honlapj�n l�v� cikkben pedig azt olvastam, hogy Rom�ni�ban is hasonl� n�pess�gfogy�st tapasztalhatunk. De a rom�nok kisebb m�rt�kben fogynak, m�g az erd�lyi magyarok nagyj�b�l ugyanolyan sz�l�si hajland�s�got mutatnak. Az �n v�lem�nyem az, hogy alapvet�en a nevel�snek kellene felismertetnie a fiatalokkal, hogy t�bb gyereket kell v�llalniuk, s nem felt�tlen�l jelent boldogs�got az, ha az anyagiakat r�szes�tik el�nyben. Ezzel meg lehetne �ll�tani a magyars�g fogy�s�t.
Mit tenne ehhez hozz� Timi, aki sok kinyomtatott pap�rral �rkezett.
Z. T�mea (a szakk�r egyik 10. �vfolyamos tagja): Kieg�sz�ten�m P�ter mondand�j�t. Ugyan mondta, hogy nemcsak Magyarorsz�gon cs�kken a n�pess�g, hanem minden gazdas�gilag fejlett orsz�gban, legal�bbis Eur�p�ban. N�lunk az�rt rosszabb a helyzet, mint a r�gi uni�s orsz�gokban, p�ld�ul �szakon a finnekn�l, d�nokn�l, mert sokkal betegebbek az emberek az �letm�d �s a rosszabb k�rh�zak, k�rzeti rendel�sek miatt. Nem biztos, hogy ilyen m�rt�kben cs�kkenne a lakoss�g sz�ma, ha eg�szs�gesebben enn�nk, ha a fiatalok nem drogozn�nak, �s nem doh�nyozn�nk, inn�nk, m�r nem mi, hanem �gy �ltal�ban. Ez�rt P�ternek ezzel a magyars�gos megjegyz�seivel nem �rtek egyet, mert nem a magyars�g rossz term�szete miatt nem sz�lnek el�g gyereket. Ez minden�tt az emberek �letfelfog�s�b�l ered. Egy�bk�nt minden�tt kevesebb gyereket v�llalnak az emberek, ott is, ahol t�bb a GDP, teh�t a gazdagabb orsz�gokban, s a n�pess�g ott is el�regszik majd 2040-re, 2050-re. Ez mindig minden�tt probl�ma lesz. Olvastam egy internetes cikket arr�l, hogy ha nem tesznek valamit, p�ld�ul N�metorsz�gban, akkor ott is �sszeroppan a nyugd�jp�nzt�r. Ott sok nyugd�jas van m�r ma is, �s 1200-1500 eur� a nyugd�j. Ha minden �gy marad, akkor fel kell emelni az ad�kat meg a k�l�nb�z� levon�sokat. Ezt meg a fiatalok nem akarj�k. Azt is olvastam, hogy a fejlett orsz�goknak nem �rdeke, hogy K�na gazdas�gilag meger�s�dj�n, mert akkor onnan nem j�n a munkaer�, �s ugyan�gy van a volt Szovjetuni� eur�pai ter�leteinek a munk�saival.
K�sz�nj�k sz�pen mindk�t r�vid besz�mol�t. Nagyon �rdekeseket mondott kieg�sz�t�sk�nt P�ter is, Timi is. Ma k�t lehet�s�g�nk van. Vagy arr�l besz�l�nk, hogy milyen megold�sokat lehet tal�lni arra, hogy a lassan kialakul� v�ls�got mik�pp kezelje a gazdas�gilag fejlettebb vil�g, t�bbek k�z�tt Magyarorsz�g is, vagy besz�lgethet�nk arr�l, hogy egy�ltal�n elker�lhet�-e a v�ls�g. T�rv�nyszer�-e, hogy a 21. sz�zad negyedik, �t�dik �vtized�re mind�ssze nyolc- vagy hatmilli� magyar �ljen Magyarorsz�gon?
P. P�ter: Egy�ltal�n nem t�rv�nyszer�, mert ha a magyar �rzelmeket jobban felsz�nre engedik, ha nem t�pl�lnak magyars�gellenes �rzelmeket, ha jobban engedik azt, hogy a hat�ron t�li magyarok idej�hessenek, akkor eg�sz m�s is lehet a lakoss�g, akkor becs�letb�l is sz�lnek majd t�bb gyereket, meg ha idej�hetnek azok, akiket megvernek k�lf�ld�n, csak az�rt, mert magyarul besz�lnek, �s mert megvallj�k a magyars�gukat, akkor lehet�nk ak�r t�bben is, mint ma.
L. Zsombor: Na, ez az, ahol sz�lni kell, mert ez akkora butas�g, hogy azt m�r ki se lehet fejezni. Nem b�rom elviselni ezt a nacionalista h�lyes�gedet.
Tal�n az�rt ne ilyen h�vvel.
L. Zsombor: Olvashat�, meg a Timi is mondta, hogy ez minden gazdas�gilag fejlett orsz�gban probl�ma lesz. Az emberek minden�tt jobb �letet akarnak, s nem fognak t�bb gyereket sz�lni, illetve ez olyan kev�s csal�dban lesz meg, hogy az nem oszt, nem szoroz. Az eg�szs�g�nk�n viszont jav�tani kell, s akkor nem a hat �s f�l milli�s becsl�s j�n el�; teh�t m�g a nyolcmilli�hoz is olyan forgat�k�nyv kell, amely jobb eg�szs�gi �llapot� magyars�got biztos�t.
B. Kati: �n nem hiszem el, hogy ez igaz lesz, egyszer�en nem tudom elk�pzelni, hogy k�t- vagy n�gymilli�val kevesebb magyar legyen, mire �n �reg leszek. Nekem annyi ismer�s�m van, akiknek a csal�dj�ban n�gy-�t gyerek sz�letik. Nem tudom elhinni, hogy egy ilyen n�p ennyire kihaljon.
N. Norbert: Sajnos a rom�k szaporodnak jobban, s a magyarok kev�sb�. �n P�terrel �rtek egyet, hogy meg kellene �rtetni a n�ppel, hogy ha �nz�ek vagyunk, akkor a magyars�gt�l idegen emberek lesznek t�bben, s akkor ez az orsz�g m�g rosszabb lesz, mint amilyen ma.
J. Kinga: Nagyon szomor� vagyok emiatt, �s Kat�val szemben elhiszem ezt a j�slatot, de nagyon tragikusnak �rzem, s nem tudom, hogyan fognak kin�zni a v�rosok, falvak. �res lesz a h�zak egy r�sze? Nem lesznek megm�velve a f�ldek, �resek lesznek a bankok, a pl�z�kban is kevesebben lesznek? Olyan k�s�rteties ez a j�v�.
D. Krisztina: Nem �rtem, hogy mir�l besz�lget�nk. B. Kata nem hiszi el, hogy nagyon le fog cs�kkenni a magyar n�p sz�ma, a Norbi megint rom�zik, P�ter megint ugyanazt mondja, mint mindig, kihal a magyars�g. Ez olyan butas�g. Szerintem az elk�vetkez� �vtizedekben nagyon sok p�nzt fognak az eg�szs�g�gybe s a csal�di p�tl�kba t�pl�lni, ami azt eredm�nyezi, hogy egyr�szt javul az eg�szs�gi �llapot, m�sr�szt nemcsak egy gyereket nevelnek a legt�bb csal�dban, hanem legal�bb kett�t, s�t h�rmat. Ennek ellen�re egyre kevesebben lesz�nk, de sz� nincs kihal�sr�l. Abban biztos vagyok, hogy sok �res munkahely meg lak�s lesz, s azt is gondolom, hogy m�g t�bb lesz a m�r nem dolgoz� nyugd�jas �regember.
T. Kinga: S ez szerinted j� dolog lesz? A hangodb�l azt �reztem, hogy ezt te term�szetesnek tartod.
D. Krisztina: Nem tartom j�nak, de nem lehet ellene tenni. Sokkal fontosabb, hogy az orsz�g alkalmazkodjon ehhez a helyzethez.
Cs. Xav�r: Nem lehet ebbe olyan k�nnyen belenyugodni, mert sokaknak �rdeke, hogy a magyars�g ne legyen er�s n�p, hogy lassan elfogyjon. Ha gyenge a n�p, akkor az orsz�g szabad pr�da az idegeneknek, a nagyhatalmaknak. A magyars�g r�gen nagyon nagy n�p volt, s m�ra m�r legyeng�lt, s ha hatmilli�an lesz�nk, akkor egy kis jelent�ktelen n�p lesz.
N. Norbert: Xav�r a l�nyeget mondta ki. Az�rt nem sz�letik el�g gyerek, mert a globaliz�ci� miatt bej�ttek a k�lf�ldi multik, s olcs� b�r�rt dolgoztatj�k a magyar n�pet, s nincs el�g p�nz a meg�lhet�sre. Meg az is belej�tszik, hogy a multi c�gek olyan �ruk sokas�g�t termelik, ami nem annyira sz�ks�ges a mindennapi �lethez, illetve rengeteg mindent itthon is meg lehetne termelni. M�r mindent k�lf�ld�n gy�rtanak, s csak behozz�k ide. Sokkal jobb lenne, ha itthon gy�rtan�k a cip�t, a ruh�t, a tv-t.
G. Andr�s: N�metorsz�gb�l, Angli�b�l �s sok m�s fejlett orsz�gb�l is elvitt�k a gy�rakat K�n�ba, s�t Amerik�ban is nagyobbr�szt �zsiai dolgokat lehet kapni. S�t a jap�nok sem gy�rtj�k m�r a technikai dolgokat, hanem Taiwanban �s K�n�ban �ll�tj�k el� a high-tech dolgokat.
P. P�ter: S mert az ott �gy van, az�rt nek�nk is �gy kell tenn�nk. Mi�rt nem v�laszt egy olyan korm�nyt az orsz�g, amely a magyar �rukat r�szes�ti el�nyben, �s nem engedi be a k�nai holmikat a hat�rokon, illetve nemcsak az �rukat, hanem a k�nai embereket sem? M�r lassan t�bben vannak, mint a magyarok. Az �zeletek fele k�nai.
N. Norbert: Meg izraeli.
A k�nait m�g csak elfogadom, de izraeli boltot m�g nem l�ttam.
N. Norbert: M�r a zsid�kra gondoltam, csak izraelit mondtam, mert h�t azok abb�l a n�pb�l j�ttek ide be.
Legal�bb ezer �ve, s m�r egy kor�bbi alkalommal meg�llapodtunk, hogy sok minden belef�r ebbe a j�v�kutat�si szakk�rbe, csak a rasszizmus �s az antiszemitizmus nem.
(R�vid csend van.)
L. Gy�rgy: Sz�val ezeket a mozg�sokat nemigen tudja Eur�pa �s Amerika meg�ll�tani, mert �zsi�ban, k�l�n�sen K�n�ban sokkal olcs�bb a munkaer�. Az�rt lehet olyan olcs�n venni sz�m�t�g�pet, digit�lis kamer�t, mert ott gy�rtj�k a Sonyt, a Samsungot. M�sk�l�nben m�g mindig csak p�r men� embernek lenne, meg nem lehetne annyi j� dzseki, edz�csuka meg ilyesmik, ha nem a k�naiak, koreaiak gy�rtan�k. Szerintem a mai t�m�nk eset�ben is az lesz a megold�s, hogy szabadon bej�hetnek majd dolgozni a k�naiak, afg�nok �s a t�bbi �zsiai fajok, n�pek, s akkor nem lesznek �resek a h�zak, a gy�rak, s lesz el�g ad� meg ilyen eg�szs�gbiztos�t�si p�nz, amit a ferde szem�ek befizetnek.
K�sz�n�m neked Gyuri, hogy feldobtad ezt a t�m�t. Val�ban foglalkozzunk a v�rhat� j�v�k�pnek ezzel az oldal�val, pontosabban azzal, hogy milyen megold�sokat lehet tal�lni arra a probl�m�ra, hogy az elk�vetkez� �vtizedekben a drasztikus n�pess�gcs�kken�s ellen�re m�k�d�k�pes maradjon a magyar gazdas�g, s el tudja tartani a feln�v� nemzed�ket �s a nyugd�jasokat. Gyuri teh�t azt javasolja, hogy 2040-ben vagy 2050-ben nyissuk meg a magyar munkaer�piacot minden idegen el�tt. Ismerve a magyar n�pesed�si �s munkaer�-piaci folyamatokat, val�sz�n�, hogy ezt sokkal kor�bban meg kell tenni. Besz�lgess�nk err�l, ennek a hat�sair�l, illetve, hogy ez j�rhat�-e!
B. Kati: Ezt �gy kell �rteni, hogy b�rki, aki akar, az idej�het dolgozni. Nah�t csak ez kell ennek az orsz�gnak! Az �desany�m egy �ve nem tud elhelyezkedni, a n�v�rem is egy �vig volt munka n�lk�l.
M. Viola: �n nagyon nem szeretn�m, ha minden �zsiai meg n�ger korl�tlanul bej�hetne. A k�naiak �s a n�gerek nagyon but�k. Akkor m�r ink�bb az itt �l� rom�kat kellene megtan�tani dolgozni, azok m�giscsak k�zelebb vannak a magyarokhoz, p�ld�ul magyarul is besz�lnek, meg van k�zt�k nagyon sok rendes ember. R�ad�sul nem lehet �ket ki�zni az orsz�gb�l. S sz� volt r�la kor�bban, hogy �k jobban szaporodnak, k�nnyebben v�llalj�k a t�bb gyereket. Hum�nus megold�s lenne, ha r�juk �p�ten�l.
L. Gy�rgy: Nem �rted meg, hogy a rom�kkal egy�tt sem lesz�nk elegen ahhoz, hogy 2050-ben eltartsuk az orsz�g gyerekeit �s az �regeket? Ez itt a f� k�rd�s.
P. P�ter: Az lenne a j� megold�s, amit egy�bk�nt a n�pszavaz�son is akartak a rendesebb magyarok, hogy �ljenek, de legal�bbis dolgozzanak itt az erd�lyi, felvid�ki �s k�l�n�sen a szerbiai, vajdas�gi magyarok. �k j� magyarok, sokkal jobbak sok itt �l� magyarorsz�gi magyarn�l. J�l �rtenek a szakm�jukhoz. �ket kellene betelep�teni, s nem a k�naiakat meg a mindenf�le s�t�t cs�rh�s n�peket, az afg�nokat meg az arabokat. Azok ugyanis nem dolgoznak, eg�sz nap hevernek. Nagyon cs�nya volt, ahogy tavaly december 5-�n a magyarok elutas�tott�k a testv�reik idej�vetel�nek a lehet�s�g�t. A magyar a magyarnak ajt�t mutatott.
D. Krisztina: �n nagyon nem szeretn�m, ha a magyars�g j�nne �t. (T�bben felh�rd�lnek.) Az�rt, mert akkor a t�rt�nelmi Erd�ly �s a Felvid�k, de m�g ink�bb a Vajdas�g eln�ptelenedne, s odatelep�ln�nek a szerbek, a rom�nok, a szlov�kok. Egy�bk�nt is, addigra minden�tt EU lesz, s akkor mindenki szabadon mozoghat, s lehet, hogy Rom�nia gazdas�gilag ugyanolyan lesz, mint Magyarorsz�g. Amit pedig a k�naiakr�l meg a n�gerekr�l mondtatok, az abszol�t h�lyes�g. A k�nai kult�ra r�gebbi, mint a magyar, az �zsiaiak, de a n�gerek is nagyon tanul�konyak. �n szeretn�m, ha min�l t�bben lenn�nek, k�l�n�sen a k�naiak, mert �k nagyon szorgalmas n�pnek l�tszanak. F�lek egy�bk�nt, hogy 2050-re a k�naiak olyan fejlettek lesznek, hogy nem akarnak idej�nni m�r dolgozni. Egy�bk�nt a Tan�r �r m�g nem mondott err�l v�lem�nyt.
M�g v�rok kicsit, hallgatom a ti vit�tokat. De nagyon �rdekesen gondolkodtok err�l, s a ma olvashat� forgat�k�nyvek k�zel �llnak ahhoz, amit most p�ld�ul Kriszta mondott.
L. Zsombor: Szerintem a nemzeti hat�r m�r egy-k�t �vtized m�lva sem j�tszik nagy szerepet. M�r ma is olyan kevered�s van. A testv�rem volt egy �ve Londonban, s azt mondja, hogy a tizenk�t milli�s v�rosban kb. az emberek fele nem angol sz�rmaz�s�, hanem indiai, arab, n�ger, k�nai. Ugyanezt olvastam New Yorkr�l is. Nagyon sok orsz�g befogadott munkaer�t, a n�metek p�ld�ul a t�r�k�ket. Franciaorsz�g arabokkal, azt hiszem, tunisziakkal van legink�bb tele, az�rt, mert az francia gyarmat volt.
Alg�riaiak, marokk�iak is sokan vannak ott. Val�ban a gyarmatok miatt. S ez nem �rtott a francia kult�r�nak, az iparnak �s a kereskedelemnek pedig kifejezetten hasznos volt.
I. Kinga: S ott b�k�ben �lnek az emberek, nincs olyan harakiri, mint itt a rom�kkal vagy a k�naiakkal?
Nincs komolyabb probl�ma, mivel a gyarmati id�k �ta nagyon sokan tanultak a brit birodalom iskol�iban, de Franciaorsz�gban is.
N. Norbert: Nem �rtem, mi�rt j�, ha keverednek a n�pek. L�that�, hogy a sok kultur�latlan roma mennyi bajt okoz itthon, de ugyan�gy a sok bunk� szerb nem b�rja elviselni, hogy a magyarok kultur�ltabbak, gazdagabbak, meg azt sem b�rj�k elviselni, hogy a saj�t f�ld�nk�n meg akarunk maradni. Most nem a Csonka-Magyarorsz�gra gondolok, hanem a Trianon el�ttire.
D. Krisztina: Szerintem az EU �pp az�rt lenne j� mindenkinek, mert el lehetne boron�lni ezt az �r�k�s Trianonon val� sir�nkoz�st. Egy�bk�nt a mai vil�gban m�r kezdenek kiegyenl�t�dni a n�pek k�z�tti k�l�nbs�gek. Minden azon m�lik, hogy felpiszk�lnak-e valakiket egym�s ellen vagy nem. Az �n forgat�k�nyvem szerint, ha mindenki szabadon dolgozhat ott, ahol akar, akkor nem lesznek olyan egym�s elleni h�bor�k, mint amilyenek a 20. sz�zadban voltak.
Cs. Xav�r: Szerinted a magyars�gnak el lehet felejtenie Trianont, azt, hogy igazs�gtalanul elvett�k t�l�nk az orsz�g ter�let�nek t�bb mint a fel�t?
D. Krisztina: Pont azt mondom, hogy ha a hat�rokon �t szabadon j�hetsz-mehetsz, ha szabadon dolgozhatsz Erd�lyben, s az erd�lyi magyar n�lunk, s szabadon eld�ntheted, hol �lj, akkor m�r nem olyan l�nyeges, hogy mi t�rt�nt Trianonban. Akkor mindegy, hogy a hat�r melyik oldal�n �lsz.
Nagyon megtapadunk ezen a k�rd�sen, s elt�r�nk a besz�lget�s igazi t�rgy�t�l. Pr�b�ljunk visszat�rni, ahhoz a probl�m�hoz, hogy mit kellene tenni annak �rdek�ben, hogy a 21. sz�zad negyedik-�t�dik �vtized�ben a magyar n�pess�gfogy�s ellen�re finansz�rozhat� legyen a main�l meglehet�sen el�regedettebb t�rsadalom.
Z. T�mea: Szerintem az jelenti a val�s�gos megold�st, ha a fogy� n�pess�g� nemzetek, orsz�gok jav�tj�k saj�t �letfelt�teleiket, mindent megtesznek az�rt, hogy t�bb gyerek sz�lessen, s a jobbik j�slat, teh�t a nagyobb l�tsz�m val�suljon meg, de ezzel egy�tt mindenki el�tt megnyitj�k a hat�rokat. Sokat gondolkodtam azon, hogy ha t�nyleg alacsonyabb kultur�lis �s iskol�zotts�gi szinten l�v� bev�ndorl�k j�nnek ide, akkor milyen lesz az orsz�g, hogy ugyanaz a Magyarorsz�g lesz-e vagy sem?
�s milyen k�vetkeztet�sre jutott�l?
Z. T�mea: Arra, hogy egy kicsit m�sabb lesz, hogy val�ban nem lesz olyan, mint ahol tiszta magyar emberek �lnek. De ez nem baj. L�that�, hogy a k�naiak mennyi �ttermet nyitottak itt, s mennyi �zt hoztak be. Ha enn�l sokkal nagyobb t�megben lesznek idegenek, azok sz�nesebb� tehetik az orsz�got.
�n is �gy l�tom. De sok p�ld�t l�tunk erre ma Eur�p�ban. N�metorsz�gnak nem biztos, hogy �rtott a t�r�k�k, a thaif�ldiek bev�ndorl�sa. Anglia �s Franciaorsz�g is sokat sz�nesedett az arab kult�ra be�raml�s�t�l. �s m�g hadd tegyek egy megjegyz�st: �n is egyet�rtek azzal, hogy nem lenne j�, ha a magyar munkaer�gondokat h�sz-harminc �v m�lva csak �s kiz�r�lag a hat�ron t�li magyarok betelep�t�s�vel oldan�nk meg, mert akkor ott t�nyleg kihalna a magyars�g kult�r�ja.
F. Juli: �n m�g mindig nem �rtem, hogy mi�rt van sz�ks�g arra, hogy a vil�gban egyik orsz�gb�l a m�sikba v�ndoroljon ez a sok ember. Mi�rt nem alak�tj�k �gy a vil�got, hogy minden�tt legyen el�g munkaer�, hogy az egyik orsz�gban ne legyen olyan nagy a n�pess�g, ha az a ter�let csak rosszul tudja eltartani az ott �l�ket, a m�sikban pedig legyen el�g munkaer� ahhoz, hogy a sz�ks�ges term�keket meg a nyugd�jakat megtermelje.
L. Gy�rgy: Mert a vil�g nem szab�lyosan fejl�dik, mert m�sok a kult�r�k, m�sok a hagyom�nyok. K�na t�ln�pesedett, s ott be kellett avatkozni, hogy m�sf�l milli�rdr�l lassan cs�kkenjen a lakoss�g sz�ma. A nyugat-eur�pai orsz�gokban �pp az ellenkez�je van. A gazdas�gi szervezetek, mint p�ld�ul az EU, �pp azt akarja el�seg�teni, hogy min�l ink�bb a piac igaz�tsa el a dolgokat. Ez�rt lesz szabad a munkav�llal�s. Azt, hogy �vente egy kisv�rosnyi ember elt�nik a magyar lakoss�gb�l, m�r nem lehet ilyen eszk�z�kkel kiegyenl�teni. Itt szerintem tudatos betelep�t�si politika kell.
Volt m�r ilyen a magyar t�rt�nelemben. Ki tudn� felid�zni, hogy mikor?
P. P�ter: Azt hiszem, a tat�rok bet�r�se ut�n, de nem vagyok benne biztos, meg M�ria Ter�zia alatt, de annak nem tudom az ok�t.
Val�ban, mindk�t v�lasz j�, de a t�r�k uralom ut�n is hasonl� helyzet volt.
P. P�ter: Ma �s az elj�vend� id�ben nem lenne erre sz�ks�g, ha a magyar nemzetet nem akarn�k minden�ron ki�rus�tani, ha nem idegen �rdekek lenn�nek minden�tt, amelyeknek a c�lja a magyars�g kipuszt�t�sa, akkor ez a k�rd�s nem k�rd�s. Nem kellene ide betelep�teni senkit. Lenne munkaer�. A magyars�gban mindig volt �leter�, �letkedv. Csak akkor kellett idegeneket behozni, amikor legyilkolt�k a k�ls� er�k a magyar n�p jav�t.
Z. Zsolt: Felrobbanok r�gt�n. Nem �rted, P�ter, hogy ez egy �ltal�nos dolog a vil�gban, hogy a fejlett orsz�gokban fogy a n�pess�g sok okb�l. P�ld�ul az�rt, mert a vall�sos emberek sz�ma fogy, vagy a vall�sos emberek sem sz�lnek annyi gyereket, mint r�gen.
P. P�ter: Tegy�k fel, igazad van. Akkor mi�rt nem lesz k�pes eltartani mag�t a magyars�g?
Z. Zsolt: Mert el�regszik a lakoss�g. �tmeneti probl�m�r�l lesz sz�, s ezt kell megoldani 2040-ben, 2050-ben, ut�na egy p�r �vtized alatt kiegyenl�t�dik a n�p kora.
Kor szerinti �sszet�tele.
L. Gy�rgy: �n azt szeretn�m, ha olyan fejlett orsz�g lenne Magyarorsz�g, ahova nem ilyen betelep�t�sek k�vetkezt�ben j�nn�nek sokan dolgozni, hanem az�rt, mert itt j� �lni, j�l lehet keresni, gazdags�g van. Ilyen ma �j-Z�land. Ebb�l a szempontb�l teljesen mindegy, hogy k�naiak, erd�lyi magyarok vagy amerikaiak j�nnek. Szeretn�m, ha egy sz�nes vil�g lenne itt. �n �lvezem, hogy sok k�lf�ldi dolgozik, hogy van angol nyelv� r�di�, napilap. Ez mutatja egy orsz�g fejletts�g�t.
F. Juli: �n meg nem szeretem, hogy ilyen zsibv�s�r az orsz�g. Magyarorsz�g, legyen b�rmi is, legyen �zig-v�rig magyar. Ink�bb legy�nk szeg�nyebbek, de ne engedj�k be a k�lf�ldieket, csak a magyarokat.
G. Andr�s: Ti nem �rtitek azt, amerre a vil�g megy. Szerencse, hogy mindezt majd a piaci t�rv�nyek elint�zik, sokkal jobban, mint a korl�toltan gondolkod� emberek.
Eddig jutottunk. Kicsit sz�k k�rben mozgott a gondolkod�sotok. Azt hiszem, az �n v�lem�nyem azok�hoz �ll k�zel, akik egy nyitott, vonz� orsz�gban gondolkodnak. Ugyanis egy j�l m�k�d� gazdas�g, egy nyitott t�rsadalom k�pes sok idegent befogadni. Ez a mai besz�lget�s arr�l gy�z�tt meg, hogy neh�z sz�motokra a progn�zisorient�lt gondolkod�s, az, hogy ne a mai jelent vigy�tek �t a harminc-negyven �vvel k�s�bbi t�rsadalmi-gazdas�gi, f�leg mentalit�sbeli j�v�k�pbe. �n b�zom abban, hogy a 2040�2050 k�r�li Magyarorsz�gon � mik�zben az orsz�g meg�rzi nemzeti identit�s�t, m�ltj�t, �r�ks�g�t � teljesen elfogadott� v�lik a t�rsadalom sz�m�ra a nagysz�m� k�lf�ldi munkav�llal�, s�t a betelep�lt idegen jelenl�te. Az is elk�pzelhet�, hogy a hat�ron t�li magyars�gb�l sokan itt �lnek, s az is, hogy a vil�g legk�l�nb�z�bb r�gi�iban dolgozzanak.
Ami engem a vit�ban zavart, az a n�h�nyotokban megnyilv�nul� idegenelleness�g � xenof�bi�nak nevezi a tudom�ny �, tov�bb� a rasszizmus �s az antiszemitizmus, amely nem f�r bele a demokr�cia norm�iba. Norbinak �s P�ternek lehet elt�r� v�lem�nye, lehet az �tlagn�l fontosabb a magyars�gtudat, de nem lehet kirekeszt� m�don gondolkodni a cig�nyokr�l, a k�naiakr�l, a zsid�kr�l.
B�rmennyire is neh�z elhinni, a magyar n�pess�g fogy�sa nem az idegenek m�ve, hanem k�kem�ny t�rsadalomfejl�d�si trend, amelyet nem kell letargikus belenyugv�ssal elfogadni, de nem szabad b�rmilyen idegen hatalom m�v�nek tekinteni. Hangs�lyozom, ez nem v�gletes, f�tumszer� trend. Hiszen l�tj�tok, milyen sz�les s�vban mozognak az el�rejelz�sek. Magyarorsz�gnak abban van mozg�stere, hogy az �vsz�zad k�zep�re hat- vagy nyolcmilli�s lesz a n�pess�g. Ez sokban rajtunk m�lik, azon, hogy milyen eg�szs�g�gyet teremt�nk, milyen szoci�lpolitik�t val�s�tunk meg, �s hogyan t�mogatjuk a lak�s�p�t�st. Magyarorsz�g csak akkor tud gazdas�gilag j� poz�ci�ba ker�lni, ha a main�l sokkal nyitottabb� v�lik, �s j�val t�bb idegen t�k�t, munkaer�t fogad be. A vil�gban ma �ri�si verseny folyik a t�kebefektet�sek�rt, s azok az orsz�gok tudnak sikeresen startolni a friss t�k�re, amelyek a legjobb felt�teleket k�n�lj�k a profit megt�r�l�s�re. Az egyik legfontosabb felt�tel, hogy legyen elegend� szakk�pzett, olcs� �s nagyon j�l dolgoz� munkaer�. Nem tudom, hallott�tok-e, hogy az orsz�g m�r 2015 ut�n munkaer�-probl�m�kkal fog k�zdeni, mert az uni�s beruh�z�soknak nem lesz elegend� szakmunk�sfedezete. Tetszik, nem tetszik, ehhez idegen munkaer�t kell majd ig�nybe venni, s persze csatasorba kell �ll�tani olyan munkaer�t is, amely ma nem jelenik meg a munkaer�piacon.
T�bben: A cig�nyok v�gre dolgoznak�
Igen, a rom�k, de nemcsak a magyarok, hanem esetleg az ukrajnaiak is, az ukr�nok, a szlov�kok �s minden bizonnyal sok-sok sz�kely, felvid�ki magyar fog dolgozni, s ha kell, akkor k�naiak, afg�nok, s ki tudja, milyen n�ci�k. Magyarorsz�g a maihoz k�pest val�ban sokkult�r�j� orsz�gg� v�lik, de ez a magyars�g �rdeke. Nem tudom, ismeritek-e Szent Istv�nnak a fi�hoz, Imre herceghez �rott intelmeit, amelyben azt �rja: l�gy bizalommal az idegenek ir�nt, fogadd be �ket, mert er�sebb� teszik az orsz�got, a nemzetet. Harag nincs, fi�k, csak k�rem, hogy ezt v�ss�tek az elm�tekbe.
Szerkesztette: Sch�ttler Tam�s