A h�tt�rhatalom �j vil�grendje
Azt rem�lt�k, hogy a szovjet birodalom felboml�s�val �s a hidegh�bor� befejez�d�s�vel �j, b�k�s korszak el� n�z�nk. Ma m�r k�rvonalaz�dik, hogy ez a rem�ny�nk sem volt m�s, mint �hajokban, v�gy�lmokban val� gondolkod�s. A vil�got fenyeget� kr�zisek nem t�ntek el, csak bizonyos m�rt�kig �talakultak. A t�rsadalmi nyugtalans�g �s gazdas�gi kiegyens�lyozatlans�g alapvet� oka az a nemzetk�zi h�tt�rhatalom, amely a p�nzrendszer mag�nmonop�liumm� alak�t�s�val ellen�rzi a vil�ggazdas�got, osztja el a javakat, �s monet�ris hatalm�t a vil�g politikai rendszer�nek a most folyamatban l�v� centraliz�l�s�val k�v�nja megszil�rd�tani. Ez a kamatoz� mag�np�nzrendszerre alapozott vil�guralmi strat�gia a kiegyens�lyozatlans�g �s t�rsadalmi fesz�lts�g �lland� forr�sa, amely destabiliz�lja a nemzetk�zi kapcsolatokat, �s ez�rt egyre nagyobb aggodalmat kelt emberek milli�iban.
Ismert t�ny, hogy a kamatkapitalizmus �j vil�grendj�ben - a p�nzrendszerben m�k�dtetett kamatmechanizmus k�vetkezm�nyek�nt - az emberis�g centrum-orsz�gokban �l� 20%-a fogyasztja el f�ldgoly�nk er�forr�sainak a 86%-�t, �s a fennmarad� 80%-a k�nytelen be�rni az er�forr�sok - energia, nyersanyag, fogyaszt�si cikkek, �lelmiszer, tiszta v�z - 14%-val. A mohamed�n vall�s tiltja a kamatszed�st. Ez�rt az iszl�mvil�gnak a Nyugat kamatszed� p�nzgazdas�g�val szemben a csal�di gazdas�gra �p�l� termel�gazdas�g a hagyom�nyos l�tform�ja. Az iszl�m orsz�gok n�pei azonban - �ppen a csal�di gazdas�gra �p�l� termel�si rendszer�k miatt - a globaliz�l�dott kamatkapitalista vil�grend vesztesei k�z� ker�ltek, a felemelked�s minden re�lis lehet�s�ge n�lk�l. Ezen nem v�ltoztat n�h�ny olajban gazdag arab orsz�g egy ideig m�g tart� kiv�telezett helyzete.
Az �kon�mia terrorja
Ma olyan vil�gban �l�nk - ezt nevezt�k el uzsoraciviliz�ci�nak -, amelyben m�r glob�lisan �rv�nyes�l a gazdas�gi-kereskedelmi-p�nz�gyi eszk�z�kkel �s m�dszerekkel fenntartott er�szak, a t�bbs�g munk�ja eredm�ny�nek kamat form�j�ban t�rt�n� elsaj�t�t�sa egy sz�k kisebbs�g �ltal. A fenn�ll� gazdas�gi vil�grend �kon�miai terrorja az emberis�get s�jt� els�dleges er�szak. A vil�got ir�ny�t� nemzetk�zi p�nz�gyi k�z�ss�g azonban csak az igazs�gtalan status quo megv�ltoztat�s�ra t�r�, ez�rt csup�n v�laszol� - azaz m�sodlagos - er�szakot tekinti terrorizmusnak, mert az vesz�lyezteti a glob�lis vil�ggazdas�g jelenlegi rendszer�t �s vele a p�nzoligarchia hatalm�t. A terrorizmus s�lyos t�rsadalmi baj t�nete. Ez a betegs�g is - a t�bbi er�szakhoz hasonl�an - els�sorban az �rtatlanok k�z�l szedi �ldozatait. Ha meg akarunk szabadulni ett�l a puszt�t�, hal�los k�rt�l, akkor meg kell sz�ntetni az okait. Ez�rt, aki csak a m�sodlagos terrorizmus, �s annak a t�netei ellen l�p fel, mell�zve az els�dleges gazdas�gi-p�nz�gyi er�szak - az �kon�mia terrorja - elleni k�zdelmet, az val�j�ban akad�lyozza ennek a s�lyos t�rsadalmi betegs�gnek a helyes diagnosztiz�l�s�t, �s az okokat megsz�ntet� hat�kony ter�pia megtal�l�s�t.
Egyidej�leg kem�nyen el�t�lj�k azokat, akik megszegik az �rtatlanok �lete tiszteletben tart�s�nak az alapelv�t. �rtatlan emberek ezreinek a k�ny�rtelen lem�sz�rl�s�ra semmilyen ments�g sem fogadhat� el. Az �kon�mia terrorja ellen, ha ez m�goly neh�z is, els�sorban gazdas�gi, p�nz�gyi �s politikai eszk�z�kkel kell k�zdeni, felt�tlen�l tiszteletben tartva �rtatlan embert�rsaink �lethez val� jog�t. Ez�rt a 2001. szeptember 11.-ki terrorista mer�nyletek nem maradhatnak megfelel� �s ar�nyos v�lasz n�lk�l. De azon m�r el kell gondolkodnunk, hogy vajon a jelenlegi - az eg�sz afg�n n�pet s�jt� - t�lm�retezett beavatkoz�s-e a megfelel�, ar�nyos �s c�lszer� v�lasz szeptember 11-re? Az ultramodern "War on Terror" egy eg�sz n�pet, s�t - hirdetett sz�nd�ka ellen�re - bizonyos fokig egy eg�sz vall�si-kultur�lis k�z�ss�get s�jt. T�nylegesen a kollekt�v b�n�ss�g meghaladott elv�t �rv�nyes�ti. �ri�si k�lts�ggel nagyszab�s� b�ntet�-hadm�veletek folynak, amelyek sor�n m�r eddig is �jabb �rtatlanok vesz�tett�k �let�ket, �s tov�bbi �ldozatokkal is sz�molni kell. Ugyanakkor eddig m�g egyetlen terrorist�t sem vontak felel�ss�gre. S�t arra sem l�thatott eddig bizony�t�kot a vil�g k�zv�lem�nye, az �tlagember, hogy val�ban Afganiszt�nban vannak a World Trade Center-t �s a Pentagont s�jt� mer�nyletek �rtelmi szerz�i, szervez�i �s finansz�roz�i. A t�megt�j�koztat�si k�zegek eddig csak arr�l adtak h�rt, hogy n�h�ny �llam �s nemzetk�zi szervezet egyes vezet�i m�r megismerkedhettek a meggy�z� bizony�t�kokkal. Vajon mi�rt nem lehet legal�bb r�szben k�zz�tenni ezeket a bizony�t�kokat a mindennapi, egyszer� emberek sz�m�ra is? Hol van itt �s miben �ll a titkol�dz�st igazol� biztons�gi kock�zat? Mi�rt nem lehetett teljes�teni legal�bb r�szben, pl. a talib�n-vezet�snek azt a k�r�s�t, hogy megismerhess�k Bin Laden �s az Al-Kaida szervezet b�nr�szess�g�t al�t�maszt� bizony�t�kokat?
Nem el�g azonban harcolni a mer�nyl�k ellen, az els�dleges er�szakot, az �kon�miai terrort is meg kell f�kezni. A p�nzrendszerbe be�p�tett kamat-automatizmus kett�has�totta a vil�got egy m�rhetetlen�l gazdag - �s automatikusan tov�bb gazdagod� - p�nzvagyonos kisebbs�gre, �s az elad�sodotts�gt�l fuldokl� t�bbs�gre. A p�nz ut�ni k�m�letlen hajsza, a gazdas�gi �let k�ny�rtelens�ge, a fokoz�d� munkan�lk�lis�g, a n�vekv� l�tbizonytalans�g f�lelmet �s depresszi�t kelt az emberekben. M�g a legfejlettebb orsz�gokban is milli�k szenvednek az �ltala okozott s�lyos szoci�lis, lelki, testi �s emocion�lis probl�m�kt�l. A m�sodlagos terrorizmus elleni most foly� h�bor� pedig tov�bb fokozta a zavarodotts�got �s az aggodalmat. Az elbizonytalanod�s mellett terjed a megk�rgesedett �rz�ketlens�g, a k�z�mb�s negat�vizmus vagy destrukt�v cinizmus. Mindez �talak�totta az emberek �rt�krendszer�t. Aki az uzsoraciviliz�ci� j�t�kszab�lyai szerint akar boldogulni, annak erk�lcsileg el kell tompulnia, vagy el kell vesz�tenie erk�lcsi �rz�k�t, mert erk�lcsi l�nyk�nt csak vesztes lehet ebben a k�m�letlen k�zdelemben.
M�lyrehat� v�ltoz�sokon mentek �t a t�rsadalom sz�vet�t alkot� els�dleges k�z�ss�gek, a csal�d, az egyh�z, �s a nagyobb csal�d: a nemzet is. E k�z�ss�gek meggy�ng�l�s�vel megoldhatatlanok olyan alapvet� probl�m�k, mint a harmadik vil�got s�jt� �h�ns�g, aminek k�vetkezt�ben t�bb mint harminchatezer gyermek hal meg naponta. Vil�gm�ret� puszt�t�st v�gez a lek�zdhetetlennek bizonyul� k�b�t�szer-kereskedelem, terjed az �gynevezett feh�rgall�ros b�n�z�snek szinte minden v�ltozata. A korrupci� el�rte m�r az Eur�pai Uni� legfels�bb int�zm�nyeit is. A legs�lyosabb probl�ma azonban a munkan�lk�lis�g, amely megoldhatatlan az uzsoraciviliz�ci� keretei k�z�tt. A mag�n-p�nzmonop�lium rendszer�ben ugyanis csak az a tev�kenys�g megengedett, amely biztos�tja a p�nzmonop�lium birtokosainak a kamatot, az �llamnak a magas ad�t �gy, hogy a termel�st v�gz� v�llalkoz�nak m�g mindig maradjon vil�gszinten versenyk�pes nyeres�ge a k�lts�gei visel�s�re �s a munkab�rre. Sz�mos hasznos emberi tev�kenys�g, �gy p�ld�ul az eg�szs�g�gy, az oktat�s�gy, nem alkalmas arra, hogy megtermelje a kamatj�vedelmet a p�nzoligarchi�nak, a magas ad�t az �llamnak, mag�nak pedig a versenyk�pes nyeres�get �s �nk�lts�get. Ha pedig ez a helyzet, akkor az ezen a ter�leten tev�kenyked� polg�rok z�me elvesz�ti munk�j�t, vagy pedig be kell �rnie teljes�tm�ny�vel nem ar�nyos ellenszolg�ltat�ssal. Az Eur�pai Uni�ban is tart�ss� v�lt a magas munkan�lk�lis�g, mert ami�ta - r�szben a szovjet birodalom felboml�s�nak az eredm�nyek�nt - a korl�tn�lk�liv� v�lt p�nzmonopolista kamatkapitalizmus v�ltotta fel a j�l�ti �llamot, nem tudta a munkan�lk�liek sz�m�t tizennyolcmilli� al� cs�kkenteni.
Ad�dik a k�rd�s, mi az oka ennek a helyzetnek? Sz�mos tekint�lyes szem�lyis�g, �llamf�rfi �s t�rsadalomtud�s �ll�tja, s�t bizony�tja, hogy a vil�got eg�szen m�sok ir�ny�tj�k, mint ahogy az az els� l�t�sra t�nik. Egyre t�bb ember ismeri fel, hogy a t�rt�nelem form�l�s�ban h�tt�r-er�k is r�szt vesznek, �s a p�nzrendszer, a termel�gazdas�g, a vil�gkereskedelem globaliz�ci�ja nyom�n napjainkban egy k�zpontos�tott vil�g�llam bontakozik ki, �l�n olyan uralmi sziszt�m�val, amely biztos�tja a mag�np�nzmonop�lium birtokosai sz�m�ra a politikai hatalmat is. A glob�lis uralom technikai eszk�zei k�z� tartozik a m�r ma is fejlett informatikai technol�gia, �s az egyre nagyobb kapacit�s� �s sebess�g� komputer-rendszerek terjed�se. Mindez lehet�v� teszi a kommunista mint�j�, de m�r vil�gszint� k�zponti-tervez�st, az ellen�rz�st, a glob�lis megfigyel�st �s h�rszerz�st, a hadseregek fel�gyelet�t, a t�rsadalom minden szegmens�nek ellen�rz�s�t, eg�szen a csal�dig, a gyermekek nevel�s�ig. Ebbe a folyamatba illeszkedik a vil�gvall�sok fragment�l�sa, relativiz�l�sa, �s ha lehet egyetlen szinkretikus vall�si egyvelegbe val� �sszeolvaszt�sa. M�g a k�l�nf�le konfliktusok m�g�tt is koncepci� rajzol�dik ki. A sz�mos fesz�lts�g, ki�jul� oszt�lyharc, a faji megk�l�nb�ztet�s �s helyi h�bor�k m�g�tt kitapinthat� strat�gia azt sugallja az emberis�gnek, hogy ha meg akar szabadulni ezekt�l, akkor fogadja el az "egyetlen megold�st", az �j vil�grendet, vagyis egy glob�lis vil�gkorm�nyzat l�trehoz�s�t a nemzetk�zi p�nz�gyi k�z�ss�g �ltal kiv�lasztott, �s poz�ci�ba helyezett integr�lt hatalmi elit ir�ny�t�s�val.
Glob�lis korm�nyz�s - vil�gdiktat�ra
A k�zelm�ltban el�rasztott�k a k�nyvpiacot olyan k�nyvek, amelyek a vil�g�llam �s az egy-vil�g-korm�nyzat sz�ks�gszer�s�g�t szugger�lj�k olvas�iknak. Ezek a k�nyvek felsorolj�k a f�ld�nket vesz�lyeztet� probl�m�kat. Egyik sl�gert�ma a n�pess�grobban�s, a m�sik az atomh�bor�, illetve az atomtechnol�gia vesz�lye. Ezeket k�vetik a katonai konfliktusok, amelyek a vil�gb�k�t vesz�lyeztetik, az �j gy�gy�thatatlan betegs�gek, j�rv�nyok, amelyek ellen nincs v�dekez�s. 2001. szeptember 11. �ta pedig a tudatipar vezet� t�m�ja lett a vil�gm�ret� harc, de csak a m�sodlagos terrorizmus ellen. Az els�dleges er�szakr�l - az �kon�mia glob�lis terrorj�r�l - tov�bbra sem lehet hallani. E k�nyvek �s az elektronikus tudatipar �zenete: meg�rett az id� arra, hogy az emberis�g egys�ges vil�gkorm�nyzat keret�ben oldja meg ezeket a konfliktusokat. A h�tt�rer�k megrendel�s�re k�sz�lt tudatipari term�kek, szellemi konfekci�-�ruk r�szletesen ecsetelik, hogy mennyire nem k�pesek a nemzetek �s nemzeti korm�nyok megk�zdeni ezekkel a nemzetk�zi �sszefog�st �s koordin�ci�t ig�nyl� probl�m�kkal. Az egyetlen megold�s az Egyes�lt Nemzetek Szervezet�nek a m�g hat�konyabb� t�tele. A vil�g ir�ny�t�s�ra t�rekv� nemzetk�zi p�nzoligarchia, valamint illumin�tus szervezetekb�l �ll� h�l�zata, az �ltala k�zbentartott ENSZ meger�s�t�s�vel, szakos�tott szervezeteinek az �jj�szervez�s�vel k�pzeli el a konf�derat�v - esetleg f�derat�v - vil�g�llam �s glob�lis korm�nyzata l�trehoz�s�t.
K�zismert, hogy a berlini fal leoml�s�t k�vet�en milyen dics�ret-�radatban r�szes�lt az Egyes�lt Nemzetek Szervezete, amely a hozsann�z�k szerint az egyetlen alkalmas int�zm�ny a b�ke �s a biztons�g garant�l�s�ra f�ld�nk minden lak�ja sz�m�ra. Jan Tinbergen Nobel-d�jas k�zgazd�sz p�ld�ul ezt �rta 1993. december 24-�n a "De Telegraaf" c�m� holland �js�gban: "Nem vagyok pr�f�ta, de �gy tekintek az Egyes�lt Nemzetekre, mint az �j vil�gkorm�nyra. Eddig nem mutatott fel er�t, a j�v�ben azonban ez meg fog v�ltozni..." A vil�gkorm�nyzat azonban diktat�ra lenne, mivel a demokratikus int�zm�nyek glob�lis szinten nem m�k�dtethet�k. Ez a t�ny m�r j�l megfigyelhet� az Eur�pai Uni� gyakorlat�ban is. Az Eur�pai Uni� korm�ny�t - az Eur�pai Uni� Bizotts�g�t - az Eur�pai Uni� v�lasztott parlamentje �rdemben nem ellen�rzi, mivel ez a demokratikusan v�lasztott k�pvisel�kb�l �ll� test�let t�rv�nyeket nem hozhat, csak aj�nl�sokat fogadhat el. A legfontosabb hatalmi eszk�zrendszer - a monet�ris szuverenit�s - pedig �tker�lt az Eur�pai Uni� Frankfurtban m�k�d� K�zponti Bankj�hoz, amelyet sem a nemzeti korm�nyok, sem az Uni� Bizotts�ga (korm�nya) nem befoly�solhat, m�g kev�sb� utas�that. A szoci�lis int�zm�nyrendszer m�k�dtet�se, a munkahelyteremt�s, az eg�szs�g�gy, a szoci�lis ell�t�s �s az iskola�gy megmaradt az eszk�zeikt�l megfosztott, hatalom n�lk�liv� v�l� nemzeti korm�nyok hat�sk�r�ben. Eredetileg az volt az elk�pzel�s, hogy az Eur�pai Uni� Frankfurtban m�k�d� K�zponti Bankj�nak a monet�ris hatalm�t a Br�sszeli Bizotts�g (EU Korm�ny) meger�s�tett szoci�lis hat�sk�re fogja partnerk�nt kiegyens�lyozni. Ugyanis sem a munkahelyteremt�s, sem a szoci�lis int�zm�nyrendszer hat�kony m�k�dtet�se monet�ris eszk�z�k n�lk�l nem lehets�ges. Ha pedig a monet�ris hatalom a teljesen f�ggetlen uni�s K�zponti Bank kez�ben van, akkor gyakorlatilag megfelel� eszk�z�k n�lk�l kell a Br�sszeli Bizotts�gnak, �s az egyes tagorsz�gok nemzeti korm�nyainak a t�rsadalom s�lyos probl�m�ival megbirk�zniuk.
Az �j vil�grend r�gi urai
Az �j vil�grend integr�lt hatalmi elitj�nek uralomra ker�l�s�t az illumin�tusok titkos internacion�l�k�nt m�k�d� z�rt h�l�zat�nak tanulm�nyoz�s�val �rthetj�k meg. Az illumin�tusok term�szetesen nem tartj�k nemzetk�zi h�l�zatukat sem p�rtnak, sem internacion�l�nak. S�t h�l�zatuk l�t�t is tagadj�k, mivel annak hat�kony m�k�d�se csak az ismeretlens�gbe burkolva biztos�that�. De a neves amerikai t�rt�n�sz, Carroll Quigley, bebizony�totta, hogy ez a h�l�zat l�tezik, �s egy hat�kony internacion�l� tulajdons�gaival rendelkezik. Aki ezt k�ts�gbe akarja vonni, annak Quigley szem�ly�ben olyan tud�s munk�it kell megc�folnia, akinek megadatott, hogy �veken �t kutathasson a h�tt�rhatalom titkos iratt�raiban. Az�rt r�szes�lt ebben a privil�giumban, mert maga is a p�nzoligarchia h�s�ges h�vei k�z� tartozott. Az illumin�tusok nem azonosak a szabadk�m�vess�ggel, de a k�t mozgalom fokozatosan k�zeledett egym�shoz, �s m�r 1782. j�lius 16-�n k�z�s nemzetk�zi tan�cskoz�st tartottak Wilhelmsbadban. Sz�mos t�rt�nelmi k�r�lm�ny t�masztja al�, hogy az�ta egy�ttm�k�dnek. Noha m�r igen sokat �rtak a szabadk�m�vess�gr�l, de a t�rsadalom m�g a 20-ik sz�zad v�g�n �s a 21-ik kezdet�n is nagyr�szt t�j�kozatlan e r�szben ny�ltan, de nagyobbr�szt titokban tev�kenyked� t�rsas�g val�di c�ljait illet�en. Sz�mos, a t�m�val foglalkoz� publik�ci� ellen�re a szabadk�m�vess�g, azon bel�l az illuminizmus bels� l�nyege ma is titoknak sz�m�t.
Maguk a szabadk�m�vesek tov�bbra is �gy �ll�tj�k be sz�vets�g�ket, mint amely t�rt�nelmileg a t�nyleges fizikai �p�t�tev�kenys�get folytat� k�m�ves c�hekhez k�t�dik. Ezek az egykori �p�t�sz c�hek tekint�lyes z�rtk�r� szervezetek voltak, amelyek a k�z�pkorban csod�latos katedr�lisokat, �s biztons�gos er�d�tm�nyeket �p�tettek. Akik ezt a munk�t v�gezt�k, h�rom fokozatba voltak osztva: tanul�k, leg�nyek, �s mesterek. Egyik fokozatb�l a m�sikba csak k�l�nleges teljes�tm�nyek �s r�tusok k�zepette lehetett ker�lni. Egym�s k�z�tt olyan jelk�peket haszn�ltak, mint a kalap�cs, a m�r�, a vonalz�, a k�rz�, �s a sz�gm�r�. A k�z�pkort k�vet� id�kben m�r nem �p�ltek katedr�lisok, a g�tikus �p�t�m�v�szettel egy�tt elt�ntek az �p�t�sz c�hek is. De nem t�ntek el, hanem egyre ny�ltabban m�k�dtek azok a szabadk�m�ves p�holyok, amelyek tagjai m�r csak jelk�pesen v�geztek "�p�t�szeti tev�kenys�get". Ezek a t�rsas�gok, amelyek p�holyoknak nevezt�k magukat, egyre t�bb olyan m�velts�g�vel, tehets�g�vel kit�n� szem�lyt v�lasztottak soraikba, akiknek az eredeti �p�t�mesteri tev�kenys�ghez m�r semmi k�z�k nem volt. Ezek a nemesek, gyakran f�nemesek, tud�sok, gazdag polg�rok, m�v�szek, politikusok v�g�l �tvett�k a m�r csak szimbolikusan szabadk�m�ves p�holyok vezet�s�t. A kor�bbi munkaeszk�z�k pedig szabadk�m�ves jelk�pekk� alakultak. Mindezt maguk a szabadk�m�vesek �ll�tj�k szervezet�kr�l �s annak megsz�let�s�r�l.
1717-ben n�gy angol p�holy egyes�lt a londoni nagyp�holyban. A hamarosan elfogadott szabadk�m�ves alkotm�ny, amely az "Egy szabadk�m�ves k�telezetts�gei" c�met viseli, �sszefoglalta a spekulat�vv� �s szimbolikuss� v�lt szabadk�m�vess�g szok�sait �s alapszab�lyait. Ezek az alapszab�lyok m�g ma is a vil�gszabadk�m�vess�g egyik legfontosabb okm�ny�t alkotj�k. A londoni nagyp�holy sz�mos m�s p�holy anyap�holy�nak sz�m�t vil�gszerte. Az eur�pai kontinensen, �s Amerik�ban angol befoly�sra j�tt l�tre a szabadk�m�vess�g. A h�rom legismertebb fok - a tanul�, a leg�ny, �s a mester - alkotja a k�k szabadk�m�vess�get. Erre �p�l r� az �gynevezett magas fokozat� rendszer, amely maga is t�bb r�szb�l �ll. A negyedikt�l a tizennyolcadik fokozatig terjed a v�r�s, a tizenkilenct�l a harmincig pedig a fekete fokozat. V�g�l a harmincegyedikt�l a harmincharmadikig tal�lhat� a feh�r fokozat� szabadk�m�vess�g. Mint minden titkos, vagy f�ltitkos t�rsas�g eset�ben, a szabadk�m�vess�gn�l is felv�teli �s beavat�si ritu�l�k haszn�latosak. �ll�t�lag nem lehet szavakkal pontosan megvil�g�tani a beavat�si szertart�s eredet�t �s titk�t. Ma a szabadk�m�vess�g igyekszik mag�t ny�lt szervezetnek felt�ntetni �s vil�gszerte �.n. externaliz�ci�s kamp�nyt folytat. Azt az elvet k�veti, hogy "nincs sz�ks�g a kellet�n�l nagyobb titkol�dz�sra." (Ezt a megfogalmaz�st a magyar telev�zi�ban 2000-ben sug�rzott egyik kerekasztal besz�lget�sen, a Grand Orient magyarorsz�gi nagymester�nek fiatal helyettese haszn�lta.) Itt a hangs�ly azon van, hogy csak a sz�ks�ges titkokat kell megtartani, �s az ezen fel�l val� titkol�dz�s m�r nem j�r haszonnal, csak megnehez�ti a szabadk�m�vess�g �s a prof�n vil�g kapcsolat�t.
A szabadk�m�vesek azonban ma is felt�tlen engedelmess�ggel tartoznak alkotm�nyuknak, bels� t�rv�nyeiknek �s szab�lyzataiknak, valamint vezet�ik utas�t�sainak. Az engedelmess�gi esk� szerint a legfontosabb k�telezetts�g a titoktart�s, �s ez a felv�tel elengedhetetlen felt�tele. A szabadk�m�vess�g nem-szabadk�m�ves kutat�i k�z�l t�bben azt �ll�tj�k, hogy sok "k�k" szabadk�m�ves, de m�g "v�r�s" is an�lk�l hal meg, hogy b�rmit is hallott volna szervezet�k titk�r�l. Copin Albancelli, aki huszonkilencedik fokozat� szabadk�m�ves volt, h�rom csoportba osztotta a szabadk�m�veseket. Az els�be tartoznak a k�kek, akik semmilyen l�nyeges titokba nincsenek beavatva. A v�r�s fokozat�ak �gy v�lik, hogy �k ismerik a val�di titkokat, val�j�ban nincsenek azokba beavatva. A nemzetk�zi bels� k�r, amely az igazi vezet�ket foglalja mag�ba, ismeri csak a szabadk�m�vess�g val�di c�ljait. Albert Pike, aki egy ideig az Egyes�lt Vil�gszabadk�m�vess�g �l�n �llt, (szobra Washingtonban a Munka�gyi Miniszt�rium mellett �ll) "Morals and dogma" c�m� h�res k�nyv�nek 819. oldal�n �gy foglalta �ssze a titokba val� beavat�sr�l sz�l� tan�t�s�t: "A k�k fokozat�aknak csak n�h�ny szimb�lum jelent�s�t magyar�zzuk meg. Sz�nd�kosan f�lrevezetj�k �ket hamis magyar�zatokkal. Val�di jelent�s�ket a legmagasabb fokozat�ak sz�m�ra tartjuk meg. Ez lehet�v� teszi, hogy a k�k fokozatok tagjai azt k�pzelj�k, hogy az eg�sz szabadk�m�vess�get elsaj�t�tott�k. A szabadk�m�vess�g egy szfinksz, amely a fej�t a homokba rejti, amelyet az �vsz�zadok felhalmoztak k�r�l�tte."
A szabadk�m�vesek a nyilv�noss�g fel� mindig tagadj�k, leplezik, vagy kicsiny�tik politikai tev�kenys�g�ket, befoly�sukat. Ha viszont behat�bban tanulm�nyozzuk a t�rt�nelmet, akkor egyre t�bb bizony�t�kkal szembes�l�nk, amelyek azt bizony�tj�k, hogy a p�holyok tev�kenys�ge �lland�an �sszefon�dott a politik�val. Els�k�nt az t�nik fel, hogy a szabadk�m�vesek mindig a hatalom k�zel�ben voltak tal�lhat�ak. C�folhatatlan t�nyek tan�s�tj�k, hogy akt�van r�szt vettek a 18-ik, a 19-ik �s a 20-ik sz�zad forradalmi mozgalmaiban. A francia forradalom �ta folyamatosan kimutathat� a szabadk�m�vesek befoly�sa, illetve cselekv� r�szv�tele a bek�vetkezett vil�gesem�nyekben. Eur�p�ban p�ld�ul valamennyi brit minisztereln�k, Franciaorsz�gban pedig az �sszes k�zt�rsas�gi eln�k - De Gaulle kiv�tel�vel - szabadk�m�ves volt. Ugyanez elmondhat� az ENSZ �s szakos�tott int�zm�nyei ir�ny�t�inak a t�bbs�g�r�l, valamint az Eur�pai Uni� bizotts�g�r�l, �s annak appar�tus�r�l. Ez ut�bbiak, noha nem v�lasztj�k �ket, egyre nagyobb hatalommal rendelkeznek, �s utas�t�sokat adnak az egyes tagorsz�gok v�lasztott korm�nyainak.
Napjaink �j vil�grendj�ben az a tendencia bontakozik ki, hogy a demokratikusan v�lasztott int�zm�nyek hat�sk�r n�lk�liv� v�lnak, a t�nyleges d�nt�seket pedig a nem v�lasztott, a h�tt�rhatalommal egy�ttm�k�d� szabadk�m�ves, vagy szabadk�m�ves befoly�s alatt �ll� szem�lyek, z�rt t�rsas�gok tagjai hozz�k. Ez a helyzet hossz� t�rt�nelmi folyamat eredm�nye. Utalunk r�, hogy p�ld�ul Nap�leon csaknem valamennyi marsallja, �s a vele szemben �ll� hadseregek katonai vezet�inek a t�bbs�ge is szabadk�m�ves volt. De szabadk�m�ves volt D�l-Amerika sz�mos t�rt�nelmi szem�lyis�ge, mint p�ld�ul San Martin, Simon Bolivar, Porfirio Diaz. Mexik� tal�n az egyetlen orsz�g a f�ld�n, amelyben a szabadk�m�vess�g 1917 �ta ny�ltan gyakorolja a politikai hatalmat.
K�t Amerika van
Az Egyes�lt �llamok is szabadk�m�ves ir�ny�t�s alatt �ll. Csakhogy ennek a szabadk�m�vess�gnek egy jelent�s ir�nyzata - t�rt�nelmi okokb�l - kezdett�l fogva szemben �llt, �s a mai napig szemben �ll a nemzetk�zi p�nzoligarchia illumin�tus h�l�zat�val. A jelenlegi eln�k, �s el�dje, Bill Clinton is, valamint tov�bbi tizennyolc amerikai eln�k, �gy mint Washington, Madison, Monroe, Jackson, Polk, Buchanan, A. Johnson, Garfield, McKinley, Theodor Roosevelt, Taft, Harding, F. D. Roosevelt, Trumann, L. B. Johnson, Ford, Reagan, �s id�sebb George Bush is szabadk�m�ves volt. Lincoln nem volt szabadk�m�ves, Eisenhover sem, de � is a szabadk�m�vess�get ir�ny�t� p�nzoligarchia t�mogat�s�val lett eln�k. Kennedy is hi�nyzik a list�r�l. De olyan nagy befoly�s� szem�lyis�gek is szabadk�m�vesek voltak, �s szorosan egy�ttm�k�dtek a nemzetk�zi p�nzoligarchia saj�t elit szervezet�vel, az illumin�tusokkal, mint Edward Mandell House, Wilson eln�k bizalmasa, vagy Henry Kissinger, aki egyes forr�sok szerint a p�nzoligarchia legbels�bb koordin�l� int�zm�ny�nek az �l�n �ll, vagy Boutros-Ghali kor�bbi ENSZ f�titk�r, avagy a k�t Dulles, Allen, aki a CIA-t vezette, �s John Foster, aki az Egyes�lt �llamok k�l�gyminisztere volt. A Dulles fiv�rek egy�bk�nt abb�l a nevezetes sv�jci csal�db�l sz�rmaztak, amely a sk�t r�tus� szabadk�m�vess�get alap�totta meg az Egyes�lt �llamokban. A Dulles csal�d tagjai nemcsak befoly�sos szabadk�m�vesek voltak, hanem igen szoros kapcsolat f�zte �ket a nemzetk�zi p�nzvil�ghoz, a vezet� bankdinaszti�khoz.
Az eredeti Amerika, az alkotm�nyt megfogalmaz� alap�t� aty�k �s Lincoln Amerik�ja, ahol a "n�p korm�nyoz, a n�p �ltal, a n�p�rt", ott �l m�g a n�p sz�v�ben, hagyom�nyaiban, de ma m�r nem tudja �rv�nyes�teni akarat�t. Az igazi Amerik�t k�pvisel� szabadk�m�vess�g m�ra h�tt�rbe szorult. A Federal Reserve System (FED) nev� mag�nkartell 1913-ban t�rt�nt l�trehoz�s�val a nemzetk�zi p�nz�gyi k�z�ss�g tulajdon�ba ker�lt a f�ldr�sznyi orsz�g p�nzrendszere. Az �llam k�ztulajdon� p�nze elt�nt �s a FED mag�nbankjegye - a FED-doll�r - ker�lt a hely�re. A p�nz megszerz�se nyom�n a p�nzoligarchi�� lett az elad�s�t�ssal leig�zott orsz�g gazdas�gi, kultur�lis �s politikai �let�nek ir�ny�t�sa is. A szabadk�m�vess�gen bel�l pedig a saj�t illumin�tus szabadk�m�vess�ge vette a vezet�szerepet, �s ma a k�t Amerika a t�rsadalmi �letnek ebben a szf�r�j�ban is szemben �ll egym�ssal.
Amit ma amerikai kult�r�nak neveznek, az a p�nzoligarchia Amerik�ra k�nyszer�tett kult�r�ja. Amit ma az Egyes�lt �llamok globaliz�ci�s politik�j�nak neveznek, az a nemzetk�zi p�nzoligarchia �j vil�grendj�nek a n�pekre k�nyszer�t�se az Egyes�lt �llamok katonai, gazdas�gi erej�vel, manipul�lt tudat�, �s r�szben m�r biol�giai robott� �tnevelt lak�ival. M�g �lnek az egykor szabad, b�szke, hazafias �s Isten-h�v� amerikaiak dolgos �s seg�t�k�sz ut�dai. M�g �l a vall�sos amerikaiakban purit�n �seik erk�lcse, nemes hagyom�nya. Sz�muk, befoly�suk, �rdek�rv�nyes�t� szerep�k azonban egyre cs�kken. A hivatalos Amerika nem �ket, hanem a p�nzhatalom birtokosait k�pviseli, az � �rdekeiket �rv�nyes�ti belf�ld�n �s k�lf�ld�n egyar�nt. Az Amerika-elleness�g val�j�ban p�nzoligarchia-elleness�g. Az egyetlen szuperhatalom, az Egyes�lt �llamok arroganci�ja val�j�ban a vil�guralomra t�r� nemzetk�zi p�nzvil�g arroganci�ja. A kamatszed� uzsoraciviliz�ci� nem az eredeti Amerika, hanem a p�nzvagyon-tulajdonosok �ltal bel�lr�l megh�d�tott, leig�zott Amerika civiliz�ci�ja. (Mindezt �rja egy amerikai-magyar kett�s �llampolg�r, akinek a magyar sz�ve mell� New York-i �vei alatt - szinte �szrev�tlen�l - ezt a jobb sorsra �rdemes n�pet tisztel� �s szeret� amerikai sz�v is n�tt)
Quigley professzor, aki Clinton tan�ra �s mentora is volt, dokument�lta, hogy a 20. sz�zad t�rt�nelm�ben kulcsszerepe volt a brit "Round Table" t�rsas�gnak, amelynek egyik ut�dszervezete a New Yorkban megalap�tott, de m�r az Egyes�lt �llamok valamennyi region�lis k�zpontj�ban m�k�d� "Council on Foreign Relations", a CFR, (K�lkapcsolatok Tan�csa). E nagyfontoss�g� szervezet r�szletes ismertet�s�re nem t�r�nk ki, de utalunk r�: t�bb tekint�lyes kutat� egybehangz�an �ll�tja, hogy ez a nemzetk�zi p�nzoligarchia legfontosabb koordin�l� szervezete Amerik�ban, amely bet�lti az els�dleges "inform�lis korm�ny" szerep�t az Egyes�lt �llamokban. A nyilv�noss�g fel� tudom�nyos �s k�z�leti k�rd�seket megvitat� k�zhaszn� t�rsas�gnak mutatja mag�t, val�j�ban azonban hagymaszer�en fel�p�l� bels� - �s m�g bels�bb - ir�ny�t�szervei r�v�n minden l�nyeges k�rd�sben kidolgozza az Egyes�lt �llamok mindenkori korm�nyzata �s t�rv�nyhoz�sa sz�m�ra k�vetend� k�l-, �s belpolitikai strat�gi�t. Ennek v�grehajt�sa a szoros szem�lyi kapcsolatrendszer r�v�n kik�nyszer�thet�. A CFR-nek d�nt� szerep jut az eln�k�k �s vezet� munkat�rsaik kiv�laszt�s�ban, az eln�ki adminisztr�ci�k felk�sz�t�s�ben �s hivatalba helyez�s�ben. A monet�ris hatalmat a p�nzoligarchia k�zvetlen�l gyakorolja, mert 100%-os tulajdonosa az Egyes�lt �llamok p�nzrendszer�t ir�ny�t� Federal Reserve System-nek.
Kikb�l �ll a nemzetk�zi elit?
A form�kat illet�en sok minden �talakult a 19. sz�zad �ta. De az nem v�ltozott, hogy egy sz�k oligarcha csoport - a p�nzrendszer mag�nmonop�liuma �s a gazdas�gi-kereskedelmi �let ir�ny�t�sa r�v�n - �ri�si hatalommal rendelkezik. Ma is, ha valaki szembehelyezkedik a Grosvenorsokkal, a Bragansasokkal �s a Savoyaiakkal, avagy a Rothschildokkal, Warburgokkal, �s Rockefellerekkel, valamint e dinaszti�k rokoni-kapcsolati h�l�j�val, akkor vasfalakba �tk�zik. M�g a kutat�kat is meglepi, hogy a 21. sz�zad elej�n milyen nagy szerepe van egyes lesz�rmaz�si vonalaknak a vil�got ir�ny�t� elit �sszet�tel�ben. Az illumin�tus h�l�zat �rt�krendj�ben fontos szerepe van a v�rs�gi lesz�rmaz�snak. Ha valaki nem a megfelel� lesz�rmaz�si vonalhoz tartozik, akkor csak nehezen - vagy soha - nem tud magas fokra emelkedni az illumin�tus rangl�tr�j�n. Jelenleg az illumin�tus h�l�zat kulcspoz�ci�it mintegy �tsz�z rendk�v�l befoly�sos csal�d tagjai t�ltik be, akik a vil�g k�l�nb�z� r�szein �lnek, de szoros kapcsolatban vannak egym�ssal. Ezek a csal�dok r�szt vesznek az illumin�tus h�l�zat sokr�t� tev�kenys�g�ben, att�l f�gg�en, hogy annak hierarchi�j�ban hol helyezkednek el. Tagjaik nagyr�szt egym�s k�z�tt h�zasodnak, �s szoros v�rs�gi k�tel�k is �sszef�zi �ket. A vezet� dinaszti�knak maguknak is megvan a saj�t bels� hierarchi�ja. A csal�dok k�z�l egyesek csak f�ld�nk bizonyos r�gi�iban befoly�sosak, �ltal�ban azon a ter�leten, ahonnan sz�rmaznak. A leghatalmasabb illumin�tus dinaszti�k tudatosan egyes�tik k�l�nb�z� v�rs�gi vonalaikat. Az �gynevezett "Nagy Druida Tan�cs", a kutat�k gyakran a "Tizenh�rmak Tan�cs�nak" nevezik, h�l�zatuk seg�ts�g�vel ellen�rzik az egykori kommunista orsz�gokat, bizonyos fokig m�g K�n�t is. A Tizenh�rmak Tan�csa ir�ny�tja a "b�lcs emberek" titkos csoportjait a legfontosabb ipari �llamokban. A kisebb orsz�gokat a bankrendszeren kereszt�l ir�ny�tj�k, ahol az �ltaluk kiv�lasztott �s t�l�k f�gg� szem�lyek, valamint a titkosszolg�lati appar�tusok l�tj�k el a befoly�sol�si, ellen�rz�si �s ir�ny�t�si funkci�kat. A Tizenh�rmak Tan�csa felett �ll egy m�g fontosabb csoport, a Kilencek Tan�csa, amelynek azonban van egy h�rom szem�lyb�l �ll� bels� magja, ez a h�rom szem�ly az, aki az els� impulzusokat adja, �s a v�gs� sz�t kimondja a legfontosabb k�rd�sekben.
Az illumin�tus h�l�zat vezet� dinaszti�i tudatosan kutatj�k �s egyes�tik a vezet� csal�dok v�rs�gi vonalait. Ebben a tev�kenys�g�kben bizonyos okkult hagyom�nyok is �rv�nyes�lnek, amely szerint m�gikus er�t jelent e dinaszti�k v�r szerinti egyes�t�se. M�r arra is k�s�rletek t�rt�ntek, hogy genetikusan vizsg�lj�k meg az illumin�tus csal�dok eredet�t. Bizonyos irracion�lis v�leked�sek miatt nem a nevek a d�nt�ek, hanem sokkal ink�bb a v�r m�gikus ereje a meghat�roz� t�nyez�. Szok�sos elj�r�si m�d, hogy a p�nzoligarchia illumin�tus h�l�zata sz�m�ra fontos szem�lyeket m�r gyermekkorukban kiv�lasztj�k, �s adopt�lt gyerekk�nt a kijel�lt poz�ci�ra felnevelik. Fritz Springmeier amerikai kutat� szerint, egy ilyen, illumin�tusok �ltal kiv�lasztott �s felnevelt gyerek volt Bill Clinton, az el�z� amerikai eln�k is. Angello Roncalli, a k�s�bbi XXIII. J�nos p�pa mentora pedig Jean Cocteau, a Prieur� de Sion akkori nagymestere volt. (Ezt �ll�tja John Daniel, Johannes Rothkranz, valamint a "Holy Blood, Holy Grail" h�rom szerz�je: Michael Baigent, Richard Leigh �s Henry Lincoln.)
A vezet� dinaszti�k lesz�rmaz�si vonal�nak kutat�sa �j megk�zel�t�st tesz lehet�v� a t�rt�nelem elemz�se sz�m�ra. A nagyhatalm� t�rt�nelmi csal�dok az �vsz�zadok sor�n olyan strat�gi�kat dolgoztak ki, amelyek el�seg�tett�k az emberek p�nzzel, okkult ritu�l�kkal, h�bor�kkal, politik�val, vall�sos konfliktusok gerjeszt�s�vel, vagy szenved�lyeik felkelt�s�vel t�rt�n� befoly�sol�s�t �s ellen�rz�s�t. Ezek a csal�dok �vsz�zadokon kereszt�l gy�jt�tt�k tapasztalataikat, �s fejlesztett�k k�pess�geiket arra, hogy mik�nt kell a hatalmat megszerezni, �s a maguk sz�m�ra hasznos�tani. Az is r�sz�t k�pezte a strat�gi�juknak, hogy a h�tt�rben maradjanak, val�di identit�sukat elrejts�k a nyilv�noss�g el�l. Ez a transznacion�lisan megszervez�d�tt elit nemzed�kr�l-nemzed�kre �t�r�k�tette a lakoss�g feletti uralom gyakorl�s�ra vonatkoz� tapasztalatait �s tud�s�t.
Karizmatikus vez�rre v�rva
A R�mai Klub megalap�t�ja �s egykori eln�ke, Aurelio Peccei, jelentette ki, hogy csak egy karizmatikus vez�r mentheti meg az emberi civiliz�ci�t a vil�got fenyeget� p�nz�gyi, gazdas�gi �s szoci�lis katasztr�f�t�l. Ezen �r�s olvas�i k�z�l felt�telezhet�en t�bben legyintenek erre, mint ami nem egy�b fant�zia sz�lem�ny�n�l. De miel�tt f�lretolj�k ezeket a fejteget�seket, m�rj�k fel, hogy k�v�l�ll� tud�sok eddig nem kutathatt�k a k�l�nb�z� titkos �s f�ltitkos szervezeteknek, k�zt�k a szabadk�m�ves p�holyoknak - �s az olyan z�rt t�rsas�goknak, mint a B'nai B'rith, a RIIA, a CFR, a Round Table, a Bilderberg Csoport, a H�romoldal� Bizotts�g - az iratt�rait. Ugyancsak z�rtak a kutat�k el�tt a FED, a BIS, a Vil�gbank, a Nemzetk�zi Valutaalap �s a t�bbi nemzetk�zi bank �s p�nzint�zet arch�vumai, �s akkor a h�rszerz�szolg�latok, valamint az oligarcha-dinaszti�k mag�narch�vumainak f�ltve �rz�tt titkos dokumentumait m�g nem is eml�tett�k. Az �llami iratt�rak 30-40 �v elm�lt�val r�szben kutathat�v� teszik dokumentumaikat, mivel erre jogszab�lyok k�telezik �ket. A mag�nszervezetekre ezek az el��r�sok nem vonatkoznak. Ha a mag�narch�vumok titkos anyagai is kutathat�k lenn�nek, akkor tal�n a fenti fejteget�seket sem lehetne t�bb� egyszer�en a k�pzelet sz�lem�ny�nek min�s�teni. T�bb szerz� - k�zvetett bizony�t�kok alapj�n - �ll�tja, hogy a vil�g korm�nyz�s�ra m�ris megt�rt�nt a potenci�lis szem�lyek kiv�laszt�sa, �s folyamatos kiv�logat�suk is tervszer�en zajlik. Az illumin�tus h�l�zat megfelel� bizotts�gai valamennyi�ket behat�an levizsg�ztatj�k. Az illumin�tus h�l�zat legfels�bb vezet�i mondj�k ki a v�gs� sz�t, hogy kiknek a kez�be ker�ljenek a vil�g ir�ny�t�s�nak kulcspoz�ci�i. �ll�t�lag a legf�bb poz�ci�ra is megvan m�r a kiv�lasztott szem�ly, aki e kutat�k szerint London k�zel�ben �l, �s nem t�ls�gosan hossz� id� m�lva a vil�g k�zv�lem�ny�nek is be fogj�k mutatni.
A Prieur� de Sion
1982-ben - t�z�vi kutat�munka ut�n - h�rom amerikai szerz�: Michael Baigendt, Richard Leigh, �s Henry Lincoln k�zz�tette h�ress� v�lt "Holy Blood, Holy Grail" (Szent v�r, Szent Gr�l) c�m� k�nyv�t. A szerz�k a titkos, de legal�bbis f�ltitkos �s z�rt t�rsas�g, a Prieur� de Sion ezer�ves m�ltj�t kutatt�k. Ebben a z�rt elit-t�rsas�gban a francia t�rt�nelem sz�mos kiemelked� szem�lyis�ge vett r�szt �s vesz r�szt eg�szen a mai napig. A Prieur� de Sion c�lja az volt, hogy visszahelyezze a Meroving dinaszti�b�l sz�rmaz� ut�dokat Franciaorsz�g tr�nj�ra. E dinasztia v�rs�gi lesz�rmaz�si vonala azonban m�r t�bb mint ezerh�romsz�z �ve elt�nt. Ez�rt a t�rsas�g c�lja a kutat�k sz�m�ra is meglep�en �sszer�tlennek t�nt. Mi az a k�l�nleges tulajdons�ga a Meroving dinaszti�nak, ami�rt �rdemes ilyen neh�z feladatra v�llalkozni? - tett�k fel a k�rd�st maguknak. Mi�rt volt �rdemes ezt a c�lt felv�llalnia olyan kiv�l�s�goknak, mint Leonardo da Vinci, Victor Hugo, vagy az id�ben hozz�nk k�zelebb �ll� Andr� Malraux, Alphonse Juin, vagy a kiv�l� katona �s �llamf�rfi, Charles de Gaulle? �k valamennyien a Prieur� de Sion legf�bb vezet�i voltak egykor.
A v�lasz erre a k�rd�sre r�szben abb�l ad�dik, hogy a Meroving dinasztia tagjai azt �ll�tott�k magukr�l: �k az �-testamentumi D�vid kir�ly, �s a szent Gr�l legend�ja szerint a D�l-Franciaorsz�gba menek�lt J�zus �s M�ria Magdal�na egyenes lesz�rmazottai. Ezt az �ll�t�sukat �s ig�ny�ket �rv�nyesnek fogadt�k el az �ket a tr�non k�vet� dinasztia tagjai, Eur�pa t�bbi uralkod�i, �s uralkod�suk idej�n �ll�t�lag a r�mai katolikus egyh�z is. Ezek a kutat�si eredm�nyek fokr�l-fokra, hossz� �vek munk�ja nyom�n krist�lyosodtak ki. A legk�nyesebb r�sze ezeknek term�szetesen a J�zus �let�t �j megvil�g�t�sba helyez� felt�telez�sek. A kutat�k munk�juk sor�n igyekeztek a Prieur� de Sion t�rt�net�nek egy�b vonatkoz�sait is felt�rni. R�j�ttek, hogy az �gy szerzett �j ismeretek �t�rtelmezik a keresztes h�bor�kat, valamint az ezekben a h�bor�kban kiemelked� szerepet j�tsz� templomos lovagok szerep�t. F� c�ljuk azonban annak a meg�rt�se volt, hogy mit akar ma a Prieur� de Sion, �s mi volt igazi c�lja a m�ltban? Ha a Meroving dinasztia v�rvonal�nak a helyre�ll�t�sa volt ez a c�l, akkor ehhez milyen eszk�z�k �lltak a rendelkez�s�kre? Olyan kiv�l� szem�lyek, mint Malraux �s Juin, sem naiv idealist�k nem voltak, sem vall�si fanatikusok. Ugyanezt lehet elmondani a rend olyan tagjair�l is, akikkel a h�rom amerikai kutat� szem�lyesen tal�lkozott. Arra a k�rd�sre kerest�k a v�laszt, hogy milyen javaslataik, elk�pzel�seik voltak c�ljaik el�r�s�re? A v�laszt a t�megl�lektan, a politikai hatalom, �s a nagy p�nzvagyonok szf�r�j�ban kerest�k. A rend tagjaiban olyan racion�lis szem�lyis�geket ismerhettek meg, akik mai vil�gunk realit�saiban gondolkodva magyar�zt�k meg sok �vsz�zados t�rt�net�ket, �s j�v�beni t�vlataikat.
A jelen �r�s az�rt foglalkozik a Prieur� de Sion-nal, mert ez a nagymult� titkos szervezet ma is r�szt vesz a vil�g sors�nak alak�t�s�ban. R�sze az �j vil�grend integr�lt hatalmi elitj�nek. Milyen bizony�that� nyomai vannak jelenlegi aktivit�s�nak? Kik lehetnek e rendk�v�l z�rt hatalmi elit tagjai? Milyen p�nzforr�sokra �s int�zm�nyi rendszerre t�maszkodnak? Annyit m�r kider�tettek a kutat�k, hogy a Prieur� de Sion-nak van egy �gynevezett "grand design"-ja, egy nagyszab�s� terve Franciaorsz�g �s Eur�pa, valamint a vil�g eg�sz�nek j�v�j�t illet�en. Minthogy a Prieur� de Sion l�nyeg�ben a vil�g leghatalmasabb, leggazdagabb embereit t�m�r�t� z�rt t�rsas�g, ez�rt tev�kenys�g�nek kutat�sa sok ir�nyba vezet. Az els� ilyen ir�ny a vall�sos vonatkoz�sok felt�r�sa, �s az �sz�vets�gt�l az �jsz�vets�gen �t napjainkig val� k�vet�se. Ebben a kutat�sban kiemelked� szerepe van a messi�si koncepci�nak. A Rend gondolkod�s�ban a messi�si k�ldet�s k�l�nleges fontoss�ggal b�r.
V�laszt kell adni arra a k�rd�sre is, hogy milyen gyakorlati jelent�s�ggel b�r mai modern vil�gunkban a messi�si k�ldet�studat, a vil�g megment�j�nek koncepci�ja. E c�lb�l elemz�sre szorul a jelenlegi nyugati t�rsadalmak sz�mos �j jelens�ge, els�sorban a p�nz uralm�n alapul� kamatkapitalizmus kialakul�sa, az uzsoraciviliz�ci� �ltal�noss� v�l�sa, a hagyom�nyos �rt�kek megrend�l�se, �s a v�ls�gb�l val� ki�t keres�se a spiritu�lis �rt�kek seg�ts�g�vel.
Mivel egy m�k�d�, a vil�g �let�ben kulcsszerepet j�tsz� titkos, illetve f�lig titkos z�rt szervezetr�l van sz�, ez�rt igen neh�z k�kem�ny bizony�t�kokkal al�t�masztani a Prieur� de Sion-ra vonatkoz� �ll�t�sokat. A val�s�g rendk�v�l neh�z empirikus kutat�s�t fokozottan kell kieg�sz�teni a Prieur� de Sion eset�ben megalapozott hipot�zisekkel, a lehet�s�gek, a val�sz�n�s�gek, �s a sz�ks�gszer�s�gek logikus v�giggondol�s�val, a t�red�kes ismeretek mozaikjainak �sszerak�s�val. M�r utaltunk r�, hogy titkos t�rsas�gok eset�ben nem kutathat�ak, vagy csak alig el�rhet�ek a z�rt arch�vumok, a titkos csal�di iratt�rak, a t�rsas�g szervezeti �let�re vonatkoz� �r�sos anyagok. A kutat�s neh�zs�ge miatt azonban nem szabad teljesen lemondani a t�nyek megismer�s�r�l, �s az �sszef�gg�sek felt�r�s�r�l. K�l�n�sen akkor nem, ha az adott titkos t�rsas�g szerepe mai vil�gunkban is fontos.
A Prieure de Sion, amelyet Godfroi de Boullion 1090-ben alap�tott, kezdett�l fogva szorosan egy�ttm�k�d�tt azokkal a dinasztikus csal�dokkal, amelyek J�zuson kereszt�l az �testamentumi D�vid kir�lyig vezetik vissza sz�rmaz�sukat. A Rendet nagymesterek vezett�k, akik az eur�pai t�rt�nelem �s kult�ra nagyjai k�z�l ker�ltek ki. A Rend tagjai megtal�lhat�k a vezet� illumin�tusok k�z�tt, �s a "fekete nemess�g", valamint az eur�pai uralkod� h�zak sz�mos tagja ma is a Rendhez tartozik. A Prieur� de Sion tagjai alap�tott�k meg a templomos lovagrendet, akik a maguk idej�n az akkori p�nz- �s hitelrendszert ir�ny�t� nemzetk�zi bank�rok is voltak. Ugyancsak r�szt vett a Prieur� de Sion a r�zsakeresztesek t�rsas�g�nak, valamint a szabadk�m�vess�gnek a l�trehoz�s�ban �s ir�ny�t�s�ban is. A Prieur� de Sion-t�l sz�rmazik a szabadk�m�vess�g egy r�sz�n�l haszn�latos harminck�t fokozat� sk�t r�tus. A sk�t r�tus magasabb fokozatai egyben a Prieur� de Sion legalacsonyabb fokozatai. Megalakul�s�t�l kezdve a Prieur� de Sion haszn�lja a hermetikus m�gi�t, amely a fekete m�gia egyik v�ltozata, �s az �kori Egyiptomb�l sz�rmazik. Le�r�sa az egyiptomi "Halottak K�nyv�ben" tal�lhat�. A Rend tagjai ma is szoros kapcsolatban �llnak az okkultizmussal �s az ezoterik�val. A Prieur� de Sion a h�tt�rhatalom egyik fontos szervezetek�nt hat�kony befoly�st fejt ki a vil�gpolitik�ra a sz�nfalak m�g�l. A Rend kutat�i egybehangz�an �ll�tj�k, hogy ez a titkos szervezet felel�s t�bb fontos vil�gt�rt�nelmi esem�ny bek�vetkezt��rt. Ma a p�nzoligarchia elit csoportj�t k�pez� illumin�tusok �llnak a Prieur� de Sion m�g�tt. Mivel kez�kben van a p�nzhatalom, ez�rt meghat�roz� befoly�suk van a vil�gpolitik�ra, �s az egyes eur�pai orsz�gok nemzeti politik�j�ra. A Prieur� de Sion-t d�nt�en a nemzetk�zi p�nzoligarchia finansz�rozza, �s sorai k�z�tt megtal�lhat�k a legbefoly�sosabb bank�rok �s p�nzemberek is, akik a k�z�let minden ter�let�n, a politik�ban, a p�nzvil�gban, a gazdas�gi �letben �s a t�megt�j�koztat�s ter�n meghat�roz� szerepet j�tszanak.
Carroll Quigley - a Georgetown Egyetem tekint�lyes tan�ra - szerint a vil�guralomra t�r� p�nzoligarchia modernkori h�l�zat�nak alapj�t a Londonban m�k�d� Round Table (Kerekasztal) titkos t�rsas�g k�pezte. Ennek brit ut�dszervezete a Royal Institute of International Affairs (Kir�lyi K�l�gyi Int�zet) �s az 1921-ben megalakult Council on Foreign Relations, CFR (K�lkapcsolatok Tan�csa), amelynek k�zpontja New Yorkban van. Ez a szervezet a p�nzoligarchia szerte�gaz� h�l�zat�nak k�zponti koordin�l� int�zm�nye. Quigley nyom�ban m�s kutat�k kider�tett�k, hogy a CFR bels� z�rt k�r�t k�pezi a Skull and Bones Rend. Ennek is van azonban egy kis l�tsz�m� elit-vezet�s�ge, amolyan "politikai bizotts�ga", amelyet "Order of the Quest" (a Keres�s Rendj�nek) neveznek. Az Order of the Quest JASON-Society n�ven is ismert. Ennek tagjai olyan k�ls� gy�r�t k�peznek, amelyre a bels� vezet�i mag szem�lyi meggy�z�ssel, k�l�nb�z� el�ny�k juttat�s�val, �s t�rsadalmi nyom�ssal gyakorol befoly�st. A JASON-Society tagjait kiv�tel n�lk�l a Skull and Bones �s a "Scrolls and Key" (K�zirattekercsek �s Magyar�zat), a Harvard �s a Yale Egyetem eme k�t tekint�lyes z�rt t�rsas�ga tagjaib�l v�lasztj�k ki. A k�t t�rsas�got szokt�k "A Hal�l Testv�ris�ge T�rsas�g"-nak is nevezni. Mindkett� anyaszervezete az oxfordi egyetem k�l�nb�z� r�szlegeiben tal�lhat�, k�l�n�sen az All Souls College-ben. Meg�llap�thatjuk teh�t, hogy az Order of de Quest, m�sk�ppen a JASON-Society, valamennyi tagja a Skull and Bones Rendb�l sz�rmazik, amely Rend viszont a Council on Foreign Relations vezet� test�let�t k�pezi, �s egyidej�leg a Trilater�lis Bizotts�g bels� k�r�t is alkotja. Val�j�ban ezek a z�rt t�rsas�gok �s tagjaik korm�nyozz�k az Egyes�lt �llamokat. A jelenlegi eln�k ifj. George W. Bush �ppen �gy a tagok k�z� tartozik, mint ahogyan oda tartozott az id�sebb George Bush �s Bill Clinton is. M�r a jelenlegi eln�k nagyapja - Prescott Bush is - tagja volt ezeknek a kiv�lasztottakb�l �ll� z�rt t�rsas�goknak.
A Skull and Bones Rend, illetve a JASON-Society tagjainak olyan tartalm� esk�t kell letenni�k, amely felmenti �ket minden nemzet, kir�ly, vagy korm�ny ir�nti elk�telezetts�g�k al�l. Egyed�l a Rendhez val� k�telezetts�g�k sz�m�t, �s c�ljuk az �j vil�grend megteremt�se. Ez az esk� az�rt problematikus, mert e z�rt k�r�kb�l kiker�l� eln�k�k, aleln�k�k, szen�torok, k�pvisel�k, miniszterek, nagyk�vetek �s m�s vezet� poz�ci�t elfoglal� k�z�leti szem�lyis�gek, p�ld�ul az amerikai alkotm�nyra is esk�t tesznek. Az amerikai alkotm�ny c�ljai kimutathat�an elt�rnek ezeknek a z�rt t�rsas�goknak a c�ljait�l. Mik�nt lehet valaki h� olyan alkotm�nyhoz, amely ellent�tes k�vetelm�nyeket t�maszt, mint amire az az esk� k�telezi, amit titkos, illetve z�rt t�rsas�gok tagjak�nt letett? Nyilv�nval�, hogy meg kell szegni�k vagy az amerikai alkotm�nyra tett esk�j�ket, vagy pedig a saj�t z�rt t�rsas�guknak tett esk�j�ket.
A JASON-Society, vagy JASON-Scholars (tud�sok) a nev�ket a "Jason and the Golden Fleece" (Jason �s az aranygyapj�) t�rt�net�b�l vett�k. Ez a t�rsas�g az Order of the Quest egy r�szlege, amely viszont az illumin�tus hierarchia egyik legmagasabb fokozat�t jelenti. Az aranygyapj� jelk�pezi az igazs�g szerep�t a JASON-Society tagjai sz�m�ra. Jason az igazs�g keres�s�t szimboliz�lja. A JASON-Society (JASON T�rsas�g) olyan emberek csoportja, akik az igazs�g keres�se c�lj�b�l j�nnek �ssze. Az�rt �rj�k nagybet�vel a JASON elnevez�st, mert azt egy titkos t�rsas�ggal �sszef�gg�sben haszn�lj�k. Titkos t�rsas�ggal kapcsolatban kisbet�ket soha nem haszn�lnak.
(L�tezik m�g egy titkos t�rsas�g, az �gynevezett JASON-Group, amelyhez a Manhattan Project tagjai tartoztak, azok a kiv�l� tud�sok, akik r�szt vettek az amerikai atombomba el��ll�t�s�ban. Ez a csoport csaknem kiz�r�lag elm�leti fizikusokb�l �ll, �s nagy biztons�ggal �ll�thatjuk, hogy az Egyes�lt �llamok tud�sainak elitj�t t�m�r�ti. Azt is bizonyoss�ggal �ll�thatjuk, hogy Amerik�ban egyed�l ez a tud�scsoport ismeri a modern technol�gia legtitkosabb eredm�nyeit is. A JASON-csoport nem hajland� tagjainak n�vsor�t nyilv�noss�gra hozni, sem azt megmondani, hogy maga a JASON-csoport milyen korm�nyprogramokban �s mely korm�ny-jelent�sek elk�sz�t�s�ben vesz r�szt. Nyilv�nval�, hogy kulcsszerep�k van a jelenleg tervbe vett rak�taelh�r�t� rendszerek kidolgoz�s�ban is.
Mi teh�t a k�l�nbs�g a JASON-t�rsas�g �s a JASON-csoport k�z�tt? A JASON-t�rsas�g az illumin�tus hierarchia egyik igen magas fokozat�t jelenti. A JASON-csoport viszont egy tudom�nyos elit szervezet, amely a JASON-t�rsas�g �s az amerikai korm�ny alkalmaz�s�ban �ll az�rt, ogy tudom�nyos seg�ts�get ny�jtson titkos programok kidolgoz�s�hoz �s megval�s�t�s�hoz.)
A p�nzoligarchia illumin�tus strukt�r�ja
Az illumin�tus rend aj�nl�s�ra F. D. Roosevelt eln�k 1933-ban elrendelte, hogy a szabadk�m�ves szimb�lumot, a piramist a mindent-l�t� szemmel, r�nyomj�k a mag�nkartellk�nt m�k�d� FED egydoll�ros mag�nbankjegy�re. Helmut Finkenst�dt id�zi John Todd-ot, aki szerint a Rothschild csal�d rendelkez�s�re k�sz�tett�k el ezt a szimb�lumot, amely az illumin�tusok hatalmi strukt�r�j�t t�kr�zi. Az egydoll�ros mag�nbankjegyen tal�lhat� piramis tizenh�rom titkos fokozatra van felosztva, ennek tetej�n �rk�dik a mindent-l�t� szem. John Todd szerint a piramis tetej�n tal�lhat� szem Lucifer szeme. Ayn Rand, aki annak idej�n Philip Rothschild szeret�je volt, az "Atlas Shrugged" c�m� k�nyv�ben felsorolta, hogy mi a jelent�se a k�l�nb�z� fokozatoknak. Az els� a tizenh�rmak tan�cs�t jel�li. A m�sodik fokozat a harminch�rmak tan�cs�t. A harmadik fokozat az �tsz�zak klubj�t. A negyedik fokozat a B'nai B'rith-et. Az �t�dik fokozat a Grand Orientet. A hatodik a kommunizmust. A hetedik a Sk�t R�tust. A nyolcadik a York R�tust. A kilencedik fokozat a Rotary �s a Lion h�l�zatot, valamint az Y.M.C.A-t (Youngmen's Christian Association, Fiatalok Kereszt�ny Sz�vets�ge). A tizedik fokozat a K�k P�holyokat jel�li. A tizenegyedik a "K�t�ny n�lk�li Szabadk�m�veseket". A tizenkettedik a humanizmust.
A tizenh�rmak tan�csa Robin de Ruiter szerint val�ban csak tizenh�rom szem�lyb�l �ll. T�bb szerz� szerint (Fritz Springmeier, John Todd) a piramis cs�cs�n a Rothschild dinasztia tagjai tal�lhat�ak. Meir Kahane rabbi szerint az 1843-ban New Yorkban alap�tott B'nai B'rith (a Sz�vets�g Fiai) nagytekint�ly� Rend (z�rt, elit szervezet) m�g�tt a Warburg �s a Schiff csal�dok �llnak. A Dope, Inc. c�m� k�nyv szerz�i szerint viszont a B'nai B'rith Rendet a Rothschild h�z alap�totta. Robin de Ruiter �gy v�li, hogy a B'nai B'rith-ben haszn�latos r�tusok, jelk�pek, fokozatok, az eszmeis�g �s strukt�ra rendk�v�l hasonl�tanak ahhoz, amit a szabadk�m�ves p�holyokban haszn�lnak. A tal�lkoz�helyeket is szabadk�m�ves m�dra p�holyoknak nevezik. Ugyancsak Robin de Ruiter �llap�tja meg, hogy jelenleg ennek a Rendnek (sz�vets�gnek, z�rt t�rsas�gnak, kv�zi szabadk�m�ves szervezetnek) t�bb mint k�tmilli� tagja van, �s vil�gszerte t�z r�gi�ban m�k�dik. Bels� vezet�inek l�tsz�ma azonban csak n�h�ny sz�zra tehet�. Ami az �tsz�zak tan�cs�t illeti, ez nagyr�szt a Council on Foreign Relations, a Royal Institute of International Affairs, a Nemzetk�zi Valutaalap, a Bilderberg Csoport, a Trilater�lis Bizotts�g, �s a p�nzoligarchia h�l�zata t�bbi koordin�l� int�zm�ny�nek az ir�ny�t�ib�l �ll.
A Bilderberg Csoport
E nagyhatalm� z�rt k�rnek formailag a holland Bernhard herceg �s Joseph Retinger, a nagytekint�ly� szabadk�m�ves volt az alap�t�ja. A kutat�k azonban egybehangz�an �gy v�lik, hogy a tulajdonk�ppeni ir�ny�t� szem�lyek a Rothschild �s a Rockefeller dinasztia vezet� tagjai. A Bilderberg Csoporton bel�l is van egy bels� k�r, vagy Kerekasztal, amely kilenc nagyhatalm� szem�lyis�get t�m�r�t. A hierarchi�ban ezt k�veti egy tizenh�rom tag� d�nt�shoz� test�let. Ez al� h�rom csoport tartozik. Ezek a Prieur� de Sion, az illumin�tus szabadk�m�vess�g, a fekete nemess�g, �s a p�nzoligarchia m�s befoly�sos strukt�r�inak tagjaib�l tev�dnek �ssze. E felsorolt test�letek a legszigor�bb titoktart�s k�zepette m�k�dnek. A kisziv�rgott �rtes�l�sek �s m�s k�zvetett bizony�t�kok r�v�n a t�ma kutat�i �ssze�ll�tott�k azokat a c�lokat, amelyek megval�s�t�s�n e nagyhatalm� test�letek munk�lkodnak. Az els�sz�m� c�l nemzetk�zi, v�gs�soron vil�gszint� gazdas�gi uni� l�trehoz�sa. Ez kieg�sz�lne egy nemzetk�zi parlamenttel, valamint egy nemzetk�zi ir�ny�t�s alatt �ll� vil�ghader�vel, amely a nemzeti hadseregek hely�be l�pne. A v�gs� c�l a nemzet�llamok szuverenit�s�nak fokozatos felsz�mol�s�val egy vil�gszint� k�z�s korm�nyzat l�trehoz�sa. A Bilderberg Csoport �ltal�ban �vente egyszer tal�lkozik, z�rt ajt�k m�g�tt, szigor� titoktart�s k�zepette. Ezeken a tan�cskoz�sokon az �lland� r�sztvev�k mellett alkalmi megh�vottk�nt vesznek r�szt a jelenleg is hivatalban l�v� uralkod�h�zak tagjai. Els�sorban olyan szem�lyis�gek, akik felt�tlen�l loj�lisak a nemzetk�zi p�nzoligarchia legf�bb vezet�i ir�nt. E magas rang� szem�lyis�gek r�szv�tele el�seg�ti annak az �lc�z�s�t, hogy t�nylegesen kik is e nagyhatalm� z�rt csoport val�di ir�ny�t�i.
A nemzetk�zi sajt� nem ad t�j�koztat�st ezekr�l a tan�cskoz�sokr�l. Ha m�gis erre k�nyszer�l, akkor rendszerint csak el�re elk�sz�tett n�h�ny mondatos �s semmitmond� komm�nik�ket hoznak nyilv�noss�gra.
A Trilater�lis Bizotts�g
A Trilater�lis (H�romoldal�) Bizotts�got David Rockefeller megb�z�s�b�l Zbigniew Brzezinski (a nemzetk�zi h�tt�rhatalom egyik vezet� ideol�gusa �s strat�g�ja), valamint Jimmy Carter (aki 1976-ban amerikai eln�k lett) hozta l�tre 1973-ban. A Trilater�lis Bizotts�g ugyanazt a strat�gi�t k�veti, amelyet a nemzetk�zi p�nzoligarchia m�s fontos int�zm�nyei. Az k�l�nb�zteti meg a t�bbi hasonl� c�l� szervezett�l, hogy els�sorban �szak-Amerika, Eur�pa, �s Jap�n gazdas�gi �s politikai egy�ttm�k�d�s�t k�v�nja koordin�lni. A Trilater�lis Bizotts�g k�zponti irod�i a Carnegie Alap�tv�ny New York-i �p�let�ben vannak, az ENSZ K�zpont k�zvetlen k�zel�ben. A Trilater�lis Bizotts�g tagjai a vezet� nyugati orsz�gok, valamint Jap�n vezet� politikusai �s korm�nyf�rfiai. Ezen t�lmen�en megtal�lhat�k a bizotts�g tagjai sor�ban a p�nzvil�g legbefoly�sosabb szem�lyis�gei, valamint kiv�l� tud�sok �s szak�rt�k.
A lakoss�g ellen�rz�se az �j vil�grendben
A kamatkapitalizmus �j vil�grendrendj�nek bevezet�s�hez nemcsak vil�gszint� k�zponti korm�nyz�sra, hanem a lakoss�g t�megeinek megfelel� ellen�rz�s�re is sz�ks�g van. A p�nzoligarchia illumin�tusai e c�l �rdek�ben sz�mos kutat�i-programot finansz�roztak. E programok c�lja kidolgozni azokat a m�dszereket, megtal�lni azokat az eszk�z�ket, szervezeti form�kat, amelyekkel a vil�g n�pess�ge megfelel�en ellen�rizhet�. Az egyik ilyen projekt az emberek tudat�nak befoly�sol�s�t t�zte ki c�lul, egy m�sik a n�pszaporod�s szab�lyoz�s�t. A CIA ir�ny�t�s�val foly� titkos program az MK-Ultra nevet viselte. Ez a harminc �ven �t tart� k�s�rlet �s k�s�r� programjai, mint az MK-Delta, az Artichoke, a Blue Bird �s m�sok azt c�lozt�k, hogy k�l�nb�z� gy�gyszerekkel, elektronikus eszk�z�kkel befoly�solj�k az agy �s a tudat m�k�d�s�t. Egyik c�l volt az eml�kezet kutat�sa �s a szem�lyis�g �talak�t�sa. E t�ma spanyol kutat�ja, Pepe Rodrigues, k�nyv�ben meg�llap�tja, hogy bizonyos vall�si szekt�k vezet�se m�g�tt is a CIA szak�rt�i tal�lhat�k.
A p�nzoligarchia illumin�tusai sz�m�ra rendelkez�sre �ll� tudom�nyos ismeretek a leg�jabbak, �s rendszerint t�bb �vvel megel�zik az egyetemen oktatott tananyagot. �gy p�ld�ul Dr. Jose Delgado pszichol�gus, aki hossz� �vtizedeken �t kutatott a Yale Egyetemen, a k�vetkez�ket mondotta: "Sok agyfunkci� fizikai kontrollja m�ris bizony�tott t�ny... M�g az is lehets�ges, hogy befoly�soljuk a gondolkod�s fejl�d�s�t, �s vizu�lis �lm�nyeket hozzunk l�tre. Bizonyos idegi strukt�r�k elektromos stimul�ci�ja �ltal, elektronikus paranccsal, mozg�sokat �s er�szakoss�got lehet el�id�zni, vagy megsz�ntetni, a szoci�lis hierarchi�t �s a szexu�lis viselked�st meg lehet v�ltoztatni, kiv�lr�l lehet befoly�solni az eml�kez�st, az em�ci�kat, az eg�sz gondolkod�si folyamatot." Az agykontroll-technol�gia m�ris rendelkez�sre �ll� lehet�s�geinek szeml�ltet�s�re akusztikus "psycho-correction"-t (pszich�s kiigaz�t�st), vagyis utas�t�st tov�bb�tottak a f�ld alatt dolgoz� munk�sok egy csoportj�hoz. A munk�sok az �sszes parancsot v�grehajtott�k, pontosan azt tett�k, amit mondtak nekik.
M�ra m�r kidolgozt�k az elektromos hull�mok olyan alkalmaz�s�t, amelyek lehet�v� teszik egy eg�sz embercsoport akarat�nak a befoly�sol�s�t. E k�s�rlet r�szek�nt t�bb �ven �t elektrom�gneses impulzusokat sug�roztak a f�ld meghat�rozott r�szeire. Egyes kutat�k szerint ezek a k�s�rletek is hozz�j�rultak az erd�k pusztul�s�hoz, valamint k�l�nb�z� �rrendszeri betegs�gek, r�kmegbeteged�sek, genetikus elv�ltoz�sok, �s pszich�s zavarok el�id�z�s�hez. Egyes szerz�k r�mutatnak, hogy elektrom�gneses hull�mok seg�ts�g�vel el lehet �rni, hogy valaki elaludj�k, f�radt �s depresszi�s legyen, f�lelmi �llapotba ker�lj�n, er�szakoss� v�lj�k, megv�ltozzon a hormonh�ztart�sa, valamint a test�t alkot� sejtek k�miai �sszet�tele, �s szexu�lisan agressz�v magatart�st tan�s�tson.
Az egyes ember, valamint az emberi kollekt�v�k befoly�sol�s�ra ma is folynak a kutat�sok. Az Eur�pai Uni� is tiltakozott az ellen, hogy a p�nzoligarchia �ltal ellen�rz�tt Egyes�lt �llamok olyan m�bolyg�kra telep�tett megfigyel� rendszert m�k�dtessen, amely lehet�v� teszi valamennyi telefonbesz�lget�s lehallgat�s�t, �s internetes kommunik�ci� r�gz�t�s�t. A t�rsadalom fel�gyelet�t tot�liss� teheti a k�szp�nzmentes vil�gp�nzrendszer bevezet�se. Ebben a rendszerben csak hitelk�rty�val, illetve elektronikusan folyna a p�nzforgalom �s a v�s�rl�s. Tov�bb fokozhatn� az egyes szem�lyek ellen�rz�s�t, ha azonos�t�suk a test�kbe �p�tett microchip r�v�n t�rt�nne. Az Egyes�lt �llamokban �s Eur�p�ban tervek vannak olyan p�nzrendszer bevezet�s�re, amelyet egy szuperkapacit�s� mega-komputer szab�lyozna. Br�sszelben m�r l�tezik "Az �llat" elnevez�s�, igen nagy befogad�k�pess�g� sz�m�t�g�p-rendszer, amely alkalmas a vil�gon �l� valamennyi ember szem�lyi adatainak a nyilv�ntart�s�ra. "Az �llat" mega-kapacit�sa egyr�szt el�seg�theti minden egyes ember �zleti tranzakci�j�t, m�sr�szt ellen�rizheti is, s�t meg is akad�lyozhatja ezeket a tranzakci�kat, ha a hatalom illet�kesei �gy akarj�k. Az illumin�tus agytr�szt �ltal kifejlesztett microchipet az emberek b�re al� helyezn�k el �s energiaell�t�s�t a testh�m�rs�klet v�ltoz�sa �ltal induk�lt �ram biztos�tan�. A k�s�rletek jelenlegi �ll�sa szerint a szak�rt�k a microchipnek a homlokr�sz k�zel�ben - a hajjal fedett fejb�r alatt - val� elhelyez�s�t tartj�k optim�lisnak. Ehhez csup�n az �tlagosn�l alig vastagabb injekci�s t�re van csak sz�ks�g. A microchip egy bio-�vegb�l �ll� �rdes fal� cs�vecsk�ben van elhelyezve, amely a t�vel v�grehajtott implant�ci�t k�vet� 24 �r�n bel�l szil�rdan megkapaszkodik a be�ltet�s hely�n. Az egyes emberre vonatkoz� minden l�nyeges adatot r�gz�t� microchip szemmel nem l�that�, csak infrav�r�s �rz�kel� k�sz�l�kkel olvashat� le. Ezeket az infrav�r�s �rz�kel� berendez�seket elhelyezik az ember megfigyel�se szempontj�b�l fontos valamennyi helyen, az �p�leteken bel�l �s k�v�l, a k�zleked�si eszk�z�k�n �s az utakon is.
"War on Terror"- �s az �j vil�grend
2001 okt�ber�ben az Egyes�lt �llamokban a terror-ellenes t�rv�nyek elfogad�s�ra ker�lt sor. Az amerikai sz�vets�gi t�rv�nyhoz�s - a washingtoni kongresszus - �ltal most elfogadott t�rv�nyek er�teljesen korl�tozz�k az amerikaiak alkotm�nyos jogait, mert 2005-ig felf�ggesztik a Bill of Rights sz�mos rendelkez�s�t. Az amerikai alkotm�ny szerves r�sz�t k�pez� t�z alkotm�nykieg�sz�t�s, amely a Bill of Rights (az alapjogok t�rv�nye) elnevez�st viseli, az emberi jogok, a polg�ri �s politikai szabads�gjogok, valamint ezen elidegen�thetetlen alapjogok alkotm�nyos garanci�inak foglalata. A Bill of Rights teh�t az �llam felett �ll� egyetemes �rv�ny� term�szetjogi norm�kat, m�sk�ppen kifejezve: azokat az isteni-eredet� jogokat tartalmazza, amelyek az �llamot k�telezik, �s az �llami �nk�nyt korl�tozz�k. Ez�rt az er�szak jogos alkalmaz�s�nak monop�lium�val rendelkez� �llam �s int�zm�nyei sz�m�ra �rnak el� k�telez� magatart�si �s elj�r�si szab�lyokat. E korl�toz�sok c�lja r�szor�tani az �llamot arra, hogy csak "rendeltet�sszer�en", azaz, alkotm�nyos keretek k�z�tt �ljen a jogos er�szak eszk�zeivel. A most elfogadott terror-ellenes jogszab�lyok viszont lehet�v� teszik - az alkotm�nyban r�gz�tett k�telez� alkotm�nym�dos�t�si elj�r�s lefolytat�sa n�lk�l - csak �llami akaratot kifejez� �tlag-jogszab�llyal a kongresszus felett is �ll� alkotm�ny egyes rendelkez�seinek felf�ggeszt�s�t n�gy �vre. Ez�rt a "Terror Bill" alkotm�nyoss�ga vitathat�. A m�sik probl�m�t az okozza, hogy a Bill of Rights mostani felf�ggeszt�se t�l �ltal�nos, �s nemcsak a terrorist�kra, de mindenf�le m�s gyan�s szem�lyre �s cselekm�nyre is k�nnyed�n kiterjeszthet�. Az �llam, vagy valamelyik szerve, �nk�nyesen szinte b�rmit a "terrorizmussal �sszef�gg�nek" min�s�thet. Ez s�lyosan vesz�lyeztetheti a jog uralm�t, az amerikai demokr�cia alapjait.
Egyes jogi szak�rt�k szerint - az alkotm�nyban szab�lyozott elj�r�s lefolytat�s�val - alkotm�nym�dos�t�sra van sz�ks�g. Arra hivatkoznak, hogy az Egyes�lt �llamok 1787. szeptember 17-i alkotm�ny�t megfogalmaz� alap�t� aty�k annak idej�n nem l�thatt�k el�re a modernkori terrorizmus vesz�lyeit, s �gy azt sem, hogy adott esetben sz�ks�gess� v�lhat egyes alapvet� polg�ri jogok �s politikai szabads�gjogok felf�ggeszt�se - a k�zbiztons�g, az emberi �let hat�konyabb v�delme �rdek�ben. M�s szak�rt�k viszont azt hangoztatj�k, hogy helytelen a polg�ri jogok �s politikai szabads�gjogok most bevezetett korl�toz�sa, mert a terrorist�k �ppen ezt akart�k, �s az amerikai t�rv�nyhoz�s �s korm�ny ezzel a l�p�s�vel l�nyeg�ben teljes�ti a terrorist�k akarat�t, annak v�grehajt�j�v� v�lik.
G. W. Bush eln�k t�bbsz�r is elmondta, hogy a "War on Terror" (a terror elleni h�bor�) nemcsak k�lf�ld�n, Afganiszt�nban �s m�sutt, de belf�ld�n, az Egyes�lt �llamokban is folyik. L�trej�tt a Homeland Security Agency (Belbiztons�gi Hivatal), �l�n Tom Ridge igazgat�val, aki felhatalmaz�ssal b�r az elm�lt 30 �v sor�n kidolgozott �s a rendk�v�li helyzetek kezel�s�re vonatkoz� el��r�sok �letbel�ptet�s�re. Ezeket a szabads�gjogokat korl�toz� int�zked�seket sz�mos amerikai polg�rjogi szervezet b�r�lta arra hivatkozva, hogy az amerikaiak nem �ldozhatj�k fel a szabads�gukat a biztons�guk�rt. Mind a kett�re sz�ks�g�k van ahhoz, hogy szabad amerikai polg�rok lehessenek.
Zbigniew Brzezinski szerint az �j vil�grend kialak�t�s�hoz a nemzetk�zi p�nz�gyi k�z�ss�gnek meg kell szil�rd�tnia ellen�rz�s�t a vil�g k�zponti t�rs�ge, Eur�zsia felett, felhaszn�lva ehhez az ir�ny�t�sa alatt �ll� Egyes�lt �llamok, - a hidegh�bor�b�l gy�ztesk�nt kiker�lt egyetlen szuperhatalom - katonai, p�nz�gyi, gazdas�gi �s kereskedelmi hatalm�t. Az Eur�zsia feletti uralomnak pedig fontos r�sze a k�z�p-�zsiai orsz�gok feletti hegem�nia ki�p�t�se. A h�tt�rhatalom vezet� ideol�gus�nak ebb�l az �ll�spontj�b�l levonhatjuk azt a k�vetkeztet�st, hogy Amerik�nak e c�l el�r�s�hez a nemzetk�zi p�nzoligarchia �rdekeit kiszolg�l�, nyugatbar�t rendszerre van sz�ks�ge Afganiszt�nban, mert ezen az orsz�gon kereszt�l lehet a legr�videbben el�rni - Oroszorsz�g kihagy�s�val - K�z�p-�zsia olajban, �s m�s nyersanyagokban gazdag t�rs�geit. Vagyis az afganiszt�ni h�bor� nemcsak Bin Laden �s az Al-Kaida szervezet ellen folyik, hanem els�sorban egy nyugati csatl�s rezsim ki�p�t�s��rt ebben strat�giailag fontos orsz�gban. Ez viszont arra utal, hogy a "War on Terror" az �j vil�grend bevezet�s�nek szerves r�sze.
Az �j vil�grend m�sik fontos felt�tele az, hogy a h�tt�rhatalom �s h�l�zata megszil�rd�tsa Amerika feletti bels� kontrolj�t. A kibontakozott gazdas�gi recesszi�, a p�nzrendszer v�rhat� �sszeoml�sa t�rsadalmi-gazdas�gi k�osszal fenyeget. Ezen t�bbek k�z�tt a rendk�v�li �llapot bevezet�s�vel - azaz a polg�ri szabads�gjogok korl�toz�s�val - k�v�nnak a h�tt�rhatalom strat�g�i �rr� lenni. Az anthrax sp�r�k megjelen�s�nek id�z�t�se, valamint j�l kiv�lasztott �szlel�si �s fert�z�si helyeik (pl. a Capit�lium szell�z�rendszer�ben val� elhelyez�s�k �ppen a "Terror Bill" t�rgyal�s�nak idej�n) alkalmasak voltak arra, hogy nyom�st gyakoroljanak a szen�torokra �s k�pvisel�kre a rendk�v�li t�rv�nyek miel�bbi elfogad�sa �rdek�ben. Az anthrax fert�z�sek - a tudatipar kell� k�zrem�k�d�s�vel - biztos�thatj�k a "War on Terror" -hoz a k�zv�lem�ny sz�ks�ges t�mogat�s�t a t�meghiszt�ria adagolt szintentart�s�val. Az olyan vesz�lyekr�l, mint az anthrax-fert�z�s term�szetesen sz�lni kell a t�megt�j�koztat�si int�zm�nyekben, mert seg�teni kell a kiszolg�ltatott embereket �let�k meg�v�s�ban. Az elt�lzott m�ret� "t�j�koztat�s" azonban a k�zv�lem�ny manipul�l�s�t c�lz� tudatos hiszt�riakelt�snek t�nik. Hossz� �vekre, tal�n �vtizedekre lesz sz�ks�g ahhoz, hogy megismerhess�k a jelen esem�nyek ma m�g gondosan rejtett h�tter�t. Pl. azt, hogy mik�nt ker�lt anthraxos irat a washingtoni K�l�gyminiszt�riumb�l az oroszorsz�gi Jekatyerinburgban m�k�d� amerikai konzul�tusnak k�ld�tt diplom�ciai post�ba? Itt a k�r szorosra lenne z�rhat�, s v�gre megtudhatn� a vil�g, hogy kik �llnak az anthrax-hiszt�ria m�g�tt? Egyel�re csak annyit k�z�ltek, hogy az anthrax nem k�lf�ldr�l �rkezett az Egyes�lt �llamokba (ezt hivatalos r�szr�l jelentett�k be Washingtonban), tov�bb�, hogy val�sz�n�leg olyan sp�r�kkal, vagy azok v�ltozataival folyik a zsarol�s, amelyeket �vtizedekkel kor�bban a CIA laborat�riumaiban k�s�rleteztek ki. Erre a p�rizsi Pasteur Int�zet tudom�nyos munkat�rs�nak 2001 november elej�n tett nyilatkozata utalt.
A kamaturalom glob�lis �kon�miai terrorja v�ltja ki a m�sodlagos - mer�nyletekkel v�laszol� - terrort. De a mer�nyl�k ez�ttal annyira durv�n megszegt�k az �rtatlan emberek �let�nek felt�tlen tiszteletben tart�s�t el��r� erk�lcsi parancsot, hogy ezzel �tl�pt�k azt a hat�rt, amely ut�n m�r nem maradhat el a jogos megtorl�s. A p�nzoligarchia �ltal ellen�rz�tt hivatalos Amerika szuperhatalmi �nk�nye megadhatta a kezd� impulzusokat azokhoz a folyamatokhoz, amelyek 2001. szeptember 11-hez vezettek. M�gsem osztjuk azt a n�zetet, amely szerint a tragikus esem�nyeket - sz�mos k�zvet�t�ssel - az Egyes�lt �llamokat ir�ny�t� h�tt�rhatalom rejtett strukt�r�i k�sz�thett�k el�. A sok mill�rd doll�ros k�lts�ggel m�k�dtetett h�rszerz�- �s elh�r�t� szervek (CIA, FBI �s m�sok) k�ts�gtelen�l t�bbet tehettek volna a mer�nyletek megakad�lyoz�sa �rdek�ben, de mulaszt�suk m�g nem bizony�t�k a tev�leges b�nr�szess�gre. Mint ahogyan az sem bizony�t�k akt�v k�zrem�k�d�s�kre, hogy a h�tt�rhatalom egy�rtelm�en hasznot h�zott a szeptemberi tragikus esem�nyekb�l, mert azok megk�nny�tett�k k�t olyan fontos strat�giai programj�nak gyakorlatba �t�ltet�s�t, amelyek el�k�sz�t�s�n szak�rt�i bevon�s�val m�r hossz� ideje f�radozott. Az egyik: K�z�p-�zsia ellen�rz�s al� v�tele, a m�sik: a rendk�v�li t�rv�nyek �letbel�ptet�se az Egyes�lt �llamokban. Mindkett� az �j vil�grend bevezet�s�nek fontos r�sze.
2001 november