Az �j vil�grend integr�lt hatalmi elitj�nek uralomra ker�l�s�t az illumin�tusok titkos internacion�l�k�nt m�k�d� z�rt h�l�zat�nak tanulm�nyoz�s�val �rthetj�k meg. Az illumin�tusok term�szetesen nem tartj�k nemzetk�zi h�l�zatukat sem p�rtnak, sem internacion�l�nak. S�t h�l�zatuk l�t�t is tagadj�k, mivel annak hat�kony m�k�d�se csak az ismeretlens�gbe burkolva biztos�that�. De a neves amerikai t�rt�n�sz, Carroll Quigley, bebizony�totta, hogy ez a h�l�zat l�tezik, �s egy hat�kony internacion�l� tulajdons�gaival rendelkezik. Aki ezt k�ts�gbe akarja vonni, annak Quigley szem�ly�ben olyan tud�s munk�it kell megc�folnia, akinek megadatott, hogy �veken �t kutathasson a h�tt�rhatalom titkos iratt�raiban. Az�rt r�szes�lt ebben a privil�giumban, mert maga is a p�nzoligarchia h�s�ges h�vei k�z� tartozott. Az illumin�tusok nem azonosak a szabadk�m�vess�ggel, de a k�t mozgalom fokozatosan k�zeledett egym�shoz, �s m�r 1782. j�lius 16-�n k�z�s nemzetk�zi tan�cskoz�st tartottak Wilhelmsbadban. Sz�mos t�rt�nelmi k�r�lm�ny t�masztja al�, hogy az�ta egy�ttm�k�dnek. Noha m�r igen sokat �rtak a szabadk�m�vess�gr�l, de a t�rsadalom m�g a 20-ik sz�zad v�g�n �s a 21-ik kezdet�n is nagyr�szt t�j�kozatlan e r�szben ny�ltan, de nagyobbr�szt titokban tev�kenyked� t�rsas�g val�di c�ljait illet�en. Sz�mos, a t�m�val foglalkoz� publik�ci� ellen�re a szabadk�m�vess�g, azon bel�l az illuminizmus bels� l�nyege ma is titoknak sz�m�t.
Maguk a szabadk�m�vesek tov�bbra is �gy �ll�tj�k be sz�vets�g�ket, mint amely t�rt�nelmileg a t�nyleges fizikai �p�t�tev�kenys�get folytat� k�m�ves c�hekhez k�t�dik. Ezek az egykori �p�t�sz c�hek tekint�lyes z�rtk�r� szervezetek voltak, amelyek a k�z�pkorban csod�latos katedr�lisokat, �s biztons�gos er�d�tm�nyeket �p�tettek. Akik ezt a munk�t v�gezt�k, h�rom fokozatba voltak osztva: tanul�k, leg�nyek, �s mesterek. Egyik fokozatb�l a m�sikba csak k�l�nleges teljes�tm�nyek �s r�tusok k�zepette lehetett ker�lni. Egym�s k�z�tt olyan jelk�peket haszn�ltak, mint a kalap�cs, a m�r�, a vonalz�, a k�rz�, �s a sz�gm�r�. A k�z�pkort k�vet� id�kben m�r nem �p�ltek katedr�lisok, a g�tikus �p�t�m�v�szettel egy�tt elt�ntek az �p�t�sz c�hek is. De nem t�ntek el, hanem egyre ny�ltabban m�k�dtek azok a szabadk�m�ves p�holyok, amelyek tagjai m�r csak jelk�pesen v�geztek "�p�t�szeti tev�kenys�get". Ezek a t�rsas�gok, amelyek p�holyoknak nevezt�k magukat, egyre t�bb olyan m�velts�g�vel, tehets�g�vel kit�n� szem�lyt v�lasztottak soraikba, akiknek az eredeti �p�t�mesteri tev�kenys�ghez m�r semmi k�z�k nem volt. Ezek a nemesek, gyakran f�nemesek, tud�sok, gazdag polg�rok, m�v�szek, politikusok v�g�l �tvett�k a m�r csak szimbolikusan szabadk�m�ves p�holyok vezet�s�t. A kor�bbi munkaeszk�z�k pedig szabadk�m�ves jelk�pekk� alakultak. Mindezt maguk a szabadk�m�vesek �ll�tj�k szervezet�kr�l �s annak megsz�let�s�r�l.
1717-ben n�gy angol p�holy egyes�lt a londoni nagyp�holyban. A hamarosan elfogadott szabadk�m�ves alkotm�ny, amely az "Egy szabadk�m�ves k�telezetts�gei" c�met viseli, �sszefoglalta a spekulat�vv� �s szimbolikuss� v�lt szabadk�m�vess�g szok�sait �s alapszab�lyait. Ezek az alapszab�lyok m�g ma is a vil�gszabadk�m�vess�g egyik legfontosabb okm�ny�t alkotj�k. A londoni nagyp�holy sz�mos m�s p�holy anyap�holy�nak sz�m�t vil�gszerte. Az eur�pai kontinensen, �s Amerik�ban angol befoly�sra j�tt l�tre a szabadk�m�vess�g. A h�rom legismertebb fok - a tanul�, a leg�ny, �s a mester - alkotja a k�k szabadk�m�vess�get. Erre �p�l r� az �gynevezett magas fokozat� rendszer, amely maga is t�bb r�szb�l �ll. A negyedikt�l a tizennyolcadik fokozatig terjed a v�r�s, a tizenkilenct�l a harmincig pedig a fekete fokozat. V�g�l a harmincegyedikt�l a harmincharmadikig tal�lhat� a feh�r fokozat� szabadk�m�vess�g. Mint minden titkos, vagy f�ltitkos t�rsas�g eset�ben, a szabadk�m�vess�gn�l is felv�teli �s beavat�si ritu�l�k haszn�latosak. �ll�t�lag nem lehet szavakkal pontosan megvil�g�tani a beavat�si szertart�s eredet�t �s titk�t. Ma a szabadk�m�vess�g igyekszik mag�t ny�lt szervezetnek felt�ntetni �s vil�gszerte �.n. externaliz�ci�s kamp�nyt folytat. Azt az elvet k�veti, hogy "nincs sz�ks�g a kellet�n�l nagyobb titkol�dz�sra." (Ezt a megfogalmaz�st a magyar telev�zi�ban 2000-ben sug�rzott egyik kerekasztal besz�lget�sen, a Grand Orient magyarorsz�gi nagymester�nek fiatal helyettese haszn�lta.) Itt a hangs�ly azon van, hogy csak a sz�ks�ges titkokat kell megtartani, �s az ezen fel�l val� titkol�dz�s m�r nem j�r haszonnal, csak megnehez�ti a szabadk�m�vess�g �s a prof�n vil�g kapcsolat�t.
A szabadk�m�vesek azonban ma is felt�tlen engedelmess�ggel tartoznak alkotm�nyuknak, bels� t�rv�nyeiknek �s szab�lyzataiknak, valamint vezet�ik utas�t�sainak. Az engedelmess�gi esk� szerint a legfontosabb k�telezetts�g a titoktart�s, �s ez a felv�tel elengedhetetlen felt�tele. A szabadk�m�vess�g nem-szabadk�m�ves kutat�i k�z�l t�bben azt �ll�tj�k, hogy sok "k�k" szabadk�m�ves, de m�g "v�r�s" is an�lk�l hal meg, hogy b�rmit is hallott volna szervezet�k titk�r�l. Copin Albancelli, aki huszonkilencedik fokozat� szabadk�m�ves volt, h�rom csoportba osztotta a szabadk�m�veseket. Az els�be tartoznak a k�kek, akik semmilyen l�nyeges titokba nincsenek beavatva. A v�r�s fokozat�ak �gy v�lik, hogy �k ismerik a val�di titkokat, val�j�ban nincsenek azokba beavatva. A nemzetk�zi bels� k�r, amely az igazi vezet�ket foglalja mag�ba, ismeri csak a szabadk�m�vess�g val�di c�ljait. Albert Pike, aki egy ideig az Egyes�lt Vil�gszabadk�m�vess�g �l�n �llt, (szobra Washingtonban a Munka�gyi Miniszt�rium mellett �ll) "Morals and dogma" c�m� h�res k�nyv�nek 819. oldal�n �gy foglalta �ssze a titokba val� beavat�sr�l sz�l� tan�t�s�t: "A k�k fokozat�aknak csak n�h�ny szimb�lum jelent�s�t magyar�zzuk meg. Sz�nd�kosan f�lrevezetj�k �ket hamis magyar�zatokkal. Val�di jelent�s�ket a legmagasabb fokozat�ak sz�m�ra tartjuk meg. Ez lehet�v� teszi, hogy a k�k fokozatok tagjai azt k�pzelj�k, hogy az eg�sz szabadk�m�vess�get elsaj�t�tott�k. A szabadk�m�vess�g egy szfinksz, amely a fej�t a homokba rejti, amelyet az �vsz�zadok felhalmoztak k�r�l�tte."
A szabadk�m�vesek a nyilv�noss�g fel� mindig tagadj�k, leplezik, vagy kicsiny�tik politikai tev�kenys�g�ket, befoly�sukat. Ha viszont behat�bban tanulm�nyozzuk a t�rt�nelmet, akkor egyre t�bb bizony�t�kkal szembes�l�nk, amelyek azt bizony�tj�k, hogy a p�holyok tev�kenys�ge �lland�an �sszefon�dott a politik�val. Els�k�nt az t�nik fel, hogy a szabadk�m�vesek mindig a hatalom k�zel�ben voltak tal�lhat�ak. C�folhatatlan t�nyek tan�s�tj�k, hogy akt�van r�szt vettek a 18-ik, a 19-ik �s a 20-ik sz�zad forradalmi mozgalmaiban. A francia forradalom �ta folyamatosan kimutathat� a szabadk�m�vesek befoly�sa, illetve cselekv� r�szv�tele a bek�vetkezett vil�gesem�nyekben. Eur�p�ban p�ld�ul valamennyi brit minisztereln�k, Franciaorsz�gban pedig az �sszes k�zt�rsas�gi eln�k - De Gaulle kiv�tel�vel - szabadk�m�ves volt. Ugyanez elmondhat� az ENSZ �s szakos�tott int�zm�nyei ir�ny�t�inak a t�bbs�g�r�l, valamint az Eur�pai Uni� bizotts�g�r�l, �s annak appar�tus�r�l. Ez ut�bbiak, noha nem v�lasztj�k �ket, egyre nagyobb hatalommal rendelkeznek, �s utas�t�sokat adnak az egyes tagorsz�gok v�lasztott korm�nyainak.
Napjaink �j vil�grendj�ben az a tendencia bontakozik ki, hogy a demokratikusan v�lasztott int�zm�nyek hat�sk�r n�lk�liv� v�lnak, a t�nyleges d�nt�seket pedig a nem v�lasztott, a h�tt�rhatalommal egy�ttm�k�d� szabadk�m�ves, vagy szabadk�m�ves befoly�s alatt �ll� szem�lyek, z�rt t�rsas�gok tagjai hozz�k. Ez a helyzet hossz� t�rt�nelmi folyamat eredm�nye. Utalunk r�, hogy p�ld�ul Nap�leon csaknem valamennyi marsallja, �s a vele szemben �ll� hadseregek katonai vezet�inek a t�bbs�ge is szabadk�m�ves volt. De szabadk�m�ves volt D�l-Amerika sz�mos t�rt�nelmi szem�lyis�ge, mint p�ld�ul San Martin, Simon Bolivar, Porfirio Diaz. Mexik� tal�n az egyetlen orsz�g a f�ld�n, amelyben a szabadk�m�vess�g 1917 �ta ny�ltan gyakorolja a politikai hatalmat.