Izrael k�msz�vets�g�nek, a Moszadnak a mott�ja egy nemr�g leleplezett �gyn�k, Victor Ostrovsky szerint: "Csal�ssal viselj h�bor�t."
Ez a mott� t�bbet �r le, mint a vil�g legk�ny�rtelenebb �s legr�miszt�bb gyilkos �s k�mszervezet�nek m�k�d�si m�dj�t. Val�j�ban egy eg�sz faj �letform�j�t �rja le. Ez fontos meg�rteni, miel�tt rem�lhetj�k, hogy meg�rtj�k a zsid�k teljes szerep�t a nemzetek �s a vil�g �gyeiben.
Egy faj furcsa alapelve, amely �r�k�sen hadban �ll a vil�g t�bbi r�sz�vel. Neh�z meg�rteni s�t f�lfogni is. Ha egy ilyen alapelvet megvizsg�lunk, �s elkezdj�k a t�nyeket megsz�rni, k�nnyen m�g jobban �sszezavarodhatunk. Egyr�szt l�tjuk az �testamentumi parancsokat, melyet t�rzs�k Istene a h�bereknek ad ki pr�f�t�ikon kereszt�l, hogy minden g�j nemzetet irtsanak ki, akiket csak tudnak: "Irts ki minden n�pet, akit Isten al�d rendel. Szemed nem szabad hogy sajn�lja �ket... Senkit sem hagyj �letben, aki l�legzik." (Deuteronomy 7:16, 20:16)
Hasonl�an v�rszomjas kifejezett parancsok olyan gyakran is ism�tl�dnek a zsid�k szent k�nyveiben, hogy csak azt tudjuk felt�telezni, hogy ezeket komolyan kell venni. A t�rt�nelmi t�nyek azt sugallj�k, hogy a r�gi id�kben a zsid�k komolyan vett�k vall�sukat: Az emberis�g gy�l�l�i voltak minden�tt �s mindenhol, �s emiatt minden n�p megvetette �ket, akik k�z�tt �ltek.
M�sfel�l a modern amerikai zsid� a humanizmus k�nt�s�ben menek�l a hadvisel�st�l, �s minden �llampolg�rt, saj�tmag�t is bele�rtve arra biztat, hogy szereljen le, hogy v�rosaink utc�it szebb� �s nemesebb� tegye. Nemcsak az amerikai fegyverellen�rz�s hajt�ereje a zsid�k, de minden m�s p�pes j�t�konys�gi mozgalom� is, amelyek �ll�t�lagos c�lja a nemzetek k�z�tti ellens�gesked�s cs�kkent�s�t�l a homoszexu�lisok m�k�d�s�nek a t�r�s�ig terjed.
Hol a magyar�zat erre a l�tsz�lagos ellentmond�sra?
Az U. S. Parlamentben az a zsid�, aki a n�vekv� gyilkol�si statisztik�t id�zve azt k�veteli, hogy a korm�ny kobozzon el minden mag�nk�zben lev� fegyvert, megcsal minket sz�nd�kait illet�en? Ha b�k�r�l �s lefegyverz�sr�l besz�l, val�j�ban a g�jok elleni h�bor�ra gondol? �s mi van a gondosan m�velt sajt�beli zsid�k�ppel, aki nemes �s v�dekez� �ldozata a vakbuzg�s�gnak, akit �lland�an �ld�znek, de aki sohasem �ld�z m�sokat? Akkor ez csal�s? �s ha az, akkor sz�ks�gszer�en azt jelenti, hogy a zsid� j�s�gos �s �rtatlan �larca m�g�tt egy d�rzs�lt pr�dik�tor rosszindulat� arca rejt�zk�dik? Tal�n minden v�rsz�v� zsid� csal�, mint Ivan Boesky vagy Michael Milken mellett van egy zsid� j�tev�je az emberis�gnek, mint a p�li� vakcina felfedez�je, Jonas Salk, �s minden v�reskez� zsid� gengszter mellett, mint Ariel Sharon, Meyer Lansky vagy Yitzhak Shamir ott van a B�ke-n�beld�j zsid� nyertese mint Menachem Begin, Henry Kissinger vagy Elie Wiesel. Vagy ott is becsapnak minket, amikor a Salkokra �s a Kissingerekre hivatkozva arra k�rnek benn�nket, hogy ne �t�lj�nk el minden zsid�t n�h�nyuk b�nei miatt?
Csal�ssal viselj h�bor�t.
Ez a parancs azt jelenti: "Ha nem tudod elker�lni, viselj h�bor�t, mert jobb az es�lyed a nyer�sre, ha ravasz vagy."? Vagy azt jelenti: "Viselj hadat �s csalj."?
Az erre a k�rd�sre adott v�lasz fontos. Ha az els� igaz, -- ha a zsid�k eg�sz�ben nem rosszindulat�ak, ha szak�tottak �testamentumi hagyom�nyaikkal �s nem �rzik �gy, hogy faji k�ldet�s�k az �sszes t�bbi n�p megsemmis�t�se, csak �gy gondolj�k, hogy ha magukat meg kell v�deni�k, akkor minden eszk�z haszn�lata igazolva van a csal�st is bele�rtve, akkor �lhet�nk vel�k ugyanazon a bolyg�n, bizonyos t�vols�gra t�l�k. Nem kell szeretn�nk �ket, vagy egyet�rten�nk elj�r�saikkal, de l�thatjuk annak a lehet�s�g�t, hogy b�k�sen egy�tt �lj�nk, ha a n�pek k�l�nv�laszt�sa megval�sult.
Ha a v�laszt keress�k, tartsuk �szben, hogy a csal�s maga ellens�gesked�s. A rendszeres csal�s azonos a h�bor�val. Ha f�lfedezz�k, hogy a zsid�k (eg�sz�kben, nem csak n�h�ny csal� k�z�l�k) sz�nd�kosan �s rendszeresen hosszabb id� �ta becsap minket b�rmiben, akkor arra k�vetkeztethet�nk, hogy �k a k�zt�nk lev� kapcsolatot h�bor�nak tekintik, �s ennek megfelel�en kell r� v�laszolni.
Ennek a k�rd�snek a megvizsg�l�sa az egyetlen �t a vil�gos v�laszra. Hogyan �llap�tjuk meg, hogy valaki h�bor�t visel ellen�nk? Ha ny�ltan hadat �zen nek�nk �s ut�na elkezd r�nk l�ni �s minket bomb�zni, akkor vil�gos a dolog. De ha csal�si elv�t k�vetve azt hangoztatja, hogy nem �ll hadban vel�nk �s csak a mi �rdekeinkben cselekszik, neh�z eld�nteni, hogy a k�r amit nek�nk okoz sz�nd�kos-e vagy v�letlen.
Tegy�k fel, hogy �gy int�zi, hogy tev�kenys�ge kev�sb� nyilv�nval�an k�ros�t minket, mintha l�ne r�nk vagy bomb�zna minket - p�ld�ul sz�nesek hord�it hozza orsz�gunkba, a faji kevered�s akad�lyait t�rsadalmunkban let�rve, az enged�kenys�get b�tor�tja, int�zm�nyeinket al�akn�zza, kultur�lis bolsevizmust hozva, mindezt, mik�zben azt �ll�tja, hogy szerinte ezek nem k�rosak. Ha gyakorlatiasabb n�p lenn�nk, jobban figyeln�nk arra, hogy mit tesz a zsid� mint arra, hogy mit mond. Nem agg�dn�nk a sz�nd�kait illet�en, hanem jelenl�te hat�s�n �t�ln�nk meg �s ennek megfelel�en cselekedn�nk. Sajnos sokan vannak, akik nem tudnak an�lk�l j� lelkiismerettel �ll�st foglalni a zsid� ellen, hogy tudn�k, mi van a lelk�ben - �s a zsid� tudja ezt. El kell cs�pn�nk, amikor sz�nd�kosan hazudik nek�nk, becsap minket rendszeresen �s sokszor, hogy bebizony�tsuk, hogy sz�nd�kai ellens�gesek.
Ez�rt olyan fontos nek�nk a 'Holokauszt' m�tosz megfejt�se, �s annak, hogy mi�rt ragaszkodik a zsid� gy�r�nak minden hazugs�g�hoz.
A zsid� tev�kenys�g�nek �sszef�gg�seir�l kell k�pet alkotnunk. L�tsz�lagosan minden, amit tesz, �rtalmas sz�munkra. T�lz�s n�lk�l �ll�thatjuk, hogy amikor a zsid� �ll�st foglal egy �j t�m�ban, hely�nk a m�sik oldalon van. Mindenki, aki b�rmilyen zsid� irodalmat olvasott, pl. zsid�k zsid�kr�l, �szrevette, hogy a hagyom�nyos zsid� jellem, ha b�rmir�l el kell hat�roznia mag�t, amit g�jok tettek, megk�rdezi mag�t: "J� ez a zsid�knak?". Ez csod�latra m�lt� mindenkiben, g�jban �s zsid�ban: mindig a saj�t faja, a saj�t t�rzse �rdekli els� sorban. A zsid� �r� gyakran egy kicsit lefedi ezt azzal, hogy lehet, hogy ez nem divatos �s sz�kl�t�k�r�nek t�nhet, de az�rt megbocs�that�, mert a zsid�kat keser� tapasztalataik �vatoss� teszik mindazzal szemben, amit egy g�j tesz. Az term�szetes, hogy ugyanez az �r� egy g�j r�sz�r�l hasonl� viselked�st teljesen megbocs�thatatlannak tekintene, azaz ha az megk�rdezn�: "J�-e ez a feh�r fajnak, a g�joknak?". Egy ilyen jellemet csak a gonosztev� szerep�ben lehetne elk�pzelni. �s amit mi sohasem olvasunk zsid� irodalomban, ahogy a zsid� megk�rdezn�: "Rossz ez a g�joknak?". Kimondatlanul ugyan, de �gy t�nik, hogy ez a krit�rium fontos �s els� szerepet j�tszik a zsid� elvek megismer�sekor.
Lehet hogy sz�mukra ez ugyanannak a dolognak m�sik m�don val� kimond�sa- pedig nagyon gondosan �gyelnek ennek a nem-kimond�s�ra. Legal�bbis a II. vh. �ta, azel�tt n�ha �gy gondolt�k, hogy a g�jok nem tudna olvasni �s el�g pimasznak (h�cpe) lenni . 1924-ben pl. a h�res zsid� �js�g�r�, Maurice Samuel, egy sorozat komoly zsid� k�nyv �r�ja �s zsid� szervezetek d�jainak nyertese, azt �rta a 'Ti g�jok' c. k�nyv�ben, melyet g�joknak c�mzett: "Mi zsid�k, a puszt�t�k, �r�kre puszt�t�k maradunk. Semmi amit tesztek nem el�g�ti ki ig�nyeinket �s sz�ks�gleteinket. �r�kre puszt�tani fogunk, mert mi a saj�t vil�gunkat akarjuk, Isten vil�g�t, amelyet ti nem tudtok f�l�p�teni."
M�g itt is csal�s van, mert a puszt�t�s sz�nd�k�t al�zatoss�gnak �br�zolja.
Gondoljunk azokra a hatalmas demogr�fiai �s szoci�lis v�ltoz�sokra, amelyeket a II. vh. ut�n tapasztalunk. 1941-ben az Egyes�lt �llamok gyakorlatilag feh�rek orsz�ga volt. Voltak feket�k �s m�s sz�nesek, de ezek a feh�r lak�helyeken, iskol�kban, sz�rakoz�helyeken �s a legt�bb munkahelyen nem voltak �szrevehet�k. A politikai hat�rozatokra, a k�zerk�lcsre vagy a nemzeti kult�r�ra nem volt �szrevehet� hat�suk. Vegyesh�zass�gok t�rv�nytelenek voltak a legt�bb �llamban �s nagyon ritk�k. Amerika v�rosainak utc�i �jjel �s nappal biztons�gosak voltak. Nem volt k�b�t�szerprobl�ma. A marihu�na, heroin �s m�s k�b�t�szerek haszn�lata majdnem teljesen a feket�kre �s latinokra szor�tkozott, az � saj�t, k�l�n�ll� ter�let�k�n. A feh�rek k�z�tt a tizen�vesek terhess�ge olyan ritka volt, mint a homokosok nyilv�nos szerepl�se. Az iskol�k rendesek, fegyelmezettek �s biztons�gosak voltak.
Amerik�nak term�szetesen megvoltak a probl�m�i. A feh�rek, akkor is, ha saj�t sorsukat maguk ir�ny�tj�k, nem angyalok. Moh�s�g, aljass�g, babon�k �s butas�g volt sok szoci�lis �s kultur�lis betegs�g forr�sa. A demokr�ci�ban elker�lhetetlen korrupts�ga a politikai rendszernek, el�rte a politikai vezet�ket �s magas tisztvisel�inket. A feket�k �s m�s sz�nesek, noha l�thatatlanul �s er�tlen�l, de egy gennyes sebet k�pviseltek, amivel id�vel sz�molni kellett.
De az orsz�g m�g feh�r volt, �s minden jel arra mutatott, hogy az is marad. A h�bor� el�tti �vekben a bev�ndorl�s az Egyes�lt �llamokba feh�rekb�l �llt Eur�p�b�l, sz�muk �tsz�r�se volt az �zsiai �s Latinamerikai bev�ndorl�k�nak. Amerika probl�m�i megoldhat�ak voltak, �s a nyugati civiliz�ci� �tjai j�rhat�ak, tiszt�that�k �s meg�j�that�k. Tov�bb� N�metorsz�gban egy ember megmutatta faj�nak az utat saj�tmaga megment�s�re.
Annak az embernek v�laszk�nt a nyugati vil�g nagy r�sze h�bor�ba ment hogy �t, munk�j�t �s k�vet�it megsemmis�tse. Eszm�it �s tan�t�sait meg�tkozt�k, �s az ut�na j�v� f�l �vsz�zadot a h�bor�s m�sz�rl�s �s puszt�t�s igazol�s�ra ford�tott�k azzal, hogy eszm�it �s tan�t�s�t �tkozt�k.
Azt tan�totta, hogy a feh�r faj a leghalad�bb faj �s alapvet�en fels�bbrend� mint a nem feh�r fajok a kult�raalkot� k�pess�g�ben, �s �gy a nemfeh�rek szoci�lis �s gazdas�gi szintj�nek emel�se a feh�rek h�tr�ny�ra lett az els�rend� h�bor� ut�ni c�l.
Azt tan�totta, hogy a fajok kevered�se b�nt�ny a term�szet ellen, hogy fajunknak t�rekedni kell g�njeinek tiszt�ntart�s�ra, �s �gy a faji kevered�s a h�bor� ut�n divatos lett. Az iskol�sokat buszoztatt�k, hogy keveredjenek az iskol�kban, a lak�s�p�t�si t�rv�nyek a kevered�st ir�nyozt�k el�, a fajkevered�s elleni t�rv�nyeket hat�lyon k�v�l helyezt�k �s a bev�ndorl�si t�rv�nyeket �gy m�dos�tott�k, hogy sz�nesek �ramlat�t hozz�k az orsz�gba.
Azt tan�totta, hogy a fiatalok �nfegyelme, akaratereje �s saj�tmaguk ellen�rz�se a nemzeti oktat�si rendszer legfontosabb f�ladata, �s �gy a h�bor� ut�ni Amerik�ban a fegyelem el�t�lt sz� lett, enged�kenys�g lett a szab�ly. Azt tan�totta, hogy �pp�gy, ahogy a fajok k�l�nb�znek k�pess�geikben, �gy az egy�nek is a fajon bel�l, �s hogy egy eg�szs�ges �s halad� t�rsadalom int�zm�nyeinek figyelembe kell venni a t�rsadalom tagjainak egyenl�tlens�g�t. K�vetkez�sk�ppen a h�bor� ut�ni Amerik�ban az egyenl�sdi lett az �j vall�s �s a korm�ny c�lja is.
A legjobbak �s legokosabbak kiv�laszt�sa iskol�inkban �s m�sutt, elismer�s�k �s tehets�g�k fejleszt�se, hogy a vezet�i l�tr�n el�re haladjanak, s�t annak az elismer�se, hogy n�melyek tehets�gesebbek mint m�sok �s t�bbet adhatnak a t�rsadalomnak, tabut�ma lett.
Azt tan�totta, hogy a f�rfi �s n� k�z�tt eg�szs�ges �s egym�st kieg�sz�t� kapcsolat az ide�lis, a f�rfi a keres� �s v�d�, a n�k mint nevel�k, �s az �j n�met t�rsadalom csal�dk�zpont� volt, t�rv�nyei v�dt�k �s er�s�tett�k a csal�dot �s seg�tett�k abban, hogy eg�szs�ges gyerekek megb�zhat� k�rnyezete legyen.
Ez�rt miut�n munk�j�t megsemmis�tett�k, a gy�ztesek a nemi kieg�sz�t� szerepet 'elnyom�'-nak nevezt�k �s a n�ket kihozt�k otthonukb�l a munkahelyekre, a gyerekeket pedig napk�zben gondoz�helyekre tetett�k. A nem szerinti szereposzt�s hivatalosan nemk�v�natos lett s�t t�rv�nyellenes, a n�knek m�g a katonai szolg�latot is lehet�v� t�ve. A n�mozgalom �s a homokoss�g a korm�ny t�mogat�s�val vir�gzott. Ma l�tjuk ezeknek a h�bor� ut�ni ir�nyzatoknak a k�vetkezm�nyeit, �s nyilv�nosan olvashat� iratok bizony�tj�k, hogy zsid�k voltak a felb�jt�i �s propag�l�i a fenti ir�nyzatok mindegyik�nek, kiv�tel n�lk�l.
Term�szetesen b�s�gesen voltak nemzsid� cinkosaik. A bev�ndorl�si t�rv�ny h�bor� ut�ni v�ltoztat�s��rt a Brooklyni zsid� k�pvisel�, Emanuel Celler volt felel�s, aki a korm�ny jogi bizotts�g�nak volt sok �vig eln�ke. Cellar az 1965-�s bev�ndorl�si t�rv�ny t�mogat�t�rs�nak a Massachusettsi g�j szen�tort, Edward (Teddy) Kennedyt v�lasztotta. A 'polg�ri jog' forradalm�rai, akik �l�sztr�jkok �s b�kemenetek szervez�s�vel lettek az 50-es �vekben ismertek, az 1950-es -�s 1960-as �vekben finansz�roz�sukat, jogi seg�ts�g�ket �s m�diat�mogat�sukat zsid�kt�l kapt�k, de az elvtelen �s rendk�v�l korrupt g�j cinkost�rs, Lyndon Johnson, el�sz�r parlamenti frakci�vezet� (1955-1961) ut�na pedig eln�k (1963-1968), t�mogat�sa n�lk�l a t�rv�nyhoz�i puccsok sorozata, amelyek a forradalm�rok szab�lyait az �llam t�rv�nyeiv� tett�k, nem lett volna olyan k�nnyen kereszt�lvihet�.
A cinkoss�g feket�kt�l �s feh�rekt�l egyar�nt j�tt. Sok szervezet vezet�je, amely t�rv�ny el�tti egyenl�s�get k�vetelt feh�reknek �s feket�knek, fekete volt az ut�bbi �vekben. A legtiszteletrem�lt�bbnak k�z�l�k, a nemzeti szervezetnek a sz�nesek el�rel�p�s�re 1975 �ta fekete eln�ke van, aki zsid�k sor�t k�vette. A k�l�n�ll� jogi v�delmi �s oktat�si csoport, amely mag�t a polg�rjogi mozgalmak jogi karj�nak nevezi, m�g mindig szigor�an k�ser zsid� eln�kkel.
Semmilyen v�llalkoz�sukban nem tal�ltak a zsid�k olyan szolg�latk�sz nemzsid� cinkosokat, mint a h�bor� ut�ni enged�kenys�gi ir�nyzat t�mogat�s�n�l. A zsid�k, Abbie Hoffman �s Jerry Rubin voltak a legl�ngol�bb sz�viv�i az enged�kenys�gnek az 1960-as �vekben, 'ha tetszik, tedd meg' �s az '�ld meg sz�leidet' jelszavakkal a fiatal amerikaiaknak, de sok ismert g�j is seg�tette �ket, mint a 'New Age' specialista, Timothy Leary, aki az LSD-t �s m�s k�b�t�szereket k�v�nt n�pszer�s�teni, vagy Hugh Hefner aki a 'playboy filoz�fi�t' t�mogatta.
Az nem igaz, hogy zsid�k tankokkal �s g�pfegyverekkel k�nyszer�tett�k �tjukat Amerik�ra �s a h�z�doz� �rj�kat arra k�nyszer�tett�k, hogy �llva figyelj�k, hogy hogyan semmis�tik meg civiliz�ci�j�t �s korrump�lj�k faj�t a szemita h�d�t�k. Az �ldozat kezdett�l fogva egy�ttm�k�d�tt a t�mad�kkal minden fokon: A primit�v bibliaolvas�kat saj�t tan�t�ik tan�tott�k arra, hogy a zsid�k 'Isten kiv�lasztott n�pe', �s nekik ellentmondani szerencs�tlens�get hoz. A kor�bbi kem�nyen dolgoz� �s hat�rozott alap�t�k eltompult, �ntelt ut�dai, akiket a sz�rakoz�s �s izgalomv�gyuk vonzott az �jdivat� eszm�khez, m�v�szethez, zen�hez, amelyek b�besz�d� idegenek hoztak. P�nz �s hatalom�hes megalkuv�k az �zleti �letben, az oktat�sban �s a kult�ra ter�n voltak k�szek arra, hogy a visszatasz�t�an r�men�s de csod�latra m�lt�an j�lszervezett idegenek oldal�ra �lljanak, miut�n ezek az idegeneknek el�g hatalma volt, hogy megfelel� ellenszolg�ltat�st aj�nljanak f�l. �s term�szetesen politikusok, a demokr�cia elker�lhetetlen f�rgei, akik az �rd�ggel is sz�vetkezn�nek ha �gy gondolj�k, hogy ez nekik szem�lyesen ideiglenesen el�ny�kkel j�r.
Vil�gos, hogy ha elj�n a takar�t�s ideje, a saj�t kert�nkben t�bb a tennival�, mint m�s fajok kertj�ben. A figyelmetlen megfigyel� azt is gondolhatn�, hogy a zsid�k nem felel�sebbek t�rsadalmunk jelenlegi rossz ir�nyai�rt, mint a saj�t legrosszabb elemeink. A megalkuv�k csak arra v�rnak, hogy gy�nges�geinkb�l saj�t el�ny�ket kov�csoljanak. Az�rt er�ltett�k hat�raink megnyit�s�t a harmadik vil�gnak, mert hossz�t�v� terv�kben fajunk elcs�kev�nyes�t�se szerepelt, vagy csak fajunk moh� �s felel�tlen elemeivel �rtettek egy�tt, akik a munk�t olcs�bb� akart�k tenni? �k voltak az alapvet� t�mogat�i a fest�szet �s zene rombol� ir�nyzatainak, hogy elv�lasszanak benn�nket kultur�lis hagyom�nyainkt�l �s �gy zavarj�k �ssze azonoss�gunk ir�nti �rz�k�nket �s k�nnyebben megh�d�that�v� tegyenek benn�nket, vagy egyszer�en az�rt, mert �szrevett�k az eszt�tikai k�l�nbs�get �s k�pess�g�nek a hi�ny�t a vev�k t�megein�l �s moh�n min�l t�bb mindent szeretn�nek a balekoknak eladni? A sz�rakoztat� ipar ir�ny�t�s�t arra haszn�lj�k, hogy elfogadtass�k s�t t�mogat�st biztos�tsanak a homokosoknak, a n�mozgalomnak �s a fajok k�z�tti nemi kapcsolatoknak, �s ezzel gyeng�tsenek minket �s lem�sz�rl�sunkat el�k�sz�ts�k, vagy egyszer�en megpr�b�lj�k t�rsadalmunk degener�ltabb elemeinek kedv�ben j�rni �s azokat �gy vev�j�kk�nt megnyerni?
A figyelmetlen megfigyel�t az ilyen k�rd�sek zavarba ejthetnek. A figyelmesebb megfigyel� megjegyzi a r�szleteket, a k�l�nlegess�geket �s az �ltal�noss�gokat, �s meg�rti, hogy azok a r�szletek, egybevetve, nem egyszer� megalkuv�s r�szei, hanem egy csal�s �ltal v�vott h�bor��i.
A h�bor� ut�ni bev�ndorl�s sz�n�nek a feket�r�l barn�ra �s s�rg�ra v�ltoz�sa a mez�gazdas�gi munka k�lts�g�t tette olcs�bb�, de a zsid�k nem farmerok, �s neh�z bel�tni, hogy hogyan v�rhatnak el�nyt ebb�l a v�ltoz�sb�l. A nemfeh�r bev�ndorl�k be�raml�sa m�s munk�k k�lts�geit is olcs�bb� tette - a vend�gl�i alkalmazottak�t vagy az �p�t�ipar seg�dmunk�sok�t - de ennek az �letfontoss�g� zsid� �zletekre val� kihat�sa legjobb esetben gyenge.
Az nem k�ts�ges, hogy a kultur�lis zavar nagyon nyeres�ges a zsid�knak. A k�nny� m�faj minden v�lfaj�nak ir�ny�t�sa a ki�ll�t�sokt�l a zenekazett�kig �s lemezekig minden term�k �zlet nekik, amelynek v�s�rl�s�r�l a k�z�ns�get meggy�zik. �s mivel m�g senki sem vesztett el egy fill�rt se azon, hogy al�becs�lte a k�z�zl�s sz�nvonal�t, a sz�nd�kos zsid� lealacsony�t�sa a zenei �s m�v�szeti sz�nvonalnak tiszt�n a moh�s�g alapj�n �rthet�. De a k�l�nleges ir�nyzatok nem.
A 'fogyaszt�i zene' termel�s�ben �s elad�s�ban a II. vh. �ta az afrikai zene ar�nya t�lhaladja az eur�pai�t. �tven �ve ha valaki a hanglemezboltba ment, a k�vetkez� t�pus� zen�t tal�lta a 78 fordulat� hanglemezeken: klasszikus zen�t, hillbilly zen�t, amely a feh�r amerikaiak n�pzen�je, ma bluegrass-nak nevezik �s az �ltal�nosabb 'country �s western' c�msz� alatt fut, eredeti eur�pai n�pzen�t, az egyszer� kereszt�ny fundamentalist�k zen�j�t ('gospel'), �s sz�mos m�s zenesz�mot 'k�nny�zene' c�msz� alatt. Azt ut�bbiban Stephen Foster sz�mai mellett a zenei kom�di�ssz�npadok b�rgy�, vattaszer� sz�mai is megtal�lhat�k voltak, amelyek akkoriban nagyon n�pszer�ek voltak.
A zsid�k m�r akkor is komoly �ll�st �p�tettek ki a k�nny�zen�ben - Sigmund Romberg, Richard Rodgers, Oscar Hammerstein, George Gershwin, Jerome Kern, Irving Berlin - de legal�bb a legt�bb n�pszer� zene, ha zsid�k is szerezt�k, az eur�pai form�kra alapoz�dott. A Jazz (�s a 'swing' �s 'big band' form�i, amelyekb�l kifejl�d�tt), volt az egyetlen nemfeh�r zene, amely a feh�r v�s�rl�khoz eljutott �s az �ruknak egy kis r�sz�t tette ki. A zene 80 %-a feh�r volt forma �s eredet szempontj�b�l, a klasszikus zene er�sen volt benne k�pviselve. A II. vh. v�ge fel� a jazz-befoly�sol�s� k�nny�zene fekete gy�kereit�l elt�volodva vegyes form�kat vett fel �s sokan ink�bb a feh�rhez mint a feket�hez sorolt�k be.
A hosszan j�tsz� hanglemez kifejleszt�se, amely egy eg�sz szimf�nia hallgat�s�t tette lehet�v� lemezv�lt�s n�lk�l, �s a HIFI k�sz�l�kek megn�velt�k az �rdekl�d�st a klasszikus zene ir�nt. Ekkor a zeneipar vezet�i b�rmilyen ir�nyba l�phettek volna. A leger�sebb aktivit�sukat egy fekete alap� ir�nyzatba fektett�k: a rock and roll-ba.
A rock is fejl�d�tt term�szetesen. Ma sok form�ja, amelyek n�melyike messze ment fekete gy�kereit�l, uralja a k�nny�zen�t. �s az ipar nagyjai elkezdtek egy m�sik, felt�n�bben negroid t�pus� zen�t t�mogatni: a 'rap'-ot. Ma sok�ig kell keresg�lni, ha a K-Mart vagy egy m�sik k�nny�zenei �zleth�z lemezoszt�ly�n ak�r csak egy p�r klasszikus-zenei kazett�t akarunk tal�lni. Eur�pai n�pzene m�r csak n�h�ny k�l�nleges cikkek �zlet�ben lelhet� f�l. A nagyk�z�ns�gnek sz�nt zene t�lnyom� t�bbs�ge nem feh�r. A gazdas�gi demokr�cia elmagyar�zhatja r�szben, hogy a zene szerkezetileg megv�ltozott, ahogy az �tlagos fogyaszt� ig�nye primit�vebb lett. De vil�gos, hogy a sz�nd�kos t�mogat�suknak sok k�ze van ehhez az ir�nyhoz. Mi�rt v�lasztottak az el��ll�t�k k�vetkezetesen olyan ir�nyokat, amelyek gyeng�tik �s f�lvizezik feh�r kultur�lis eredet�nket?
A n�mozgalom aktivist�i, a homokosok, a fajkevered�s h�vei term�szetese, sz�vesen l�tj�k magukat a TV �s mozik�perny�k�n, mint olyan emberek, akik erk�lcsileg f�ls�bbrend�ek, mint a g�jok fiatalabb nemzed�keinek p�ldak�pei. Tal�n azzal is megmutatj�k tetsz�s�ket, hogy t�bb term�ket v�s�rolnak a Star Trek, True Colors, �s m�s �j TV sorozatok hirdet�partnereit�l. De a n�jogi aktivist�k, homokosok �s kevertfaj� p�rok a lakoss�gnak csak egy kis r�sz�t teszik ki a m�dia mesterei f�radoz�sai ellen�re. Nem lenne gazdas�gosabb a t�bbs�get megc�lozni? Sok olyan k�zel�t�en norm�lis fogyaszt� van, aki l�ktet� undort �rez, amikor egy TV m�sor arr�l pr�b�lja meggy�zni, hogy iv�, izzad� n�i katon�k vagy rend�r�k olyan 'norm�lisak', mint az olyan v�d�g�tat �p�t� bik�k, akik kirohannak, hogy a m�sor rekl�moz�ja �ltal hirdetett s�rfajt�t megv�s�rolj�k. �s biztosan t�bb eg�szs�ges n�z�k van, aki elnyomott undorral szeml�li, amikor egy feh�r n� megcs�kol egy n�gert a k�perny�n, mint olyan avantgard dilis, aki egy ilyen f�rtelemnek tapsikol.
Nem, a megalkuv�s nem magyar�zza meg a zsid�k �rtalmass�g�t. K�ts�gk�v�l megalkuv�k. De megalkuv�suk t�l k�vetkezetesen rombol�. T�l csalhatatlan meg�rz�s�k van arra, hogy mi rossz a g�joknak.
Lehet-e viselked�s�ket egy furcsa idealizmussal megmagyar�zni - a k�z�p-kelet piacain �s baz�rjaiban kifejl�d�tt idealizmussal az ut�bbi 5000 �vben �s term�szetes sz�mukra, de amely katasztr�f�ra vezet az eur�pai t�rsadalomra �s int�zm�nyekre? A kommunizmus t�mogat�sa a 19. sz�zad k�zep�t�l annak nemr�g bek�vetkezett �sszeoml�s�ig val�ban az elnyomott proletari�tus ir�nti szeretet�kb�l �s a szoci�lis �s gazdas�gi igazs�g ir�nti v�gyukb�l fakadt, ahogy �ll�tj�k? �ket elnyomt�k, mondj�k, �s �gy term�szetes szimp�ti�juk az elnyomott ir�nt. El fogj�k mondani, hogy az�rt t�mogatj�k a n�mozgalmat, a homokosok egyenl�s�g�t, a feket�k integr�ci�j�t �let�nk minden r�sz�be, mert vall�suk �rja ezt el�- A j�daizmus etik�ja egyenl� emberekb�l indul ki �s azt �rja el�, hogy minden embert a jelleme alapj�n kell meg�t�lni.
K�ts�gk�v�l voltak naiv, vak idealist�k a kommunizmus g�j propagandist�i k�z�tt, legal�bbis azokban az orsz�gokban, akik a kommunizmust nem ismert�k a gyakorlatban. A nagy amerikai �r�, Jack London volt ilyen, �s lehet, hogy volt egy p�r zsid� marxist�k idealista is. De csak olyan valaki, aki nem ismeri a kommunizmust, hiheti el, hogy azok, akik gy�zelm�t Oroszorsz�gban vagy a h�bor� ut�n Keleteur�p�ban egyengett�k, csak a munk�sok igazs�g�t kerest�k.
A zsid� �ll�t�s vizsg�lat�ra, hogy a zsid�knak nagyobb az igazs�g�rzete, mint m�s fajoknak, csak r� kell n�zn�nk a vil�gnak azokra a r�szeire, ahol ez az �ll�t�lagos �rz�k a legtiszt�bb form�j�ban lesz val�s�gg�: Izraelben �s az Izrael �ltal elfoglalt arab ter�leteken. K�rdezz�nk csak meg egy palesztint a zsid� igazs�gszolg�ltat�sr�l!
A n�mozgalmat �s a homokoss�got a j�daizmus term�szetesen nem javasolja - zsid�knak. Tov�bb�, az egy faji vall�s, amely h�veit v�rvonaluk alapj�n hat�rozza meg �s alapvet�en magasabbrend�nek ki�ltja ki �ket minden m�s fajn�l. Milyen ellentmond�ak a g�joknak pr�dik�lt n�i jogok az ismert zsid� im�ds�ggal: "K�sz�n�m Uram, hogy nem teremtett�l g�jnak, rabszolg�nak vagy n�nek", amelyet az ortodox h�v�k naponta elmondanak. A talmudban, a hivatalos zsid� vall�si k�nyvben ezer m�s utal�s is van arra, hogy a zsid� teljesen f�ls�bbrend� minden m�s �l�l�nyn�l:
"Az eget �s f�ldet csak a zsid�k kedv��rt teremtett�k." (Vayikra Rabba 36)
"A zsid�k emberek, de a g�jok nem emberek. �k csak �llatok." (Baba Mezia 114)
"Jehova a nemzsid�t emberi form�ban teremtette, hogy a zsid�t ne �llatok szolg�lj�k. K�vetkez�sk�ppen a nemzsid� �llat emberi form�ban arra van �t�lve, hogy �jjel-nappal a zsid�t szolg�lja." (Midrash Talpioth 225)
Ennyit a zsid� egyenrang�s�gr�l. A zsid�k szeret� gondoskod�sa az amerikai feket�k ir�nt ugyanolyan csal�s, mint a zsid�k szeretete az elnyomott prolet�rok ir�nt a bolsevik forradalom �vfordul�ja alkalm�b�l.
Ami a zsid�nak val�s�gos sz�nd�ka, azt egy kiv�teles zsid�, Baruch Spinoza (mint a reneg�t Ostrovsky) hozta nyilv�noss�gra a 17. sz�zadban:
"A h�berek szeretete orsz�guk ir�nt nem csak hazafis�g volt hanem al�zat is �s addig gyakorolt�k �s �polt�k azt mindennapi szertart�saikban, am�g, �pp�gy mint gy�l�let�k minden m�s nemzet ir�nt, teljesen perverz nem lett. Egy ilyen mindennapi k�rhozat term�szetesen tart�s gy�l�letnek lett a meleg�gya, amely m�lyen bel�j�k �gyaz�dott. Mert mindenfajta gy�l�letek k�z�l az a legm�lyebb �s legsz�v�sabb, amely a legm�lyebb al�zatb�l vagy hitb�l ered �s mag�t kegyesnek adja ki." (Tractatus Theologico-Politicus, Chapter 17.)
A zsid�k szerepe a nemzsid� vil�gban �s sz�nd�kaiknak rug�ja sokkal �rthet�bb lenne, ha igazat mondan�nak �s t�nyleg azt mondan�k, amit gondolnak. De az egyeness�g �s kisz�m�that�s�g megs�rten� az alapvet� szab�lyt: "Csal�ssal viselj h�bor�t." De a csal�s egy magasabb fok�n a zsid� k�vetkezetlens�g k�vetkezetess� lesz. Szinte minden l�nyeges k�rd�sben - szoci�lis, kultur�lis, erk�lcsi, vagy b�rmi m�s- ahol k�t �ll�spont van, mindk�t oldalon tal�lunk zsid�kat, akik mindk�t oldal sz�viv�i, egy k�l�nbs�ggel.
Gondoljuk meg: Miel�tt Mihael Gorbacsov feloszlatta volna a Szovjetuni�t �s a marxizmus tanainak elismer�s�t, mint csal�, haszn�lhatatlan rendszert, a kommunizmus alapvet� v�delmez�i �s apparatcsikjai a nyugaton zsid�k voltak. �s az volt egy csom� antikommunista sz�viv� is.
A II. vh idej�n term�szetesen a kommunist�k nem lehettek rosszak a nyugat cenz�r�zott m�di�iban, mert azt az embert seg�tettek elpuszt�tani, akit�l a zsid� m�diamesterek f�ltek. �gy, am�g a szovjet hentesek hazafiak ezreit k�nozt�k hal�lra a balti �llamok rend�rs�geinek pinc�iben �s a lengyel hadvezet�s�get Katyn erdeiben gyilkolt�k meg, zsid� kommunist�k ellopt�k az amerikai atombomba terveit �s teszteredm�nyeit �s szovjetuni�beli koll�g�iknak k�ldt�k el �ket.
A h�bor� v�get�rt�vel a feh�r amerikaiak �szrevett�k, hogy az a kommunista sz�rnyeteg, amelyet Keleteur�p�ra usz�tottak, �ket is felfalhatja, ideje volt, hogy a zsid�k bebiztos�ts�k, hogy fogad�suk a nyer�k k�z�tt lesz: A m�dia elkezdett 'felel�s' antikommunist�kat id�zni (A 'felel�s�k' azok voltak, akik nem eml�tett�k, hogy zsid� rendszer ellen emelnek sz�t). Am�g a zsid� atomk�mek, Julius �s Ethel Rosenberg eml�ke t�l friss volt �s a zsid� kommunistaszimpatiz�nst, Robert Oppenheimert kigyoml�lt�k Amerika atomkutat�si programj�b�l, a zsid� tud�s, Edward Teller lett az antikommunista sz�viv�je, akik er�s,atomfegyverekkel b�r� Amerik�t akartak, amelyik ellent tud �llni a Szovjetuni�nak. H�rom �vtizeddel k�s�bb, miut�n zsid�k seg�tett�k a kommunista Vietkong kommunist�it a Vietnami h�bor� sor�n, zsid�k gy�lekeztek a neokonzervat�v mozgalomban, �s azt javasolt�k, hogy er�s�ts�k Amerik�t, hogy megv�dje Izrael �rdekeit a k�z�pkeleten a Szovjetuni� arab bar�taival szemben. Ezek gyakran ugyanazok a zsid�k voltak, akik a v�r�s�knek tapsoltak egy vagy k�t �vvel azel�tt. Ez t�nyleg �sszezavarta a g�jokat.
Vegy�k figyelembe: Ha toj�sfej�ek gangja �sszegy�lik, hogy egy UKW r�di��llom�st t�mogasson, mint az eur�pai kult�ra egyetlen hordoz�j�t az Afrikai rap �s rock ritmusok tenger�ben vagy az evangelist�k remeg� hangja mellett, akkor biztosan lesz egy p�r zsid� k�z�tt�k. �s ha a helyi r�di� meginterj�volja �ket, akkor biztos, hogy egy zsid� a v�laszol�k k�z�tt lesz. Ez seg�t abban, hogy ne terjedjenek el gyan�s h�rek arr�l, hogy ki is �ll a mocsokzen�t sug�rz� r�di��llom�sok m�g�tt.
Vegy�k figyelembe: Mint m�r t�bbsz�r megmutattuk ebben az �js�gban, a 'politikailag helyes' fogalom amely Amerika k�z�piskol�it �s egyetemeit megfert�zte, az teljes m�rt�kben zsid� gondolat. Ahogy szint�n t�bbsz�r megmutattuk ebben az �js�gban, sokan azok k�z�l, akik a 'politikailag helyes' ir�nyzat ellen l�pnek fel, szint�n zsid�k (legal�bbis egyik�k, aki a m�dia szerint a tudom�nyos szabads�g sz�sz�l�ja). Ez nemcsak azt biztos�tja, hogy a 'politikailag helyes'-s�g sz�sz�l�it nem fogj�k f�lismerni �s kritiz�lni, mint zsid�kat, akik egyetemeinket g�zsba k�tik, hanem abban is, hogy megel�zi azt, hogy a dolgok t�ls�gosan elmozduljanak a tudom�nyos szabads�g ir�ny�ba.
Vegy�k figyelembe: Am�g a zsid� Howard Metzenbaum az US. parlamentben �s Charles Schumer zsid� az US k�pvisel�h�zban azon f�radoznak, hogy megnyirb�lj�k az amerikaiak fegyvervisel�si jog�t az �nv�delemre, �s a zsid� m�dia �ket ebben f�lre�rthetetlen�l �s harcosan t�mogatja, Egy kis fegyverp�rti zsid� csoport Milwaukee-ben mag�t zsid�knak a fegyvervisel�si jog megtart�s�ra nevezi (JFPO) �s nagyobb figyelmet kap, mint ezt tagjai sz�ma igazoln�. Ez emberek egy csoportja, aki ezt ki�ltja a vil�gnak: "H�, n�zzetek ide. �n zsid� vagyok �s a fegyvervisel�s �rdek�ben emelek sz�t." Ha egy ilyen sz�viv�t id�znek a m�di�k, ami el�g gyakori ahhoz, hogy azt a benyom�st keltse, hogy ez a szervezet a fegyvervisel�si jog�rt harcol� nemzeti fegyveregyes�lettel egyenl� nagys�g�, henceg zsid�s�g�val.
Nem kell ahhoz zseninek lenni, hogy minden vit�ban j� strat�gia az ellenf�l ellen�rz�se. �gy j�l ki lehet mutatni, hogy kik a j� �s kik a rossz fi�k, akik harcolnak, �s mi mindig abban a helyzetben vagyunk, hogy az egyik ir�nyba csak addig menj�nk, ameddig akarunk. �gy megel�zz�k egy t�nyleges ellenz�k l�trej�tt�t, de bolond�tjuk a g�jokat �s megel�z�nk minden kritik�t szerep�nket illet�leg.
Csal�ssal viselj h�bor�t.
A csal�st mesterien vitelezik ki. Elegend� arra, hogy a legt�bb ember �lland�an be legyen csapva. Csak a r�szletek gondos tanulm�nyoz�sa, sok szoci�lis jelens�g r�szletei, amelyben zsid�k szerepet j�tszottak, fedi f�l a hazugs�gok �s tr�kk�k f�tyl�t, hogy megl�thassuk a vil�gos t�nyeket.
A t�nyek ezek: A zsid�k bej�nnek egy homog�n t�rsadalomba- �s olyan volt Amerika a 20. sz�zad elej�ig- mint k�lf�ldiek, mint idegenek. A t�rsadalom gyakorlatilag be van csukva el�tt�k. Nem tudnak int�zm�nyeibe k�nnyen behatolni. Nem tudnak ir�ny�t�s�ba belesz�lni. Ha megpr�b�lj�k, �szreveszik �ket, gyanakodnak r�juk �s ellen�llnak nekik. �s �k �lland�an megpr�b�lj�k. Ennek nyilv�nval�an nem tudnak ellen�llni.
Hogy �tjukat egyengess�k, hogy lehet�s�g�k legyen az ir�ny�t�sra, sz�t kell t�rni�k a t�rsadalom szerkezet�t, korrump�lni int�zm�nyeit, szolidarit�s�t al�akn�zni, azonoss�gtudat�t gy�ng�teni, hagyom�nyait kiirtani,egys�gess�g�t sz�tt�rni. �gy elker�lhetetlen�l a demokr�cia, az enged�kenys�g, a puhas�g �s a fegyelmezetlens�g h�vei lesznek. A kozmopolitizmus, az egyenl�sdi �s a multikulturalizmus javasl�i lesznek. A patriotizmus ellens�gei lesznek (kiv�ve amikor arra �szt�nzik h�zigazd�ikat, hogy Izrael �rdek�ben harcoljanak). �lland�an v�ltoz�s, v�ltoz�s, v�ltoz�s �rdek�ben agit�lnak, �s ezt halad�snak nevezik. �s mindegy, hogy valami�rt vagy valami ellen vannak, n�h�nyuk a m�sik oldalon lesz: Ha a homokosok elismer�s��rt harcolnak, n�h�ny zsid� �js�g�r� a hagyom�nyos erk�lcs roml�s�t fogja f�jlalni �s a nemi szerepek felcser�l�s�nek a k�vetkezm�nyeit�l fog �vni minket. Ha c�ljuk az egyetemek �s int�zm�nyek semleges�t�se abb�l a c�lb�l, hogy n�p�nk t�rt�nelmi, szellemi �s kultur�lis hagyom�nyait m�s vezet� nemzed�k kez�be tegye, �s ugyanakkor V�r�sg�rda brig�dokat szerveznek, hogy a politikai helyess�get kik�nyszer�ts�k, egy csoportjuk hagyom�nyok �s a szabad v�lem�nnyilv�n�t�s �rdek�ben fogja a dobokat �tni. Ha l�zasan dolgoznak a feh�r amerikaiak lefegyverz�s�n, hogy megel�zz�k azok forradalm�t, n�ha a fegyvertulajdon�rt s�krasz�ll� zsid�kt�l hoznak ellen�rveket.
Mit bizony�t mindez? A sz� legszorosabb �rtelm�ben semmit. Ez csak valahogy meggy�z�. Ha valakit megfigyel�nk, aki �tsz�zszor dob fel egy forintot �s az mindig fej lesz, amikor leesik, nem lehetsz sz�z sz�zal�kig biztos abban, hogy a forintnak mindk�t oldal�n fej van. De legal�bbis gyan�s, hogy valaki meghamis�totta azt a forintot.
Ha a t�rt�nelem oldalait tanulm�nyozzuk �s azt figyelj�k meg, hogy minden fontos �gy, ahol zsid�k is szerepet j�tszottak, rosszul s�lt el sz�munkra, pedig n�h�ny zsid� a mi oldalunkon volt abban az �gyben, nem biztos, hogy a dologban csal�s van. De gyan�thatjuk, hogy a zsid�k k�vett�k �si t�rv�ny�ket, �s csal�ssal viseltek h�bor�t ellen�nk.
(Ez a cikk eredetileg a NATIONAL VANGUARD Magazine, PO Box 330, Hillsboro WV 24946 USA.-ban jelent meg. Fax # 304-653-4690 $1 a teljes katal�gus �ra.)