B�bmesterek
2004. febru�r 07. 00:00
Az �j vil�grend ut�n kutat�k szerint egy elitb�l �ll� vil�gkorm�ny l�trehoz�s�n f�radozik az �tven �ve, befoly�sos politikusok �s �zletemberek laza t�rsas�gak�nt alakult Bilderberg-csoport, amely teljes titoktart�s mellett �vente egy h�tv�g�n tan�cskozik a vil�g aktu�lis dolgair�l.
Az el�kel� versailles-i Trianon Palace Hotel szob�it tavaly egy hossz� m�jusi h�tv�ge el�tt ki�r�tett�k, a helyis�geket zordon titkosszolg�lati alkalmazottak vizsg�lt�k �t, a szem�lyzet tagjait biztons�gi ellen�rz�snek vetett�k al�. Amikor v�geztek, az eleg�ns �p�let el� rend�ri felvezet�ssel limuzinok �rkeztek, amelyek utasai elt�ntek a bej�rat m�g�tt, hogy csak vas�rnap t�vozzanak a sz�llod�b�l. A tal�lkoz�r�l az �js�g�r�kat apr�l�kos gondoss�ggal t�vol tartott�k, z�r�k�zlem�ny nem k�sz�lt, az elhangzottakkal kapcsolatban csak tal�lgat�sok l�teznek, az azonban val�sz�n�, hogy amir�l sz� volt, a vil�g sors�t befoly�solhatja. Ezt garant�lja a r�sztvev�k n�vsora, amely a nyugati politikai �s gazdas�gi elit befoly�sos szem�lyis�geit tartalmazza, az amerikai neokonzervat�vok k�t f� ideol�gus�t�l, Richard Perle-t�l �s Paul Wolfowitzt�l Giscard d'Estaing volt francia �llamf�n - �s az Eur�pai Uni� alkotm�nyoz� konventj�nek eln�k�n - �s Henry Kissinger egykori amerikai k�l�gyminiszteren kereszt�l a bank�r David Rockefellerig, illetve James D. Wolfensohnig, a Vil�gbank eln�k�ig.
A titokba burkol�z� t�rsas�g a Bilderberg-csoport nevet viseli az ut�n a hollandiai sz�lloda ut�n, ahol csaknem pontosan f�l �vsz�zada, 1954 m�jus�ban el�sz�r tal�lkoztak az akkori nyugati vil�g vezet� politikusai �s gazdas�gi potent�tjai. �vente tartott megbesz�l�seikr�l a k�lvil�g szinte semmit nem tud - a tan�cskoz�sok t�ny�t is csak a hetvenes �vek �ta ismerik el -, a m�dia �rdekl�d�s�t pedig azzal h�r�tj�k el, hogy a rendre 100-120 r�sztvev� �ppen a nyilv�noss�g figyelm�t ker�lve akar �s tud ny�ltan gondolkodni �s besz�lni a vil�g aktu�lis dolgair�l. A csoport azonban �ppen z�rk�zotts�ga �s - az �rintett orsz�gok aktu�lis hatalmi viszonyainak f�ggv�ny�ben id�r�l id�re v�ltoz� - �sszet�tele miatt a foly�iratokban, k�nyvekben �s az interneten �sszeesk�v�s-elm�leteket kov�csol�k �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ba ker�lt. E szerint a nyugati hatalmi elitet reprezent�l� bilderbergist�k nem kevesebbet tesznek, mint a vil�g sors�t ir�ny�tj�k a sz�nfalak m�g�l, �llam- �s korm�nyf�ket emelnek magasba vagy buktatnak meg, v�gs� soron pedig egy, az �rdekeiket k�pvisel� vil�gkorm�ny l�trehoz�s�n f�radoznak.
A Bilderberg-csoport eszmei atyja az 1888-ban, az akkoriban osztr�k uralom alatt �ll� Krakk�ban sz�letett Joseph Retinger, aki a p�rizsi Sorbonne-on szerzett diplom�t, �s 1960-as hal�l�ig �t �vtizeden kereszt�l az eur�pai elitben forgol�dott, ahol - j�llehet ma m�r kevesen eml�keznek r� - kort�rsai az egyik legbefoly�sosabb sz�rke eminenci�snak tartott�k. A szint�n lengyel sz�rmaz�s� �r�, Joseph Conrad titk�ra volt Nagy-Britanni�ban, majd a m�sodik vil�gh�bor� alatt az emigr�ns lengyel korm�nyt vezet� Wladyslaw Sikorski t�bornok tan�csad�jak�nt tev�kenykedett. Eur�pa kett�szakad�sa �s Lengyelorsz�g kommunist�v� v�l�sa ut�n �gy v�lte, hogy �szak-Amerika �s Nyugat-Eur�pa elitjeinek egy�ttm�k�d�s�vel lehet a "marxista hegem�nia" el�renyomul�s�t megakad�lyozni; kapcsolatait megmozgatva ez�rt h�vta �ssze 1954-ben a korabeli politikai �s gazdas�gi d�nt�shoz�k sz�ne-jav�t a hollandiai Oosterbeek v�roska Bilderberg nev� sz�llod�j�ba.
A h�tt�rben marad� Retinger - aki az Eur�pa Tan�cs l�trehoz�s�ban, illetve az eur�pai egys�g ideol�giai megalapoz�s�ban is fontos szerepet j�tszott - a Bilderberg-csoport eln�ki posztj�ra a jelenlegi holland kir�lyn�, Beatrix apj�t, Bernhard herceget k�rte f�l, mit sem t�r�dve azzal, hogy (az elm�leteket gy�rt�knak �jabb mun�ci�t adva) � kor�bban az SS tagja volt. A herceg 22 �vig �llt a csoport �l�n, �s 1976-ban az�rt kellett lemondania, mert belekeveredett a Lockheed amerikai rep�l�g�pgy�r megveszteget�si botr�ny�ba.
A csoportnak form�lis strukt�r�ja �pp�gy nincs, mint �lland� tags�ga: a minden �vben m�s orsz�g luxushotelj�ben tartott tan�cskoz�sra megh�vottak list�j�t egy bizotts�g �ll�tja �ssze aszerint, kik sz�m�tanak a transzatlanti elit tagjainak, �s kik az "�j rem�nys�gek". Az �sszej�vetelek k�lts�geit a h�rek szerint a bilderbergista c�gek - mint a Fiat, a Daimler, a Barclays vagy a J.P. Morgan Chase - �llj�k, a telefont �s a szobaszervizt viszont a r�sztvev�k maguk fizetik, akik semmilyen vend�get nem hozhatnak a rendszerint golfoz�ssal sz�nes�tett munkah�tv�g�re.
A transzatlanti elit tagjai a kisziv�rgott �rtes�l�sek szerint az �vtizedek sor�n t�bbsz�r is hajba kaptak: 1957-ben p�ld�ul Szuez �gy�ben, k�s�bb Tajvan miatt, legut�bb pedig Irak kapcs�n alakult ki �ll�t�lag komolyabb vita. Az elhangzottak ismeret�nek hi�ny�ban neh�z lem�rni, milyen l�p�sekre k�sztett�k a d�nt�shoz�kat a sz�nfalak m�g�tti megbesz�l�sek, �m a t�rsas�g befoly�s�t kutat� lapok id�zik a hallgat�st megt�r� Jack Sheinkmant, a New York-i Amalgamated Bank eln�k�t, aki szerint a Bilderberg-csoport k�reiben a k�z�s eur�pai valuta �tlet�t j�val annak hivatalos politik�v� v�l�sa el�tt megvitatt�k, �s az amerikai-k�nai diplom�ciai kapcsolatok felv�tele m�r azel�tt ter�t�kre ker�lt, hogy Richard Nixon b�rmit is tett volna.
Egy brit �js�g�r� sz�ra b�rta Denis Healeyt, a volt brit munk�sp�rti p�nz�gyminisztert - a Bilderberg-konferenci�k rendszeres r�sztvev�j�t -, aki felid�zte, amikor politikai rem�nys�gk�nt 1975-ben m�r a toryk vez�r�v� v�l� Margaret Thatchert, 1991-ben pedig a m�g ismeretlen arkansasi korm�nyz�t, Bill Clintont l�tt�k vend�g�l. Healey mondott egy p�ld�t a tan�cskoz�s befoly�s�ra is. A Falkland-szigetek�rt v�vott 1982-es h�bor� idej�n Nagy-Britannia szankci�kat k�vetelt Argent�n�val szemben, �m a nemzetk�zi k�z�ss�g nem hajlott erre. Az az �vi d�niai Bilderberg-tan�cskoz�son viszont a Munk�sp�rtb�l kil�pve a brit Szoci�ldemokrata P�rtot l�trehoz� David Owen olyan hat�sosan �rvelt, hogy nem sokkal k�s�bb Thatcher "megkapta" a szankci�kat Argent�na ellen.
NAGY G�BOR