1976-ban szereztem diplom�t. Tal�n a keramikus kezdetek ok�n, r�gt�n diploma ut�n kialakult egy szem�lyes, jellegzetes technik�m, a textil-relief, vagy textilplasztika, mely ugyan a gobelin technik�b�l indul ki, sz�v�sz�ken, vill�val k�sz�l, az alapanyag viszont vastagabb, egyenetlenebb. Szerves kapcsolatban az alapfel�lettel k�l�nb�z� dombor�t� elemeket sz�v�k be. Legink�bb a kartoncs�k besz�v�se, ami jellegzetess� v�lt munk�imban, k�s�bb a gy�k�rmot�vumok megjelen�s�vel kenderk�tegeket tekercseltem be, majd a k�tr�teg� textilekn�l a fels� fel�let felszakad, hogy teret engedjen az als� r�teg burj�nz�s�nak. A legut�bbi kisplasztik�k pedig m�r teljesen a t�rbe ker�ltek, de ugyan�gy sz�v�sz�ken k�sz�ltek.
Ezekre a technikai elemekre az�rt van sz�ks�g, mert az oly l�nyeges mondanival�t ezek seg�ts�g�vel tudom kifejezni a legjobban. P�ld�ul a hull�mz�s dinamizmus�t, a k�zet gy�r�d�s�t, a kit�r�st, szakad�st, a burj�nz�st, stb., a gobelin hagyom�nyos keretei k�z�tt k�ptelens�g kifejezni. A rendk�v�l apr�l�kos, t�l kifinomult gobelin technika g�zsba k�ti a lend�letet, az �rzelmek, szenved�lyek szabad �radat�t, ez�rt sz�ks�gszer� volt sz�momra a technika megfelel�v� alak�t�sa.
Eleinte az �let, a val�s�g sz�ps�geit figyeltem, dics�rtem, munk�im optimista, sz�nes, mozgalmas, m�gis k�nnyed jelleg�ek voltak. K�s�bb m�s dolgok v�ltak fontosabb� sz�momra, m�s dolgokra akartam a figyelmet terelni. mint p�ld�ul az id�, az �r�k mozg�s, �talakul�s, a term�szetben szunnyad� vagy �ppen kit�r� bels� energia, az �leter� a f�k, gy�kerek �ltal kifejezve, keletkez�s �s elm�l�s. Ezek lettek a meghat�roz� szimb�lumok sz�momra. Ezekkel foglalkozv�n a textilk�peim egyre burj�nz�bb, mozgalmasabb, plasztikusabb fel�letet �lt�ttek, szinte a relief hat�rainak v�gs� lehet�s�geit feszegetve. Majd a sz�tt fel�letek "felszakadtak", teret engedve az als� r�tegekb�l felt�rekv� ind�knak, gy�kereknek. M�skor a felszakad�s lehet�s�get enged a m�lyebre tekint�snek, a jelens�gek m�lyebb �rz�kel�s�re, a felsz�n alatti vizsg�l�d�sra k�sztetve.
Alkot�saim anyaga minden esetben a kender. Ez a csod�latos anyag kit?n�en alkalmas mind a puhas�g, mind az er�, az er�teljess�g, a rusztikuss�g, a kem�nys�g l�trehoz�s�ra. N�ha, ha a m� �gy k�v�nja, haszn�lok m�s anyagot, pl. selyem, f�m, aranysz�lak, de az alapvet� anyag a kender, mely egy bizonyos gy�rt�sk�zi �llapotban ker�l hozz�m, �s magam tekercselem, feh�r�tem �s szinezem.
Term�szetesen munk�imat is magam sz�v�m, �gy b�rmikor lehet�s�gem van tov�bbi v�ltoztat�sokra. Sz�momra nagyon fontos, hogy a gondolataim kifejez�s�t a tervez�st�l a fonal-el�k�sz�t�sen �t a sz�v�ssel, a befejez�sig, �n magam v�gezzem. �gy �rzem �gy tisztess�ges. �n szenvedjem meg azt az utat, mely alatt a saj�t gondolatom, �zenetem a sz�v�s �ltal k�pp� fogalmaz�dik, megsz�letik a textil, hogy hordoz�k�nt sz�ljon az emberekhez �s gondolkod�sra k�sztesse �ket. Ez alkot�munk�m l�nyege.
Kubinyi Anna
