Gondolatok, v�lem�nyek a katasztr�f�r�l
A k�tet el�szava
Amikor ezeket a sorokat �rom, csaknem f�l �v telt el a tragikus ci�nszennyez�s �ta. A Tisza partj�n t�lt�m ny�ri szabads�gomat. A csod�latos, sz�ke, selymes viz� Tisza, a csendes holt�gak, a foly�t �vez� �l�helyek v�ltozatos sz�ttese: -mocs�rr�tek, kasz�l�k, gal�riaerd�k- az �let megannyi jel�t mutatj�k.
Megnyugodhatunk? Nem! Most, ebben a pillanatban is sz�mos id�z�tett bomba ketyeg a foly� v�zgy�jt�j�n: szennyv�zgy�jt� tavak; szem�ttelepek; �zemek �s telep�l�sek rosszul m�k�d�, vagy teljesen hi�nyz� szennyv�ztiszt�t�i. R�ad�sul a nagyb�nyai Aurul c�g megint m�k�dik. A trag�dia b�rmikor �jra bek�vetkezhet.
A Tisz�t jelenleg is szennyezik. A ci�n a v�zbe ker�l� szennyez� anyagok k�z�l csak az egyik, hab�r a leghal�losabb m�reg.
Ha a Tisza az �let szinin�m�ja, a ci�n a hal�l�. A kett� tal�lkoz�s�b�l jelenleg m�g az el�bbi ker�lt ki gy�ztesk�nt, de a figyelmeztet�s rendk�v�l s�lyos: elj�tt az id�, amikor nem folytathatjuk tov�bb az eddigi gyakorlatot: az anyagi haszon�rt folytatott gyilkos k�zdelem �ltal motiv�lt "fekete m�gi�t", ami a XX. sz�zadban m�r sz�mos katasztr�f�t okozott. Id�zz�nk csak az elm�lt k�t �vtizedb�l n�h�ny elh�res�lt nevet: Seveso, Bhopal, Csernobil.
A ci�n majd neh�zf�mkatasztr�fa, �s az azokat k�vet� rendk�v�li �rvizek �gy t�nik felr�zt�k a k�zv�lem�nyt �s a d�nt�shoz�kat akik -legal�bbis rem�nyeim szerint-, kezdenek r��bredni, hogy elj�tt a cselekv�s ideje. A Tisza �gy komplex k�rd�s. Az ez �vi esem�nyek alapj�n kirajzol�dnak a tennival�k, a legs�rget�bbek az al�bbiak:
Az �l�vil�g �llapot�t folyamatosan nyomonk�vet� megfigyel� rendszer ki�p�t�se �s m�k�dtet�se.
A szennyez� forr�sok (zagyt�roz�k, hullad�klerak�k, ipari �s lakoss�gi szennyv�zbevbezet�sek) felder�t�se, sz�mbav�tele, �s miel�bbi megsz�ntet�se, mindez nemzetk�zi �sszefog�ssal.
A teljes Tisza v�zgy�jt� ter�let, Tisza v�lgy rehabilit�ci�ja, ami a g�tak k�z� beszor�tott foly� �letter�t -legal�bb r�szlegesen- �jra visszaadhatn�.
Az ut�bbihoz n�h�ny gondolat:
Az �rv�zmentes�t�st megel�z�en a Magyar Alf�ld jelent�s r�sze foly�ink �rtere volt. A magyar ember nagyszer�en megtanulta, hogyan kell r�hangol�dni a term�szet adta viszonyokra, "e f�ldnek cs�nj�t mi mindet kiismert�k" foglalja �ssze t�m�ren ezt a gondolkod�st egy a Duna szab�lyoz�s ellen tiltakoz� XVIII. szd. v�gi okirat. Az �rad�sok nem romboltak, hanem fenntartottak egy rendk�v�l gazdag term�szeti rendszert, melyben az ember is megtal�lta hely�t, meg�lhet�s�t. A XVIII. szd. v�g�t�l a Duna, majd a Tisza szab�lyoz�s�val a helyzet megfordult. A term�szetet szerett�k volna az ember jav�ra, helyesebben az egyre ink�bb monokult�r�ss� v�l� gabonatermel� mez?gazdas�g �rdekei szerint �talak�tani. M�r ebben az id�szakban sokan tiltakoztak a foly�szab�lyoz�sok ellen, korabeli v�rosi jegyz�k�nyvek panaszkodnak az oly igen fontos �rad�sok elmarad�sa miatt.
A teljes �rteret term�szetesen nem �ll�thatjuk helyre, azonban -nem utols�sorban a K�rp�tok beli m�rt�ktelen erd�irt�sok miatt fell�p� egyre magasabb �rhull�mok miatt- az �rv�zv�delem eddigi gyakorlata, a folyamatosan magas�tott sz�k g�tak k�z� szor�tott a hatalmas v�zt�meg er�ltetett levezet�se (mik�zben az Alf�ld�n egyre gyakoribb a s�lyos asz�lyhelyzet), nem tarthat�. A Tisza z�ld folyos� jelleg�nek vissza�ll�t�sa, a hull�mt�r b�v�t�se, �s rajta k�v�l, az egy�bk�nt is m�vel�sre jobb�ra alkalmatlan hajdani �rter�let -laposok, vizes ter�letek-, �s a morotv�k egy r�sz�nek felt�lt�se, a foly� v�rkering�s�be val� visszakapcsol�sa hosszabb t�von hatalmas j�t�tem�nyt jelentene nemcsak a foly� �l�vil�ga, nemcsak a Tisza v�lgy term�szeti rendszerei, hanem az �rv�zv�dekez�s, a helyi lakoss�g, �s az eg�sz nemzetgazdas�g szempontj�b�l is.
Ebben a k�nyvben k�l�nb�z� tudom�nyter�letek m�vel�i, a k�rnyezetet �s term�szetet v�d� t�rsadalmi szervezetek tagjai mellett az ezoterikus gondolkod�s k�pvisel�i is helyet kaptak. Jelzi ez azt az �jfajta, holisztikus gondolkod�st, mely k�l�nb�z� szakter�letek �s n�zetek integr�l�s�val arra figyelmeztet: ha az �letet szeretn�nk meg�vni sz�kebb p�tri�nkban �s eg�sz bolyg�nkon, ehhez az eddigi szeml�let nem alkalmas.
Ki kell alakulnia egy �jfajta tudatoss�gnak, amely t�ll�p az elm�lt �vsz�zadok sz�ls�s�gesen materialista, �nz�, �s kizs�km�nyol� felfog�s�n, mely a term�szetben legfeljebb kiakn�zand� er�forr�st l�tott. Mindenkinek fel kell ismerni, hogy j�v�nk azon m�lik: helyre tudjuk e �ll�tani az ember �s term�szet k�z�tti harm�nikus viszonyt.
Az Aurul c�g aranyat �ll�t el� a hajdani aranyb�ny�szat medd� salakj�b�l, mik�zben az �letre v�gzetes cianidvegy�letek k�pz�dnek mell�kterm�kk�nt. Jelk�pes folyamat ez. A mai ember az aranyban az evil�gi gazdags�g jelk�p�t l�tja. Nem csak jelk�pesen ez a gazdags�g v�gs� soron az �let ellen fordult. A maival szemben az �si hagyom�nyok szerint az arany a napf�m, mely egyben a hideg �s sz�rke anyagba �loms�llyal les�llyedt szellem felszabad�t�s�t is jelk�pezi. A term�szet meg�vni v�gs� soron csak akkor tudjuk, ha a sz�k anyagiass�g b�rt�n�b�l k�pesek lesz�nk szellem�nket ism�t a napf�m, az arany ragyog�sa �ltal jelk�pezett, emelkedett �llapotba visszanemes�teni.
Tiszaf�red, 2000. j�lius hav�ban
Gyarmathy Istv�n �kol�gus