Négyes ünnepet ül a maroknyi brassói zsidó hitközség augusztus
24-26. között. Száz éve építették a Fekete utcai zsinagógát, 175 éve
alapították a hitközséget, 150 éve létesült a Chevra Kadisa társaság
és 125 éve hozták létre a hitközség Nőszövetségét.
Bár a meghívottak listáján tekintélyes külföldi és hazai nevek
szerepelnek, Roth Tibor, a hitközség elnöke szerint a legfontosabb
meghívottak a brassói lakosok és az a 250 fiatal, aki az ország
különböző részeiből érkezik a zsidó kórusok vasárnapi találkozójára.
Az alkalomra felújították a százéves zsinagógát.
Brassóban és a környéken (Fogarason, Sepsiszentgyörgyön,
Kovásznán, Uzonban) mintegy 200-ra tehető a zsidók száma. A kis
csoportnak külön, zsidó rítuson alapuló konyhája van. Mindenkinek ki
kell fizetnie a fogyasztását, ami ugyan nem drága, de így senki sem
érzi azt, hogy ingyenkosztra szorult. A főleg idős emberekből álló
gyülekezet számára állandó orvosi szolgálatot biztosítanak.
A hitközség legidősebb tagja 98 éves.
A fiatalok rendelkezésére egy modern klubteremben számítógép- és
internetszolgáltatás áll. Rendszeresen szerveznek héber
nyelvkurzusokat is, nem csak a hitközség tagjainak. Ugyancsak a
fiatalok éltetik Brassóban az ország kilenc zsidó kórusa közül az
egyiket.
Brassó közelében, Fogarason már a XVIII. század végén létezett
zsidó hitközség. Brassóban 1807-ben telepedtek le zsidó családok, a
városi tanács engedélyével. Az első, számontartott név az Áron Ben
Jehudáé, aki a közösség elnöke volt 25 éven keresztül. 1890-ben, a
zsidó lakosok száma 769-ra nőtt. A múlt század negyvenes éveinek
végén 6000-re növekedett a létszámuk.
A háború idején, bár érezhető volt a városban a náci mozgalom
hatása, a zsidó lakosoknak nem veszélyeztették az életét, nem
kerültek haláltáborba, noha sokukat megverték, kizárták őket a
gazdasági életből, kitették gyerekeiket az iskolából. 1941-ben pedig
kifosztották a Fekete utcai zsinagógát.
A kommunizmus éveiben nagyon sokan kivándoroltak az újonnan
létrejött Izraelbe.
A brassói zsidók jelentős szerepet játszottak a város gazdasági,
kereskedelmi és kulturális életében. Kezdetben csak olyan munkát
vállalhattak, amit a szászok nem voltak hajlandóak elvégezni:
kalaposok, szabók, szobafestők, aranyművesek voltak. Később az
értelmiségi réteg jelentős képviselői, a vállalkozók, mérnökök és
gyárosok is közülük kerültek ki. Zsidó származásúak voltak a Brassói
Lapok tulajdonosai, a Kahána testvérek is.
Szintén brassói származású Ariel Sharon, izraeli külügyminiszter
felesége, Lily.
