Ledán István
CORONA
A Cenk, ahogy rávetül a hajnal,
(e kép - mondják - hunyt szemmel is kisért)
a régi könyvtár s Honterus, kiért
lázban égtek, s ki kinyújtott karral
int; s Árpád, kinek nincs kit védeni,
bárha állna pallosnak és kardnak;
s a bástyák is mind, veled maradnak,
meg a Schwarz-kirche bamba szentjei.
S a temető- mely fölött lakom,
hol a Semmi márvány meg beton
csöndjéhez szokhatom, s érzem
amint rőt vagy lila kézzel
felém nyúl, ajtón, falon is át:
az elmúlás szegfűillatát.
Szilveszter Sándornak
Nem írok gépen, mivel kínom
ha pötyögni kell, - s nem róni;
S ékezet nélkül kéne írnom
mint eclogáját Radnóti.
S hogy írjam le ékezet nélkül
nevem, melyért hetvenötben
apám, bár
nem hős, de vitézülszembeszállt a Titkárnővel.
Vagy vedd e szót: "sír" - ha nem vijjog
hosszú í-je, hogy miként írok
egyremegy: latinul vagy magyarul.
Vagy mondd reám: nagyranőtt kamasz,
kinek agyára megy mit megtanul.
Ne hallgass rám, tégy amit akarsz!
(Brassó, 2001)