EGYIPTOM S KUSFLD VISZONYA
 
Kr.e. 1525-ben I. Tudmsa dlen a negyedik ktorlaszig kiterjesztette Egyiptom hatrt. 
III. Tudmsa alatt az egsz Kusfld Egyiptomhoz tartozott. 
Kusfld csak kr.e. 945-ben szakadt el jra s vlt fggetlenn.

Egsz Kusfld legnagyobb templomt III. Amnatya kirly idejben a Nlus parti 
Sulb vrosban ptettk fel. 

A magyar-kus sszefonds jell a templomhoz vezet sugrutat oroszln (Magyar) 
s kos (Kus) npi szimblumokkal kestettk.
Napatban ltrehoztk a kusfldi kormnyzsgot, amit Egyiptom alkirlya vezetett.
 vigyzta a nbiai aranykitermelst s az arany Egyiptomba szlltst. 
A huszonkettedik dinasztia alatt Egyiptom kett szakad. 
Memfisz s Thba kzpontokkal. 

Evvel szak s Dl Egyiptom kztt fegyveres sszetkzs keletkezett. 
A Thbai papkirly maradt alul a harcokban, mire dlre indultak a Kusfld fel. 
Kr.e. 600-ban a msodik ktorlasznl lv 240,000 katona zsoldelmarads miatt 
fellzadt az egyiptomi vezets ellen s k is lefel a Kusfldre (a gyarmatra) 
vndoroltak. 

Vgl a negyedik s a hatodik ktorlasz kztt telepedtek le, megalaptva Magrit 
(Magyar Otthont).

Nbia ekkor valsgos Egyiptomm vltozott. Amikor levltak Egyiptomrl mr nem a 
rgi Kusfld volt, hanem egy ersen keveredett np, a Fekete magyarok hazja. 
