AZ EGYIPTOMI MAGYAROK S A SZUDNI KUSOK EGYESLSE

Kr.e. 3200-ban a Nlus vlgybe behatol rpdi egyiptomi magyarok a Mnes fle 
honfoglals kvetkeztben nagy orszgot alkottak maguknak.
Ekzben a feketk (SETET-ek) sorozatos veresget szenvedtek s Asszun al 
szorultak vissza. 

Nmely Egyiptomi kirlynl elrtk, hogy visszatrjenek Thbig, de ezek csak 
ideig-rig sikerltek. 

A visszahzd Kusok kzl nagy szm SET ember maradt a megszllt terleteken, 
akik fokozatosan beleolvadtak az egyiptomi lakossgba. 
Egyiptom hatodik dinasztijtl kezdve Kus nprl mr nincs sz. 
A harmadik dinasztia idejn (kr.e. 2686-2613) amikor mg javban folytak a harcok 
a kt np kztt, a dli hatron volt katonasg.

A negyedik dinasztia alatt nagy hbor folyt.
Az tdik dinasztia idejn (kr.e. 2333) Egyiptom kirlya dlen fellltotta az 
els szablyos hatrkvet. Ezen a feketk nem mehettek t. 
A hatrlezrssal tbb szz v bke jtt el. 

A tizenkettedik dinasztia idejn (kr.e. 1990-1780) az egyiptomiak - fknt a 
hatrsrtsek miatt - a harmadik ktorlaszig bekebeleztk Kusfldet. 
Ez a terlt ezer esztendn t Egyiptom felbomlsig kr.e. 945-ig, magyar uralom 
alatt maradt. 

Szamnek s Kumnek nven a harmadik ktorlasznl hatalmas tglaerdk pltek. 
Ksbb Bhon nven egy harmadik tglaerd is felplt. 

Ebben a hrmas erdben alakult meg s llomsozott Egyiptom els szm hadserege. 
A meghdtott j terleteken a tizenkettedik dinasztia meghdtotta az AMN 
vallst s annak rendszert. 
titattk az egsz vlgyet egyiptomi magyar kultrval. 
