A KUSOK

Az emberi nem egyik legkorbban kialakult npe. Brk mahagni szn, de arcuk 
szablyos eurpai.

Leszrmazottaik ma Etipiban s Indiban lnek.
Az kori rk a Kusokat Etipoknak (getett arc ) nevezik. Br a Biblia megtartja 
a Kus elnevezst. 
A Nlus vlgyi Kusok fldje (Kusfld) Asszuntl (Asszony hona) Khartoumig 
(ma szak Szudn) terjed.

A Kusokat az egyiptomi magyarok sokfle nven neveztk. 
Legtbbet a SETET (stt) vagy SET nv volt hasznlatban, ami a Kusok arcsznre 
vonatkozott. 
A testsznkn kvl, hosszlb feketeszn juhuk alapjn is elneveztk. 
E juh hmje a kos, lapos szarvat visel. 

A kos lett teht a szemlyazonossgukat jelz npi szimblumuk. 
Az egyiptomi uralkodknl tbbet kos fejjel brzoltk s kezbe fakost (fokos) 
adtak ami jelkpezte, hogy  a Fkos, nem holmi psztor. 
Kos szimblum az a sakl forma kutya, akit Anubisznak hvunk. 

Atilla nagykirlyunkat ezrt rjk a nyugati krniksok kutytl erednek mert br 
egy az egyben lefordtottk a keleti trtnelmi forrsokat, de az rsokban rejl 
szellemisget tvenni mr nem tudtk. 
A Kusok llattenyszt np volt, eleinte mg fmkultra s vrosi civilizci nlkl. 
rtettek a mhszethez, a tej feldolgozshoz, sajt s trksztshez, valamint 
sertst, kutyt s juhokat tartottak. 
