HALOTTAK KNYVE

Hieroglifikus rssal ksztett szveggyjtemny, a Nlus vlgyben lt kori magyar 
np hittanrl s trtnetrl. 

(a) Istenekhez intzett himnuszokat, shajokat, imkat 
(b) varzsigket, ritulis tmutatsokat 
(c) trtneti feljegyzseket tartalmaz.

Kr.e. 3500-tl az idszmts szerinti II. szzadik folyamatosan rdott, frisslt. 
A leghosszabb ideig rott m az tdik civilizci trtnetben.

A szvegeket elszr az istenek titkra gi sugalmazsra foglalta rsba.  volt az 
egyiptomi tudomnyok s mvszetek megalaptja, s egyben az emberisg els tudsa.. 
Tu-Tu = AT-t-U = THOT. Jelentse Tud. Neveztk mg MAKHERU R-nak is (Magyar r)
Hitvese (MAT) is magyar volt. Nevnek hieroglif rsa a Madrtoll (MAT). 

Thot magyarul rt. "NET-UR-AK Ti-T-A-RA Ma-Ha-R-U iR. Ki-B-NY-A-AHA-A-TA A K-Fe-T, 
aRA PEL-Ira F-M-E A Be-Tu-(ket) eGY-eB AT-A-T-A, M-S-oK A-SZT K-Be Nyo-M-Ku-K-K" 
(A nagyurak titkra magyarul r. Kibnysztatja a kvet, arra felrja fmmel a 
betket egyb adattal, msok aztn kbe nyomkodjk)

Egyik legteljesebb Halottak Knyve msolat a XVIII. dinasztia idejben kszlt 
(kb. kr.e. 1400). A kirlyi titkr s kincstart ANI (Huni) msolta. 
A vallst az smagyar npek talltk ki. Az ltaluk megfogalmazott hittteleket 
az elstl az utolsig tvette a keresztnysg. 

MATAR-IOS (Jzus, a Magyar Js) tanulveit a magyar npek legszebb keleti 
orszgban Egyiptomban tlttte.

A magyar nyelv legrgibb s legmonumentlisabb emlke az egyiptomi Biblia
