HURI S MITANNI TRZSEK

Katti Birodalom a kr.e. 14. szzad folyamn kt Hun eredet trzsszvetsg 
bekebelezsvel bvlt.
Az egyik a Tigris s Eufrtesz fels folysa kztt lak HURI (ri Np) vagy 
HOR, a msik a tlk nyugatabbra lak MITANNI. 

Ezen bvtssel a Katti Birodalomban a Hun rszleg vezetszerepe nagyon megersdtt. 
A Huri s Mitanni trzsek kr.e. 2000 tjn a Van-t krnykrl kerekedtek fel. 
Nemzeti szimblumuk a heged volt (innen a hr-i npnv), ami a nagy heged-np 
rszt, hrjt jelentette. 

Ragoz nyelvet beszltek gy a kr.e. 14. szzadi egybeolvadsuk a Katti 
Birodalommal simn zajlott, mert a Huri s a Mitanni trzs is magyarul beszlt. 
A Katti Birodalom legnagyobb kiterjedse idejn a Snai flszigetig, kelet 
fel az Eufrteszig rt. 

Kr.e. 1600-ban villmhbor keretben Babilont szerette volna magba olvasztani, 
ami szintn rpd ltal gyarmatostott terlet volt. 
A Katti Birodalom a magyar mesk Heted Htorszga, a Rgi Kelet (Kzel Kelet) 
harmadik nagyhatalma, Babilon s Egyiptom mellett.
Kr.e. 1190 tjn a Hetita fvros egy jszaka alatt elpusztult, a lakossg a 
fennskrl sztfutott. 

A Szriban l msik ht trzs ezutn visszavette hajdani fggetlensgt s 
laza konfdercit hozott ltre, mindig vltakoz trzs vezetsvel. 
Ragyog kultrjukat kb. kr.e 740-ig megriztk. 
Az orszg ketts, Hun s Magyar jellege kitkztt. Kt fle embertpus, az 
egyiknek egyenes az orra, a msik hajlott sasorr. 
Szimblumaik kztt szerepel az szakiak botja s szarvasa, valamint a dliek 
oroszlnja. 

Egyidejleg hasznltk a kaukzusi kprst s a magyarok haboshoni rovsrst. 
Volt egy harmadik rsrendszerk is, a Mezopotmibl terjesztett krs, a rgi 
sumr uralom hagyatka.
Katti kirlyok voltak HONT-IL-IS (Hon rs), MA-UR-S-AR (Magyar sr), AMMUN-AS 
(mns)
A Katti dinasztia a Kaukzusi rpdok leszrmazi, vagyis a Hun elem irnyt 
szerepe a kt magyar np fltt is jelen volt a testvreslsben. 
