MAGYAR-HUN TESTVRISG KIALAKULSA MEZOPOTMIBAN


A Magyar-hun testvrisg kialakulst hborskods elzte meg. Hol az egyik, 
hol a msik gyzedelmeskedett gy idvel belttk, egyik fl sem tudja a msikat 
megsemmisteni. Okosabb dolognak tnt bartsgot ktni. 

A bke alapja az egyenrangsg volt. Kzs Magyarorszgot alkottak. 
tfog kzs politikai szervezetet hoztak ltre s kzs ervel a Rgi Kelet 
fels rszt egszen a Fldkzi-tengerig egysges birodalomm szerveztk. 
Kr.e. 3000 tjn (1) Uruk vrosban alakult ki legelszr egsz Mezopotmia 
sszefogsa, ahol az els egyest Gilgames volt. 

Utna (2) r vrosban., majd (3) UKUS pateszi (j s Nyl orszga), aki utn 
fia s utda (4) LUGAL ZAGESSI (=Elkel az Egyest) folytatta az egyestst. 
Az tdik egyest ISTAR termkenysgi Istenn egyik papnjtl szletett fatty 
gyermek SARGON  (SARGUNI SAR ALI) volt.

A III. r dinasztia (kb. kr.e. 2000) egyestette a keleti magyar birodalmat. 
A dinasztia megalaptja UR-NAMMU kirly (UR ENG-UR = Hungr r) lett. 
Az rksg Babilonra szllt (kr.e. 1700) egy Hun rhabra HAM-UR-ABU-ra. 
Babilon kvetkez uralkodja KOSA, KASSI (kos szimblum npgbl) lett (kr.e. 1500).
Kr.e. 1200 krl a sivatagbl beszivrg idegen npelemek birtokba vettk 
a magyar alapts Asszr vrosllamot s kr.e. 13. szzadtl a kr.e. 7. szzadig 
mrhetetlen szenvedst zdtottak a magyar npekre, felidzve buksukat 
s kivndorlsukat. 
