ELS KIVNDORLS -
A MAGYAROK SZAKRA VONULSA MEZOPOTMIBA

A legkorbbi felkerekedk az Eritreai partvidkrl (szak-Etipia) indultak - 
Arbit megkerlve - a Perzsa-blbe.
A kivndorlkat nappapok vezettk j hazjukba. Kr. e. 3500 krl rtek 40 
nap hajt utn a Tigris s Eufrtesz kztti mocsaras vidkre, ahol 
rpdi - gyr - lakossg lt. 

t vrost alaptottak. ERI-DU (ti T), UR (r) - Romjait mig Mughernek 
nevezik - A-SM-AR, SAM-ARRA s MADHAR-AYA. Ezek ms trtnetrknl Uruk 
<ri k>, Larszam, Lagas <Laks>)

Uruk (ri K) = a Bibliai Erek vrosval. 500 ven t az jonnan rkezk 
vallsi s kulturlis kzpontja volt.
Tovbbi gyarmatok S-URU-PPAK (Az r Papok Vrosa) a legrgibb mezopotmiai 
riskola vrosa. 

NIPPUR (Napr) egsz Mezopotmiban a Napvalls kzpontja volt. 
A gyarmatot sszefoglal nven a Napisten SUM-ER (Szemr) orszgnak neveztk, 
de hvtk ARI-KI-nek (ri K = rja orszg) s KI ENGIRA-nak (Hungaria)
Az rpdok idejben elnevezett Idi-Klat akkor lett Tigris (az eritreban lv 
Tigr tartomny emlkeknt)

Mezopotmia els telepesei hajkon rkeztek az j hazba. 
Ezt a jrmvet a grg szvegekben Alos-nak rtk t (Hajs)
A berkezk magas kultrj, szorgalmas emberek voltak. 
Partraszlls utn kimrtk a fldet, hzakat, templomokat ptettek, 
kenyrmagvakat szrtak, majd nemsokra arattak.  
