RPD KIRLYSGA S EGYIPTOM

Az Eufrtesz nyugati nagy kanyarulatnak kls oldaln megalaptottk 
ARPAD kirlysgot (ma Szria). 

Ez az rpd Kirlysg Kr.e. 10. szzadtl Kr.e. 740-ig jelents szerepet 
jtszott a keleti esemnyek irnytsban

A Nlus deltjba a fldrajzi adottsgok miatt a Szuezi-bl vge s a 
Fldkzi tenger kztti keskeny, mocsaras terleten jutottak t.
Ezt a bejratot HIRUS AITU (Hres Ajt) nven neveztk. A Delta els 
kzigazgatsi kzpontja (grgl Buton), PI UT JOIT (Be itt jtt) volt. 
A msodik kzpontja (grgl Busir) PER ASAR (P-A-AR EST-UR) = Vr, 
Estr Hona volt. 

Innen a npessg tovbbterjedt a Fayum nev ozisba. Az ozis krnykt 
T-ARK-HAN (T Urak Hona) nven ismertk. Keletkezsi ideje kb. kr.e. 4300.
A jval lejjebb lv BAD-AR-I (Batr) telepet (grgl Abydos = Heliopolisz, 
Napvrosa) kr.e. 4000 tjn alaptottk. 

Idk mltn egy darabig ez a vros lett a Delta kzigazgatsi kzppontja. 
Evvel egyids a Badari felett 120 km-re lv msodik hon vros UNNU 
(grgl Hermopolisz)
