EGYIPTOM ÉS KUSFÖLD VISZONYA Kr.e. 1525-ben I. Tudómása délen a negyedik kőtorlaszig kiterjesztette Egyiptom határát. III. Tudómása alatt az egész Kusföld Egyiptomhoz tartozott. Kusföld csak kr.e. 945-ben szakadt el újra és vált függetlenné. Egész Kusföld legnagyobb templomát III. Aménatya király idejében a Nílus parti Sulb városában építették fel. A magyar-kus összefonódás jeléül a templomhoz vezető sugárutat oroszlán (Magyar) és kos (Kus) népi szimbólumokkal ékesítették. Napatában létrehozták a kusföldi kormányzóságot, amit Egyiptom alkirálya vezetett. Ő vigyázta a núbiai aranykitermelést és az arany Egyiptomba szállítását. A huszonkettedik dinasztia alatt Egyiptom ketté szakad. Memfisz és Théba központokkal. Evvel Észak és Dél Egyiptom között fegyveres összeütközés keletkezett. A Thébai papkirály maradt alul a harcokban, mire délre indultak a Kusföld felé. Kr.e. 600-ban a második kőtorlasznál lévő 240,000 katona zsoldelmaradás miatt fellázadt az egyiptomi vezetés ellen és ők is lefelé a Kusföldre (a gyarmatra) vándoroltak. Végül a negyedik és a hatodik kőtorlasz között telepedtek le, megalapítva Magáriát (Magyar Otthont). Núbia ekkor valóságos Egyiptommá változott. Amikor leváltak Egyiptomról már nem a régi Kusföld volt, hanem egy erősen keveredett nép, a Fekete magyarok hazája.