HALOTTAK KÖNYVE

Hieroglifikus írással készített szöveggyűjtemény, a Nílus völgyében élt ókori magyar 
nép hittanáról és történetéről. 

(a) Istenekhez intézett himnuszokat, sóhajokat, imákat 
(b) varázsigéket, rituális útmutatásokat 
(c) történeti feljegyzéseket tartalmaz.

Kr.e. 3500-től az időszámítás szerinti II. századik folyamatosan íródott, frissült. 
A leghosszabb ideig írott mű az ötödik civilizáció történetében.

A szövegeket először az istenek titkára égi sugalmazásra foglalta írásba. Ő volt az 
egyiptomi tudományok és művészetek megalapítója, és egyben az emberiség első tudósa.. 
Tu-Tu = AT-út-U = THOT. Jelentése Tudó. Nevezték még MAKHERU ÚR-nak is (Magyar úr)
Hitvese (MAT) is magyar volt. Nevének hieroglif írása a Madártoll (MAT). 

Thot magyarul írt. "NET-UR-AK Ti-T-A-RA Ma-Ha-R-U iR. Ki-Bá-NY-A-AHA-A-TA A Kö-Fe-T, 
aRA PEL-Ira Fé-éM-E A Be-Tu-(ket) eGY-eB AT-A-T-A, Má-S-oK A-SZTÁ Kő-Be Nyo-M-Ku-Ká-K" 
(A nagyurak titkára magyarul ír. Kibányásztatja a követ, arra felírja fémmel a 
betűket egyéb adattal, mások aztán kőbe nyomkodják)

Egyik legteljesebb Halottak Könyve másolat a XVIII. dinasztia idejében készült 
(kb. kr.e. 1400). A királyi titkár és kincstartó ANI (Huni) másolta. 
A vallást az ősmagyar népek találták ki. Az általuk megfogalmazott hittételeket 
az elsőtől az utolsóig átvette a kereszténység. 

MATAR-IOS (Jézus, a Magyar Jós) tanulóéveit a magyar népek legszebb keleti 
országában Egyiptomban töltötte.

A magyar nyelv legrégibb és legmonumentálisabb emléke az egyiptomi Biblia