MAGYAR-HUN TESTVÉRISÉG KIALAKULÁSA A NÍLUS VÖLGYÉBEN


Észak Egyiptomi dinasztia megalapítója ER-PAT (Árpád) volt. 
Neve mellett gyakran szerepelt őshazájára utaló Zab név, amit SAB, SEB 
alakban írtak le. 

Árpád dinasztia több királyt adott a kialakuló országnak a déli magyarok 
bejöveteléig (kr.e. 3400-3200)
Az egyiptomi történet megnyitó szakaszában két azonos fajtájú és nyelvű nép 
vetélkedett egymással. Mindketten KHERU (király) követők voltak. 

Északról hatoltak be a Hunok és a Deltától Théba környékéig terjedő szakaszt 
vonták ellenőrzésük alá. 
A Delta neve Bothon volt, az alatta Thébáig nyúló rész Esthon. 

A Magyarok délről indulva, a Fehér Nílus völgyében terjeszkedtek észak felé, s 
amint fajtestvéreink szomszédságába értek, a Thébáig terjedő alsó szakasz urai lettek.
Királyaik a Hét Úr és Nagy Úr címet viselték.
Az egész Nílus völgy feletti uralomért folyó harcok győztese a déli magyarok lettek. 
A két egyiptomi ősi királyságot kr.e. 3200 táján egyesítették. 

Az egyesítés idején Észak Egyiptom királya az Árpádi Ősúr (Osiris) volt, Dél 
Egyiptomé pedig Ménes, a Mén Ős. 
Az egyik legvéresebb ütközetet Théba felett, DENDERAH (Tündérek) völgyében 
vívták meg és KHADE NETER (Nagyúr Csata) néven tartották nyilván.

Az egyesítés alkalmával lezajlott második és egyben döntő ütközet a Delta alatti 
hun főváros, Hon terében történt, ahol a magyarok a hunok seregeit bekerítették 
és Ősúr hun királyt fogságba ejtették. 
A hun király elfogott testőreit és csatárait ott azon nyomban felakasztották.

A Delta (Bothon) területének megszállására nem került sor, de az anyagi javakat 
összeszedték és elhurcolták.
A magyarok elhajtottak 120,000 hadifoglyot, 400,000 tehenet és 1,422,000 kecskét. 

A hunok erejének megsemmisítése után Ménes hadvezér és Nagyúr felvette az Esthon Ura 
címet, kezébe vette az ostort és fejére tette Észak Egyiptom koronáját.