HARMADIK KIVÁNDORLÁS -
A MAGYAROK ÉSZAKRA VONULÁSA A NÍILUS VÖLGYÉBE

A kivándorlások közül ez volt a leghatalmasabb. kr.e. 4000-3600 között történt. 
A honfoglalást hét úr vezette és HETH AR (Hét Úr) országának nevezték el. 
A bevonulók itt is a termékenységi vallás hívei voltak. Istenüket Mén és 
Bak szavaival nevezték. 

Kormányuk székhelye AMUN ON (Amén Hon) melynek másik neve a galambjairól 
(tubáiról) híres Théba lett. 

Hozott szimbólumaik a hosszú csőrű hangyász, az oroszlán és a nagy szárnyú sas.
A déli hazából eredt a királyi törzs neve is MÉN. Egyiptomot Etiópia gyarmatának 
tekintették. 
Mindhárom kivándorlás és északon történő letelepedés az Árpádi magyarok 
szomszédságába vezette az egykoron Etiópiai Magyarokat.