MEZOPOTÁMIA KIRÁLYAI

Az első dél-mezopotámiai király neve EVECHOUS (evezős) volt. 
Az első beérkező csoportban jött még OANNES (Honős). 
Később érkezett AN-NED-UTOS (A Nagy Utas) is. 

Ezen, délről érkezett magyaroknak az árpádiakkal való egyesülésükig tíz 
királyuk volt. AMMEN-ON (A Mén Hon Ura), MELAG AR-OS (Meleg Úr Ős - forró 
vidékről jött király), EVEDO-R-ANCH-OS (Evező Úr, Honok Őse), KIS-UTH-R-OS 
(Kis Útúrős).

Mezopotámia első királyai fejükön Koronát (AR) viseltek és hatalmi jelvényeket 
hordtak. Botot (POT) és  lándzsát (ANA) tartottak a kezükben (KETE). 
AR-POT-(H)ANA = Árpád Hona. 
Szimbólumaik közt szerepelt az afrikai oroszlán (MAGUR-nak hívták), a 
madár és a kígyó. 

Oannes az utódok számára leírta az őshazai ismereteket kezdve a világ 
teremtésével. 
URUK város királya GILGAMES, aki az égi úton utazó Szemes Napistentől 
származott, tőle kapta hatalmát és megbízatását. 
Neve három írásjelből áll ISD-UB-AR vagy D-HUB-AR (Habúr = jelentése az 
őshazában: pap). Hetita források GIS-GAMAS-nak (Kis Kamasz) nevezik. 
Mindnyájan magyarul beszéltek, csiszolt kőkori kultúrával rendelkeztek, 
írástudók voltak és az égi vallás hívei.