A HUNOK KIALAKULÁSA

A Nílus deltájába és a folyó völgyébe északról betelepült magyar 
nyelvű törzsek megannyi kisebb-nagyobb Honba szerveződtek, s magukat 
abból képzett szóval Honi, Huni (ONI, UNNI, ANI) azaz hazai, bennszülött 
népnek kezdték nevezni, ami aztán általánossá lett és rajtuk is maradt. 
Ők lettek a történelem Huni népe, mai nyelvünkön Hunok. 

Ugyanez a nép szállta meg a Sínai félszigetet és az onnan délre a Núbiáig 
terjedő sivatagosodó területet, valamint a Nílustól nyugatra eső Líbia 
jelentékeny részeit. 

Mind a két terület lakóit egyformán ANU-nak nevezték. 
A Régi Kelet (ma Közel-Kelet) felső részeit a Kaukázus völgyéből, a csiszolt
kőkor idején az Araxes és Zab folyók mentén székelő ősi Árpád-dinasztia 
népesítette be. Ennek eredménye a Tigris mentén húzódó Kelethon (Keleti ország) 
és a Nílus völgyében kialakított Esthon. 

Az egész területet magyar nyelvű nép szállta meg, a Honi vagy Hun.