ÁRPÁD KIRÁLYSÁGA ÉS EGYIPTOM

Az Eufrátesz nyugati nagy kanyarulatának külső oldalán megalapították 
ARPAD királyságot (ma Szíria). 

Ez az Árpád Királyság Kr.e. 10. századtól Kr.e. 740-ig jelentős szerepet 
játszott a keleti események irányításában

A Nílus deltájába a földrajzi adottságok miatt a Szuezi-öböl vége és a 
Földközi tenger közötti keskeny, mocsaras területen jutottak át.
Ezt a bejáratot HIRUS AITU (Híres Ajtó) néven nevezték. A Delta első 
közigazgatási központja (görögül Buton), PI UT JOIT (Be itt jött) volt. 
A második központja (görögül Busir) PER ASAR (P-A-AR EST-UR) = Vár, 
Estúr Hona volt. 

Innen a népesség továbbterjedt a Fayum nevű oázisba. Az oázis környékét 
T-ARK-HAN (Tó Urak Hona) néven ismerték. Keletkezési ideje kb. kr.e. 4300.
A jóval lejjebb lévő BAD-AR-I (Batúr) telepet (görögül Abydos = Heliopolisz, 
Napvárosa) kr.e. 4000 táján alapították. 

Idők múltán egy darabig ez a város lett a Delta közigazgatási középpontja. 
Evvel egyidős a Badari felett 120 km-re lévő második hon város UNNU 
(görögül Hermopolisz)