Ezeréves kard került elő Kijevben
2002. augusztus 22., csütörtök, 11:03
B. Őze Katalin (MTI)
Egyedülállónak
számító régészeti leletre bukkantak a minap az ukrán tudományos akadémia régészeti
intézetének munkatársai Kijev központjában: egy több mint ezeréves, épen maradt
kardra és egy XIII. századi normann kőedényre.
A Velika
Zsitomirszka utca egyik, a XIX. században épült házának pincéjében átépítéskor
a régészek a X. századból származó, még a kereszténység felvétele (988) előtti
kurgánra bukkantak, amelybe a kijevi fejedelem kíséretének egyik tagját
temették használati tárgyaival együtt. A Kijevi Rusz idejében ez a terület a
városon kívül esett, ide temetkeztek halomsírokba, bár a XI. században már megjelentek
az első lakóházak a temető közelében. A rablók kezétől megmenekült, most
feltárt halomsír korát a csontváz derekán talált övtáskában lévő pénzérmék
egyikének - egy, a krími Herszoneszben nyomott bizánci érmének - segítségével
sikerült megállapítani: a temetésre valamikor 920-930 között kerülhetett sor.
A csontváz
mellett feküdt a kardja és íja a nyílvesszőkkel, amelyekből csupán a
fémhegyeket kímélte meg az idő. Ivan Movcsan, a régészeti intézet munkatársa a
Fakti című napilapnak elmondta: a kard igen értékes leletnek számít, hiszen
nagyon ritkán bukkannak régészek épen maradt fegyverre, Kijev területén ötven
évvel ezelőtt került elő utoljára hasonló lelet.
A feltárás
során lelt másik különlegesség későbbi eredetű: egy XIII. századból származó,
szintén épen maradt kőbogrács, amelyhez hasonlót a szlávok nem használtak, és
amelyre most először bukkantak a kijevi fejedelemség területén. A palakőből
készült edény, amely a svédek és
norvégek
ősei, a kijevi nagyfejedelemség területén varjágoknak nevezett normannok
körében volt használatos, igen jó tulajdonságokkal rendelkezett: sokáig melegen
tartotta az ételt, s a nyers hús akár három napig is elállt benne anélkül, hogy
megromlott volna.