4500
éves piramisra leltek
2002. május 6. 7:18
MTI – Panoráma, Fotó: AP
Egy
4500 éves kis piramis maradványaira bukkantak Egyiptomban, a Kairó melletti
sivatagban svájci-egyiptomi régészek, akik szerint a sírhelyet egy fáraó
feleségének építették. A BBC vasárnapi híradása szerint ez a 110. felfedezett
egyiptomi piramis és négy év óta az első.
Az
egyiptomi Legfelső Régiség Tanács vasárnapi bejelentése szerint a kőtömbökből
álló piramist feltehetően Dzsedefre feleségének emelték. Dzsedefre apja,
Kheopsz építtette a talán legismertebb, az el-Gíza melletti nagy piramist,
amely 15 kilométerre délre fekszik a jelenlegi ásatási helytől. A kutatók
tulajdonképpen véletlenül találták meg a királynői sírhelyet, miközben a IV.
fáraó dinasztia harmadik királya, Dzsedefre sírhelyének maradványait hozták
felszínre.
Két hónapot töltöttek az öt méterrel a felszín
alatt húzódó piramis feltárásával. A három kamrát rejtő építményben találtak
egy mészkő szarkofágot, cserépedényeket, illetve egy alabástrom korsót, amely
az emberi belső szervek tárolására szolgált a mumifikálás után. A múmia azonban
már nem volt a piramisban, a feltételezések szerint ókori sírrablók vihették
el.
Az
ókori Egyiptom uralkodói a III. dinasztiától (az időszámításunk előtti 2600-as
évektől) kezdve lépcsős piramisokat, majd a IV. dinasztiától gúla
formájú piramisokat építtettek sírhelyül, a XIII. dinasztia koráig (az i.e.
1600-as évekig) mintául szolgálva a temetkezéshez.