A tökéletes anyagi átváltozás menete
L.
Nagy Lajos, Mani, a küldött című cikke nyomán Demokrata 2001/26, 22. oldal
„A
világ utánzataként a legfensőbbek és démonaik transzformáció segítségével
létrehozták az emberi testet, amelyben így a világosságtermészet fogollyá vált.
S bár jóval kisebb méretű a fizikai test, mégis hű és pontos mása a
világegyetemnek: a Mennynek és a Földnek. Itt a téridő felségterületén megy
végbe az élet és halad a körforgása. A szellem világából származó örök
princípium azonban ebben a keringésben fogoly.”
A belső, vagyis szellemi ember a gerincvelő (szushumna vagy manicheus kifejezéssel „a dicséret oszlopa”) két oldalán futó tudatcsatornával rendelkezik. Ezt Pingalának és Idának is nevezik. Az egyik vezeték a Nap képviselője, hímnemű, alkotó; míg a másik a Hold jelképe, nőnemű, befogadó. Ezen a két csatornán keresztül áramlik a testbe a Prána (lélegzet, illékony eledel).
Manicheus iratok a két tudatcsatornát jelképesen a Nap és a Hold bárkájaként ábrázolják, amely az anyagtól megszabadított világosságszikrát átviszi az eredeti birodalomba.
Az Ida és Pingala hétszer keresztezi egymást a szushumnában. Ezek a kereszteződési pontok a csakrák. A kígyótűz csúcsán lévő hetedik csakra a tobozmiriggyel kapcsolódik össze. A csakrák kerék formájú erőközpontok, az idegrendszerrel és a belső elválasztású mirigyekkel működnek együtt. Állandó forgó mozgásuk során veszik fel az energiát. S bár nem azonos gyorsasággal, de mind egyazon irányba forognak. Minél inkább belemerül az ember az élet dolgaiba, annál gyorsabban pörögnek erőkerekei.
Az indiai hagyományok a csakrák forgását a két szvasztikával (horogkereszttel) ábrázolják. Az egyik, az élet kereke, balra forog, míg a másik, a halál kereke – jobbra.
A lélek újjászületés klasszikus folyamat szerint megy végbe. Mani a „szellem hívásáról” és az „ember válaszáról” beszél. Itt a kígyótűzben alámerülő és felszálló világosság útjáról van szó. Ez egy megszabadító hatás, amely a szellemlelket, a Monádot kiszabadítja a téridő fogságából. E folyamat során megváltozik a csakrák forgásiránya. Ezek tehát elárulják, mennyire haladt előre az újjászületés folyamata. Amikor a csakrák az ellentétes irányba kezdenek forogni, akkor az ember az ember szó szerint megfordult, „megtért”! Ez egyben egy hétszeres szellemi fejlődés kiindulópontja is. A hetedik, utolsó fázis a „megkoronázás”. A szellem monadikus sarka belemerül a tobozmirigybe, majd továbbhalad a gerincvelő középső csatornáján. Ily módon lép be a valóban szellemi ember a misztériumba, amelyben az én ténylegesen – és végleg – legyőzetik. A szellem csak a tökéletesen helyreállított lélekkel kapcsolódik össze. És akkor megkezdődhet a transzfiguráció, a tökéletes anyagi átváltozás.
Az új embert az élő Ige kézen fogva kivezeti a sötétség birodalmából. Ekkor legyőzte a halált; az új gondolattest elkészült. Ebben az új fényruhában a szellem ismét képes megnyilvánulni. Ekkor lesz az ember igazi Ember, Manasz, Manis azaz mindentudó, akiben végtelen isteni lehetőségek nyilvánulnak meg. Megnyilatkozik az új ember három ereje, a három pecsét, azaz a világló értelem, mely ismét az isteni bölcsességbe ágyazódik; a tündöklő érzés, mely új harmóniában csendül össze az isteni törvény hangjával; s a szereteterő, mely a mindenséget tartja.
Ez (a három együtt) a ragyogó cselekedet, az imává vált tett. Ő az igazi, a tökéletes, akit az új lélek ragyogó köpenye, a fehér ruha ékesít. Számára megszűnt az idő, helyreállt benne a szellem, a lélek és a test hármas egysége. Ugyanezt mondják a manicheusok is, amikor a lélek palástjáról, a szellem koronájáról és az új tudat jogaráról – vagyis az igazi pap-király jelvényeiről – beszélnek.
…Öltsd fel az igazság ruháját,
add át magad a benned lakozó
isteninek.
Ajándékozd meg értelmed a
hittel.
Tökéletesítsd belátásodat.
A tanácsot kérőkkel légy
türelmes,
Megfontolásaidban tartsd meg a
bölcsességet
Űzd ki a haragot lényedből.
Lágy alázatos a vágyaidban.
Győzd le a szenvedélyt, mely
téged mindenbe belevisz.
Higgy rendeltetésedben!
Töltsd be tökéletesen,
türelemmel, belső megértésben.
Őrizd meg elhivatottságod
mindörökkön örökké. Ámen….
Lexikon:
Csakrák spirituális idegközpontok, amelyek a központi idegoszlop mentén helyezkednek el. A csakrák alulról felfelé: muladhara (a nemi szervek mellett), svadisthana (hasi idegközpont), manipura (lép), anahata (mellkas) vissudha (nyak), ajna (a szemöldökök között) és sahasrara (fejtető.) A csakrák jellege inkább misztikus mint biológiai.
Mani, Manesz perzsa prédikátor, (Babilon 216-276) a manicheizmus megalapítója.
manicheizmus
(Mani perzsa prédikátorról). Késő ókori, ill. kora középkori dualisztikus
vallási irányzat, amely a világegyetemet szellemre és testre osztotta fel. A
szellemet szabadnak, teremtőnek és általában véve jónak tartották, míg az
anyagot hideg, romboló gonosz erőnek képzelték. A manicheusok elítéltek minden
pusztítást, még az állatok leölését is, s a jótékonyságot hirdették, ugyanakkor
az emberiség többi részére úgy tekintettek, mint akik elvesztek a sötétségben.
A manicheizmus a Közel-keleten, Kínában, Rómában, Galliában és Hispániában is
kimutatható. Az Ujgur birodalomban államvallás lett (VIII. sz.)
monád, monász (A görög filozófiában:) minden létező alapja, az oszthatatlan tökéletes egység
Szvasztika univerzális mitikus jelkép. „napkerék”, mely a végtelen mozgást és spirituális megújulást képviseli. Az eredeti szvasztika (nem a fordított, Hitleri) az Isten felé irányuló mozgást és a világegyetem kozmikus ritmusát szimbolizálja.