Kigyűjtések a

Csicsáky Jenő: Mú – Az emberiség bölcsője

c. könyvből 1938 Bp:

(Kiadta: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda)

Készítette: Kozsdi Tamás 2002. november

 

 

V. fejezet – Az ember földi megjelenésének országa

 

 

Az első ember földi megjelenése kétségen kívűl Mu földjén történt. Különböző feljegyzések igazolják, hogy ez a földrész volt a bibliai Eden-kertje, amelynek nyugatra kellett feküdnie Amerikától és keletre Ázsiától. (p34)

Az egyiptomi „Halottak könyvében” van egy – vázlatos – térkép Murol. (p34)

Churchward 3 ősi okmányt talált, amelyek Mu pusztulásának körülményeire mutatnak rá. Egy egyiptomi és egy indián okmány valamint egy mexikói kőtábla. Az egyiptomi szerint Mu lángörvénybe esik, az indián szerint elmerül az óceán hullámaiban. Mindkettő helyes.  (pp34-35)

Atlantisz is vulkanikus kitörések és elmerülés mellett pusztult el, mint Mu. (p36)

A Mu és Atlantisz elsüllyedése közötti idő a rendelkezésünkre álló adatok szerint pontosan 4268 év volt. (p36)

Hagyományok szólnak arról, hogy a szőke fajta, hajókon a felkelő nap felé, távoli országba hajózott át és ott települt le Európa északi részében, a mai Skandináviában. Ugyanezek a hagyományok világítanak arra, hogy a sötétebb fehér fajta a Mayak birodalmán, Közép-Amerikán és Atlantiszon át Dél- Európát, Kis-Ázsiát és Afrika északi partjait gyarmatosította. (p38)

A legszebb régi görög szobrokhoz hasonlítanak, a legügyesebbek s a legtöbb ítélőképességgel bírnak a Fidzsi-szigetek bennszülöttei, akik a barna tipusú fehérek leszármazottai. (p38)

A Gilbert-szigetcsoport Arorai nevű szigetén uralkodó bennszülött király leányánál, Arawali hercegnőnél, Churchward olyan háncsból fonott legyezőt talált, amelynek díszítése megegyezik Mu, a Nap Birodalmának címerpajzsával. (p38)

A NAGA írásmódot a legfőbb papságon kívül csak néhány kiváló pap és a trón várományosai ismerték. (p39)

Mexikói 10cm-es táblácska felirata: „A Lelkek földje, a föld nagy Uralkodója, nincs többé. Különböző hegyeken megrendült alatta a föld s az egész ország úgy hullámzott, mint az óceán vize. Végül is oszlopai engedtek és egy tűzörvénybe süllyedt el. Amint a nagy Uralkodó elmerült, a földalatti tüzek körülfogták őt és fellángoltak. Majd a vizek hömpölyögtek föléje s a Lelkek földje, a nagy Uralkodó, nem volt többé.” (p39)

Halottak könyve 110. fejezet: ezt a fejezetet sem a Mózes könyveit lefordító Ezra, sem az egyiptológusok nem értik, mert Mu emberének életét festi le. (p39)

A címke alsó része Mu szokásos térképe, míg a felső rész három hüvelyében az alsó részen feltüntetett három víznek a neve foglaltatik. Az alsó rész ugyancsak három vízzel körülvett földet mutat. A felső rész három hüvelyében lévő írást az egyiptológusok így olvassák: „A vizek hatalma. Megszámlálhatatlan vizek. Vizek nagy helye”. Ugyanezeket annak idején Ezra így fordította: „Az első neve Pison, a másodiké Gihon és a harmadiké Hidekkel.” (Genezis, II. fej. 11. vers) (p40)

 

 

VI. fejezet – Szemelvények különböző tudományos munkákból

 

 

Philip Ainsworth Means következtetése a bizonyítéka arra, hogy Egyiptom, Babylon és minden Ó-világi magas kultúra előtt Közép-Amerikában létezett egy legalább olyan fejlett kultúra: „Coyoacan és a mexikói völgy egyéb helyeit folyó láva borította be. E lávaréteg 10-15 láb vastag. Geológiai tények alapján ez a lávaáradás nem történhetett később, mint a Kr. e. második évezred előtt. E lávatömeg alól ősi művelődés kiterjedt bizonyítékai kerültek elő, amelyek sírokból, házakból és a kézműipari tárgyak megszámlálhatatlan mennyiségéből állnak. E tárgyak tekintélyes korúnak mutatják a bennszülött amerikai kultúrát, amely még az Ó-világ kultúrájával való összehasonlítással szemben is aránylag magas volt.” (p42)

„Copan kőszobrászat, Tikal faszobrászat, Quirigua csodálatos zoomorfikus emlékművek, Palenque gyönyörű gipszdíszítmények és vésett jade-k Pusilha kiváló kerámia, Lubaantun apró alakocskák készítésében volt híres. Íme egy csomó művészetéről híres város egy rakáson. Ahol a művészeteket annyira értékelték, hogy városok váltak azokról híresekké, ott igazán fantasztikum nemcsak vad, de még félvad állapotokról is beszélni. (p45)

Tihahuanaco-ban több olyan hatalmas kőépítmény van, amely a XVI. századi utazó számára már felfoghatatlan volt, hogy készülhetett. Nem volt semmilyen szögmérőjük, kalapácsuk, csákányuk, de a 4*3*1 méteres kőtömböt meg tudta munkálni. A technikájuk felfoghatatlan. 

Ciera Leona nézetei szerint ezeket a tihahuanacoi épületeket sohasem fejezték be, s már az ő idejében is idősebbnek tartották mint az Inkák családját. Az inkák Cuzco épitésénél csak utánozták ezt az építőművészetet s azon gondolkoztak, hogy ne tegyék-e meg Tiahuanacot székhelyüknek. Ezeket és a vinaquei (Huinac) épületeket nagyon-nagyon régen egy az inkáktól teljesen különböző nép építette. (p48)

Diego de Alcobasa atya, Garcilasco de la Vega inka rokona így ír e romokról: „Egy darab kőből, egy szikladarabból kifaragottan vannak falak, mennyezetek, padlók és ajtók. Az udvar, valamint az előcsarnok falai 0,7méter szélesek. Az előcsarnok fedele zsupfedélnek látszik, pedig kőből van. A bennszülöttek azt tartják, hogy az épületek a mindenség Teremtőjének voltak szentelve. Több kő női- vagy férfialakúra van faragva, de oly természethűen, hogy eleveneknek látszanak. Ezek némelyike csészéből iszik, mások ülőhelyzetben vannak stb. (pp48-49)

Az indiánok között senki sincs, ami emlékezne arra, mikor épültek ezek az ősi épületek. Abban azonban egyetértenek, hogy azok már századokkal előbb megvoltak, mielőtt az inkák uralma kezdődött volna. Általános az az értesülésük, hogy az inkák cuzcoi és más épületeik felemelésénél e romok épületeit vették mintául. (pp49-50)

Elegendő indok áll rendelkezésünkre annak a feltevéséhez, hogy Tiahuanaco egy hatalmas birodalom metropolisa volt. (p50)

Imáink ősiségére két példa: Molina atya jegyezte fel az alábbi ősi inka imádságot: „Hatalmas Isten! Mindenütt jelen lévő Isten! Nincs hozzád hasonló a földön. Te, ki létezel a világ kezdetétől a végéig, Te adsz létet és értéket az embernek, mondván, hogy legyen ember s nőnek, mondván, hogy legyen asszony. Te teremtesz és adsz nekünk életet. Őrködj felettünk, hogy egészségben és békében éljenek. Te, ki a legmagasabb mennyekben laksz, adj nekik hosszú életet s fogadd kegyesen áldozatunkat, óh Teremtőnk!” (pp50-51)

Majdnem hasonló imát őrzött meg Oré püspök is: „Hatalmas Isten, aki létezel kezdettől fogva s aki létezni fogsz egész a végéig, hatalmas, de kegyes, aki teremtéd az embert, mondván legyen, aki védsz bennünket a rossztól és megtartod egészségünket és életünket, légy a Mennyben vagy a földön, felhőkben vagy a mélyben, halljad meg annak szavát, aki Hozzád esedez és add meg kérését. Adj örökkétartó létet, tartsd meg életünket és fogadd el ezt az áldozatunkat”. (p51)

E szemelvények elegendőek annak bemutatására, hogy az inka-idők elitjének a szelleme még a kereszténység felvétele előtt milyen magasba tudott felemelkedni. (p51)

A fenti imák azért hasonlítanak a bibliai zsoltárokhoz, mert mindkettőjük közös őse az Anyaországnak, Munak, Szentsugallatú írásai voltak (p52)

A Nayamlap-dinasztiának a története nem egy ősi primitív nép története. Naymlap király és Ceterni királyné udvara magas szervezetű volt s a mondákból egyébként is kitűnik, hogy művelődésük előrehaladott volt már akkor is, amikor Peruba érkeztek. Hogy honnan jöttek és miért, azt nem lehet megállapítani. Cabello atya (Miguel Cabello de Balboa jezsuita tudós 1576-1586 között indiánok múltját tanulmányozta) megjegyzése kétséges, mert szerinte a Namlapok ’vino de la parte suprema de este Piru’. (Peru legmagasabb hegyvidékéről érkeztek; ha ott nem volna más helyütt a ’balsas’, ami vizijárművet jelent, ezen pedig aligha érkezhettek a magas hegyvidékről. (pp46-47)

A naymlapok észak felöl érkeztek Peruba, mert a ’parte suprema’ nem kizárólagosan legmagasabbat, hanem legfelsőbb részt is jelent. Ezzel az utóbbival nincs ellentétben a vizijármű használata. (p51)