Kigyűjtések a

Csicsáky Jenő: Mú – Az emberiség bölcsője

c. könyvből 1938 Bp:

(Kiadta: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda)

Készítette: Kozsdi Tamás 2002. november

 

 

III. fejezet – Mu művelődésének kora (p25)

 

 

Palequben a „Felirások templomában” egy hét időszakból álló dátum van feljegyezve, amely 455,393,401 napot ölel fel, ami megközelítőleg 1,247,653 évet jelent. Tikalban egy nyolcidőszakos feljegyzés található, amely 1,841,639,800 napból álló szédítő időt hidal át, ami megközelítőleg 5,000,000 esztendőnek felel meg. Maga az a tény, hogy a máják képesek voltak a földdel kapcsolatban ily óriási időtartamot elképzelni s azt fel is jegyezni, azt mutatja, hogy a kultúrának magasabb fokán állottak, mint bármely nép napjainkig, mert valamennyinél helyesebben ítélték meg a föld lehető korát. (p25)

Az ősi népek közül egyedül a maják jegyeztek fel tudományos dolgokat, s az uralkodók üres kérdései helyett elvont matematikai számításokat. (p25)

Mai időszámításunkhoz viszonyítva nem tudjuk megállapítani azt a napot, amelytől a maják számították napjaikat s amely feljegyzéseik szerint a föld újrateremtésének volt a kelte, s amelyet 4 Ahau és 8 Cunhu, mai nyelven 440-ik napnak jelölnek. (p26)

Le Plongeon a yukatani Chichen Itza-ban Can király idősebb fiának, Cay főpap mauzóleumának közepén talált egy 12 fejű kígyót ábrázoló faragványt. A faragványon található írás szerint ez a kígyó ama 12 uralkodóházat jelképezte, amelyek Mayaxban a Can-dinasztia előtt uralkodtak s amelyeknek együttes uralkodási idejük 18,000 évre terjedő időszakot ölel fel. (Ezt a dátumot megerősíti a kínai „Tchi” könyv, ősi japán feljegyzések, egy ősi hindu tábla és egy kézirat is). Az utolsó Can király 16,000 évvel ezelőtt élt, mint azt a Troano-kézirat igazolja. Ha a 16,000 évhez hozzáadjuk a fenti 18,000 évet, akkor azt kapjuk, hogy Mayaxban 34,000 évvel ezelőtt már királyok uralkodtak. A Can dinasztia uralkodási ideje ismeretlen. (p26)

Mayax gyarmati birodalma volt Munak, s ebbe a politikai formájába az egyszerü letelepülésből emelkedett. Ez a fejlődés időt kíván, s így Mu művelődésének szükségszerüleg több mint 35,000 évre kell visszanyúlnia. (p26)

Manetho. az egyiptomi paptörténetíró egyik papiruszán ezt írja: „Az Atlantisz bölcseinek uralma 13,900 éven át tartott”. Atlantisz végleg 7,200 évvel ezelőtt süllyedt el (kb. kr.e. 5100). Ha e két évszámot összeadjuk, akkor 7,200+13,900=21,100, vagyis ennyi évvel ezelőtt kezdte el uralkodását Atlantisz első királya. (p27) Mayax első királya 35,000 évvel ezelőtt kezdett uralkodni, Mayax és Atlantisz első királyának uralkodása között eszerint 14,000 év telt el.  (p27)

 

 

IIII. fejezet – Az elvadulás eredete

 

A mai tudományos világ elfogadott elmélete szerint az ember fenevadból lett emberevővé és ebből emelkedett fokról fokra a művelődés mai magaslatára. (p30) Ám a Szent Sugallatú Táblák szerint az ember a Teremtő hasonlatossága szerinti lénynek, tehát művelt lénynek teremtetett, s ezt a tanítást találjuk a keresztény egyházak tanaiban is, nincs okunk tehát kétségbevonni. (p30)

Humboldt báró, aki az Amazon és Orinokó tájékán nyomorult indián csoportokról beszél azt mondja: „Ezek nem nyers anyagai az emberiségnek; kiemelkedésük nem történhetett ebből az állapotból. Ezek a szerencsétlenek egy kihaló faj utolsó lefokozottai, akik ebbe az állapotba felülről süllyedtek. Természeti állapotában az elszigetelt ember egy pusztulásra ítélt lény”. (pp30-31)

Az ázsiai Ujghur-birodalom keleti része elpusztult a tengerártól (ún. Bibliai vízözön), a nyugati része felemelkedett s ekkor jött létre a Himalája és a többi közép-ázsiai hegység. E hegyek között több fennsík keletkezett, amelyeken a nép túlélte a katasztrófát. Az egyik ilyen fennsík túlélői voltak az árják ősapái. (p32)

A hegyek és így a városok felemelkedésére találunk utalást a Bibliában is: Zsoltárok könyve Mózes imádsága: „Uram, Te voltál nekünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre, minekelőtte hegyek lettek és föld és világ újra formáltaték, öröktől fogva mindörökké Te vagy Isten.”