Tabut döntött a biológia
a magyarság finnugor rokonsága ellen
Hankó Ildikó írása,
Demokrata 2001. október 25. 37. oldal
Az 1800-as évek előtt elfogadott elmélet szerint
a magyarság három hullámban érkezett a Kárpát-medencébe: IV. század végén, mint
Atilla hunjai (székelyek ősei), 568-ban, majd utána két hullámban mint avarok,
és 895-ben, mint Árpád magyarjai.
A hun-avar-magyar őstörténeti háromság tanát a
Monarchia törte meg: „tűrhetetlennek” tartották, hogy az indo-európai tengerbe
fejlett írással, saját zenei rendszerrel és hangszervilággal, saját
hitvilággal, saját népművészettel, ételkultúrával, eltérő ruházattal, sajátos
viselkedési formával, más testalkattal és saját nyelvvel érkezik egy nép.
Zenénk, hangszereink, mondavilágunk,
hitvilágunk, ételkultúránk, táncvilágunk, mesevilágunk, néprajzunk
Belső-Ázsiába mutat, nem szólva a genetikailag döntő, csak mintegy negyven
generáció alatt átkódolódó testalkatunkról.
Hideo Matsumoto japán professzor immunológiai
vizsgálataival olyan kémiailag rokon szerkezetű fehérjéket – immunglobulinokat
– hasonlított össze, amelyek alkalmasak az összetartozó embercsoportok
felderítésére. Matsumoto 12 000 magyarországi mintát kapott feldolgozásra. Az
eredmény: megerősítette az eddig is sejtett bizonyosságot. „Az a markerjelleg,
amelynek legnyugatibb elterjedési területe a Kárpád-medencében a magyarságnál
mutatható ki, legkeletebbre Kelet-Turkesztánban, az ujgurok és jugarok
(mindkettő török nép) között fordul elő, de megtalálható Mongólia dél-nyugati
területein is. Nem találta meg ezt a markerjelleget a japán professzor a
finneknél és a „tiszta” ugor népeknél.”
Megjegyzéseink a cikkhez: (szerk.)
* Az avar honvisszafoglaló hullám az Akasha
krónika szerint 564-ben volt.
* A Habsburgok kezdte finnugor elmélet 1771 óta
létezik csupán. Érdekes, hogy a Szent Korona is 1780-ban tűnik el hazánkból pár
évre, aminek következtében Dukász Mihály jelenik meg rajta odatákolt
aranylemezen (Szűz Mária helyén), pedig neki semmi köze a Korona fény-felszabadítási
programjához.