A HUN AVAR SZKÍTA ÉS MAGYAR AZONOSSÁG

 

Isten Áldd meg a magyart…” Gondolatok a magyarságról

Váradi Tibor előadása

Magyarok Háza 2001. november 9.

 

- részlet -

 

 

A Kárpát-medence egy ideig avar birodalom néven működik. A hun és a magyar egyezése, közössége megtalálható a nép mítoszaiban, legendáiban. Lásd Hunor és Magyar testvérisége. A Hun-Magyar-Szkíta-Avar mind egy!

 

Kalanusz püspök i.sz. XII. században megírta Atilla történetét. Ma is létezik még 6 példány ebből. Ő írja azt „A hunok, akik avarok s most magyarok”

 

Azért titkolják ma az avar és a hun egyezést, mert e két nép olyan nagy hatalommal és olyan kultúrával rendelkezett több száz éven keresztül Európában és Ázsiában amely múltat szeretnék a magyarság elől eltitkolni, elvenni.

 

Az avarok egyik csoportját úgy hívják, hogy GRIFFES AVAROK, a másikat pedig INDÁS AVAROK-nak. A Griffesek őrizték a Turul hagyományt. Ez ma tőlük származik. A Kaspi Aral-tó térségében éltek. Rájuk jellemző, hogy gyűrűs védelmi rendszert építettek. Amikor visszatelepednek ide, megalapítják saját központjukat, ami a mai GYŐR-nek felel meg. Tehát a mai Győr, a Griffes Avarok központja.

 

„Az avarok a manicheus vallás követői, akik a rovásírást is hozzák magukkal a Kárpát medencébe” (Fehér Jenő: Korai Avar Kagánok c. művéből) Ekkor már létezik a rovásírás a Kárpát medencében, de az avarok ugyanezt az írást hozzák. A Manicheizmus volt az ősmagyarok ősvallása, ezért nem meglepő, hogy az avarok is ilyen vallást hoznak magukkal.

 

Az Indás avarokról azt tudjuk, hogy Kangar néven is futnak. Ők is manicheista hiten voltak. A perzsák üldözték a Manicheizmust, és ezt az Indások átérezték. A hitüket titokban kellett tartani, de ősi szimbólumokkal igyekeztek fenntartani vallásukat. Róluk azt kell még tudni, hogy a Pártus birodalomból érkeztek a Kárpát medencébe.

 

A 4 nép között nagyon szoros kapcsolatot mutat a hasonló művészet, temetkezési szokás, harcmodor stb.

 

 

A TULIPÁN ÉS A DARU MADÁR MOTÍVUMA

 

Van egy közös szimbólum is a Tulipán. Azt állítják a mai tudósok, hogy a tulipán Hollandiából ered a 17-ik században így nem lehet ősi magyar motívum sem. Csakhogy ez hatalmas tévedés. A vadtulipán Közép-Ázsiából a Tárim-medencéből (Mezopotámia) ered, ahol 125 tulipán fajta található meg. Ez a medence pedig a magyarok őshazája Ataisz elsüllyedése után évszázadok, évezredekben. Már a XI-XII. században is megjelenik az Árpád-házi tárgyakon a tulipán motívuma. Ugyanígy Atilla kardjának markolatát is tulipán díszíti. Sőt, Szent István palástján is van ilyen minta. A tulipán vizsgálatában kr.e. 7-ik századik tudunk visszanyúlni. Itt Szkíta temetkezési helyeken olyan ruhákat találni, amelyeken tulipános minta található (Dél-Kaukázusi temetkezési leletről van szó). A Hunok a sztyeppékről hozták magukkal a tulipán mintát. Régen nem ez volt a neve, hanem LOLA. Ebből később női év is kialakult.

 

A tulipán az élet virága, az ember halál utáni további létét szimbolizálja. A szellem hallhatatlanságát jelenti.

 

Van egy másik motívum, a Daru madár. Ez szintén megjelenik a Paláston. A címertanban a Daru a legnemesebbek közé tartozik, és védőmadárnak számított. Ez a madár rendkívül éber állat, még a kutyát is felülmúlja. Hazánkban két fajta a szürke és a pártás daru terjedt el. Érdekes, hogy a darvak ahol legszívesebben fészkelnek, az pont az a terület, ahonnan a vad tulipánok is erednek.

 

Árpád népe nagyon megszerette a darvakat, ezért többször megjelent a magyar népmesékben, dalokban, népművészetben a daru motívuma is a tulipán mellett.

 

Dr. Érdi – aki a magyar nép díszítő munkáit elemezte – talált 23 alapmotívumot. Ezeket vizsgálta nagyon sok népnél. Eredménye az volt, hogy a legtöbbet megtalálta a szkíta, a hun és a magyar népeknél. De egyik sem volt kimutatható a finnugor népeknél

 

Horváth Izabella – 1988-ban kiadott egy tanulmányt a magyar nép művészetéről – Eredmény: hogy a szkíta, a hun és az avar állatábrázolások nagyon hasonlóak egymáshoz de ezektől jelentősen eltért a finnugor, a perzsa, a bizánci és iszlám állatábrázolás. Van egy mitikus madár, a GRIFF madár, ami leggyakrabban a hun, avar, szkíta és magyar népeknél fordul elő a leggyakrabban.

 

A tulipán megjelenik a Szent Koronán is, például Szent Tamás képénél vagy a fölső Pantokrátor képnél (Atyát szimbolizálja, de Krisztus képében).

 

 

 

vissza

Hosted by www.Geocities.ws

1