|
MIT MONDANAK NYELVÜNKRÕL A KÜLFÖLDIEK?
Forrás: sajnos nem tudjuk,
az Internetről került az anyag hozzánk. A szerzője, ha jelentkezik a neve
idekerül rögvest.
|
1480: MARCIO GALEOTTI, a Mátyás udvarába szakadt tudós humanista
csodálkozva jegyzi meg: "A magyarok, akár urak, akár parasztok,
mindnyájan egyazon szavakkal élnek." 1609: POLANUS AMANDUS, a Baselben
élo kései humanista írja szenczi Molnár Albertnek nyelvtana megjelenésekor
"Akadtak, akik kétségbevonták, hogy a zabolátlan magyar nyelvet
nyelvtani szabályokba lehetne foglalni. Te azonban kiváló munkáddal alaposan
megcáfoltad õket."
1790:JOHANN GOTTFRIED HERDER elismeri, hogy nagy kincs a magyar nyelv.
"Van a népnek kedvesebb valamije, mint a nyelve? Benne él egész
gondolatvilága, múltja története, hite, életalapja, egész szíve, lelke."
1817: GIUSEPPE MEZZOFANTI bíboros, aki 58 nyelvet értett s beszélt,
többek között kitunoen magyarul is (négy nyelvjárásban), Bolognában ékes
magyar beszéddel fogadta József magyar nádort. O mondta Frankl Ágoston cseh
nyelvésznek: "Tudják-e, melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége
és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és a latinnal
egy sorba helyeztek? A magyar! Az új magyar költok versét ismerem, amelyeknek
dallamossága teljesen magával ragadott. Kísérjék figyelemmel a jövo
történetét és a költoi géniusz oly hirtelen fellendülésének lesznek tanúi, amely
teljesen igazolja jóslatomat. Úgy látszik, a magyarok maguk sem tudják, hogy
nyelvük milyen kincset rejt magában." Mezzofanti bíboros 1832-tol a
Magyar Tudományos Akadémia kültagja volt.
1820: JAKAB GRIMM, a történeti hangfejlődés törvényszerűségeinek
felismerője, az elsõ német tudományos nyelvtan megalkotója
kijelentette, hogy a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl
minden más nyelvet.
1840: VILHELM SCHOTT kiváló német tudós:
A magyar nyelvben olyan üde, gyermeki természetszemlélet él, hogy előre nem
is sejthető fejlődés csírái rejtőznek benne. Sok szép lágy mássalhangzója
van. Magánhangzóit tisztábban ejti, mint a német. Egyaránt képes velős
rövidségre és hatásos szónoki nyitottságra, szóval a próza minden nemére.
Összhangzatos felépítése, csengő rímei, kifejezésbeli gazdagsága és zengő
hangjai viszont kiválóan alkalmassá teszik, mint a tapasztalat is igazolja, a
költészet minden ágára.
1840: N. ERBESBERG világhírű bécsi tanár:
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta
volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és
világosság, és emellett szorgosan került minden közönségest, kiejtésbeli
nehézséget és szabálytalanságot."
1848: N. SIMPSON "Levelek a Duna mellol" cikksorozatában így
számol be a márciusi napok mámoros hangulatából a magyar nyelvrol:
"A magyar nyelv költoi, gazdag, hangulatos... tele van lelkesedéssel,
eréllyel, mindennemu költoi célra alkalmatos, bátor, s mégis gyöngéd
összhangzatos, dallamos és kifejezése tiszta."
1927: JULES ROMAINS, korunk egyik legnagyobb francia költojének
szavai, amikor meglátogatta Magyarországot:
"Mivel a magyar nyelvet nem értettem, minden erommel azon iparkodtam,
hogy megérezzem. Úgy éreztem, hogy csupa ero. Nem ismerek ehhez fogható
férfias nyelvet. Szenvedelmesen férfias." A MAGYAR NYELV EREDETÉROL
1825: BERZSENYI DÁNIEL "Régóra gyanús elottem az a régi
eloítélet, amely szerint többnyire azt hittük, hogy mindazon szavaink, melyek
az idegenekhez hasonlítanak, kölcsönzöttek és idegenek, arra határoztam
magamat, hogy némely szavaink származattját minden figyelemmel megtekintsem,
s nyelvünk becsületét e részben is oltalmazzam. Bukdozásaim haszon nélkül nem
maradtak, sot örömmel tapasztaltam, hogy mindenütt többet találtam, mint kerestem,
elannyira, hogy csakhamar általlátám azt, hogy a magyar nyelv tán az egész
óvilág nyelveinek gyökere és anyja, mert nyilván tapasztalám azt, hogy a
legközönségesebb természeti tárgyoknak nevezeteit nemcsak az igen rokon déli
és keleti, de még az egészen idegennek vélt európai nyelvekben is általában
magyar gyökerekbol lehet származtatni.
1835: HENRY C. RAWLINSON angol katonatiszt - görög-latin, perzsa, arab
nyelvet tanult orientalista - elkezdte másolni a Behistun-i sziklafalra
vésett Darius emlékmu háromnyelvu szövegét.
1850: BONAY JÁCINT (püspök), aki a szabadságharcot mint tábori pap
szolgálta, ezért külföldre kényszerült, - Londonban székely rovásírás és
magyar nyelv ismertetésével segített Rawlinsonnak a sziklafal 2. helyén lévo
sumír feliratok megfejtésében.
1852: EDWARD NORRIS kutató lefordította a Rawlinsontól kapott
Behistun-I sziklafalról másolt szövegrészt és azt felolvasta a Roy. Asiatic
Soc. előtt. Ebben kimondja, hogy:
"A nyelveknek az a külön osztálya, amelyhez e nyelvet hasonlítanám, az,
amelyet főleg Ugornak neveznek s önmagában foglalja a magyart..."
1853: H.C. RAWLINSON a sumírok létezését igazoló tárgyi bizonyítékokat
talált. Agyagtáblákon és feliratos téglákon felfedezi a sumír írást és
nyelvet, amelyet széles értelemben szkítának nevez. Azonosítja a sumírok
városait és lakóhelyeit Mezopotámia déli részén. Megállapította, hogy a
legrégibb ékiratok szkíta nyelven íródtak.
1854: JULIUS OPPERT, hamburgi születésű francia tudós a Fresnel
vezetése alatt álló expedícióval ásott Mezopotámiában 1851 és 1854 között.
Babilonból Prof. Spiegelhez írt és közzétett levelében írja:
"A most megtalált szótagírás szkíta."
1855: Mezopotámia ostelepes népét sumírnak nevezte el.
1856:Rendszerezi az ismert ékírásokat és megállapítja, hogy azok mindegyike
az elso képírásból fejlodött ki, amely egy szkíta jellegu nép találmánya.
1857: MÁTYÁS FLÓRIÁN nyelvész, az MTA tagja, aki levelezésben állt
Opperttal, írja:
"Én Oppertol nyerém a szavaknak sok kincseit és hívám fel figyelmét,
hogy mennyire hasonlítanak a magyar osi nyelvezet szavaihoz."
1860: JULIUS OPPERT nyomatékosan rámutatott arra, hogy a sumír nyelv
rokonságban van a magyarral. 1860: A német nyelvészek és tanárok kieli
nagygyulésén kijelentette:
Mezopotámia turáni oslakóinak egyetlen helyes megnevezése sumir."
1870: ARCHIBALD H. SAYCE, oxfordi orientalista professzor megfejti az
elso egynyelvu sumír szöveget, és annak nyelvtani elemzését is adja.
Szerteágazó nyelvészeti öszszehasonlítást végez. Ennek folyamán teljes turáni
népcsoportok nyelveinek a sumírral való rokonságát vizsgálja. Legközelebbi
összefüggéseket a magyar és baszk nyelvvel talált. Eljött Magyarországra,
hogy megtanuljon magyarul. O is a magyart tartotta a leghasznosabb
segédeszköznek a sumír nyelv olvasásához.
1870: FRANCOIS C. LENORMANT, a bámulatos tehetségu francia nyelvész
kimutatta:
"A sumír nyelv nemcsak szóállagában, hanem szerkezetében is turáni
nyelv." Alapossága legjobban kitunik a magyar hangtörténet mélyreható
tanulmányozásából, amelyhez nyelvemlékeinket így a "Halotti
beszéd"-et, a "Margit legendá"-t és a "Huszita Magyar
Bibliá"-t is felhasználta. 1873: Rendszerezi és összeállítja az elso
teljes sumír nyelvtant. Ugyancsak elvégzi a sumír és az ural-altáji nyelvek
nyelvtanának és szókincsének részletes összehasonlítását, bizonyítva
rokonságukat.
1873: EDUARD SAYOUS francia történész sumír nyelvelemzései megerosítik
Lenormant összehasonlító megállapításait.1869-ben és 1896-ban járt
Magyarországon, megtanult magyarul. Munkássága elismerésenként tagja volt az
irodalmi Kisfaludy Társaságnak.
1875: FRANCOIS C. LENORMANT határozottan hirdette, hogy az
"írásfeltalálók nyelve" a magyarhoz áll legközelebb, ezért a magyar
nyelv tökéletesebb elsajátítása céljából Magyarországra utazott. "A
káldeaiak osi nyelve és a turáni nyelvek" c. könyvében a hangtantól
kezdve a fonévragozásig majdnem teljesen a magyar nyelv szerkezetére,
logikájára és kiejtés módjára támaszkodva folytatta a sumír és turáni nyelvek
összehasonlítását. A magyar hangzóhasonlítás törvényszeruségét megállapította
a sumírban is.
1875: HEINRICH GELZER svájci nyelvész "Das Ausland"-ban
megjelent cikkében megállapítja, hogy a sumír fonév- és igeragozás alakjai
olyanok, mint az agglutináló turáni nyelveké.
1875: OSCAR PESCHEL, német etnográfus, lipcsei egyetemi tanár írja:
"Úr városában találták ki a legrégibb ékírást az úgynevezett sumír-akkád
írást. Ezt az osnépet turánnak nevezik.
1876: DOPHUS RUGE német tudós a "Die Turanier in Chaldäe" c.
muvében megállapította, hogy a "sumírokkal most, íme, a turániak között
egy elsorangú kultúrnép tunt fel."
1879: TORMA ZSÓFIA kutató régész - Rómer Flóris ösztönzésére 1875-ben
kezdett ásatásai folyamán a Maros- menti Tordoson és környékén 10.387 db-ból
álló sumír jellegu leletre bukkant. A kb. 4500 éves cseréptöredékeken közös 4
osi székely rovásjelet talált. Utalt a tordosi jelek és az asszír - babiloni
írásbeliség kapcsolatának lehetoségére. Arra a meggyozodésre jutott, hogy
Babilon os népe a turáni fajhoz tartozó sumer-akkád nép.
1881: ERNEST de SARZEC francia kutató felfedezi Lagas-t az elso sumír
várost, ahol az ásatásokból 40.000 ékírásos agyagtábla került felszínre.
1883: dr. HALÁSZ ÁGOSTON kassai püspök
"Legújabb osnyelv" címu dolgozatában világosan vezeti az emberi
civilizáció terjedésének vonalát a sumír eredetitol az asszíron át a
hettitához, majd a göröghöz. Befejezésként állítja, hogy az emberi nem
polgárosultságának elso úttöroi a magyarokkal azonos nép-fajhoz tartozó
sumírok voltak.
1887: dr. GIESSWEIN SÁNDOR kanonok, nyelvész.
A sumír-magyar rokonság bizonyítására - az embertani érvek mellett - alapos
nyelvtani összehasonlítást végzett. 1. Kimutatta a sumír személyes névmások
és a magyar tárgyas igeragozás személyragjainak egyezését. 2. Mindkét nyelv
agglutinuálisan ragozó. 3. A viszonyragok és képzok a sumírban ugyanúgy mint
az ural-altáji nyelvekben, elkopott fonevek. 4. Rokon vonása a sumír és az
ural-altáji nyelveknek, hogy egyszeru ragokkal ki tudja fejezni a névszó
viszonyait. 5. Közös jellemzoje e nyelveknek a birtokrag használata, amelyekhez
további viszonyragok illeszthetok. 6. Világosan levezetheto több magyar és
sumír birtokrag közeli rokonsága.
1896: dr. K. A. HERMANN észt kutató Rigában, az orosz régészek
kongresszusán tartott eloadásában mondta: "A törvényszeruségek és azonosságok
alapján az a véleményem, hogy a sumír nyelv rokona az ural-altájinak."
1900: dr. FERENCZY GYULA egyetemi tanár "A szumirok nemzetiségi
és nyelvi hovatartozása" c. muvébol idézve: "A rendelkezésre álló
bizonyosságok nem hagynak fenn kétséget arra nézve, hogy a szumirokat a
turáni népek egy osi ágának tartsuk."
1913: GALGÓCZY JÁNOS nyelvész rámutatott arra, hogy a magyarhoz
hasonlóan a sumírban is megvan a különleges alanyi és tárgyi kettos
igeragozás.
1916: dr. VARGA ZSIGMOND, 14 nyelven beszélo és író egyetemi tanár
"Ötezer év távlatából" c. muve alapján.1920: -ban a MAGYAR
TUDOMÁNYOS AKADÉMIA elismerte a sumír és az uralaltáji nyelvek
azonosságát.
1926: dr. ACZÉL JÓZSEF kutató nyelvész, "SZITTYA-GÖRÖG
EREDETÜNK" c. muvében megállapítja, hogy 1. "grammatikánk és
háromezer toszavunk egyezik a hellén-göröggel" 2. "a
székely-szittya és Ó hellén írás azonos" 3. A szavak egy részének
leírása is meglepoen hasonló (jobbról-balra olvasandók) Egyedülálló nyelvi
jelenség az egész világon, hogy szabályszeru hexameter formában verset a
klasszikus ógörög és latin nyelven kívül csak magyar nyelven lehet írni.
"Néhány népdalunk melódiája oly régi, hogy azokat már a szittyák is
dalolhatták a "muszikosz" zenéje kíséretében."
1932: CLEMENT EDGAR német nyelvészt annyira meglepte a neki ismeretlen
nyelv zenéje, hogy megtanul magyarul. Szerinte a magyar nyelv szinte
megdöbbento mágikus ereju, mély lelkiséget tükröz és csak a legmagasabb
rendu, legfejlettebb - különösen a régi klasszikus nyelvek - foghatók hozzá.
1939: BÁRCZY GÉZA egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Felfedezte és bizonyította az ötezer éves helyhatározói sumír ragoknak a
magyar nyelvben való azonos létezését.
1940: SIR LEONARD WOOLEY angol régész, nyelvész, kiásta Ur Chaldeorum
sumír várost. A több mint 400.000 cseréptábla ontotta a nyelvészeti anyagot.
Glossariumok készültek, köztük, a római Institutum Biblicum nagy 6 kötetes
"Sumerisches Lexicon"-ja kb. 4000 szó megfejtésével.
1943: HÓMAN BÁLINT történész: "A sumírok nyelve mai ismereteink
szerint jáfetita kaukázusi nyelvcsaládba tartozik. A magyar nyelv kaukázusi
és ismeretlen eredetunek mondott osi szavaink elemzésénél tehát a jövoben nem
szabad figyelmen kívül hagynunk a sumír és hutti-huri nyelvemlékeket."
1948: RENÉ LABAT, a Párizsi L'Ecole des Hautes-Études tanulmányi
igazgatója, hallgatói részére sorszámmal rendezett sumír ékjel szótárt
állított össze.
1953: P. ANTON DEIMEL S. J. a római Institutum Biblicum igazgatója, a
Sumerisches Lexicon szerzoje kijelenti dr. Bobula Idához írt levelében:
"A legkisebb aggályom sincs a magyar-sumír rokonság elfogadására."
1962: ORBÁN ÁRPÁD KUTATÓ - a dr. Aczél József által bevezetett
valószínuségi számításra alapozott - a nyelvfejlodést figyelembe vevo
kormeghatározó szórokonítási rendszert fejlesztette ki.
1963: dr. PADÁNYI VIKTOR történész, a DENTUMAGYARIA c. muvében a
sumír-magyar szókincs fonetikai és tartalmi vizsgálata alapján megállapítja,
hogy: "A sumír és a magyar nyelv szelleme, szerkezete és nyelvtana olyan
mértékben egyeznek egymással, amilyen mértékben mind a ketten különböznek más
nyelvektol."
1966: HARMATTA JÁNOS akadémikus, írástörténész megállapította, hogy az
1961-ben N. Vlassa Kolozsvári régész által Tatárlaktán feltárt gödörben
talált 1 db kör és egy téglalap alakú rajzos agyagtáblák jelei a sumír
piktogramokkal összehasonlítás segítségével minden nehézség nélkül
értelmezhetok.
1968: dr. ZAKAR ANDRÁS nyelvészeti és muvelodéstörténeti kutató a
nyelvfejlodési idomeghatározás alapján kimutatta, hogy a magyar nyelvben
ötezer év múltán is 100 szóból 63 sumír és 12 akkád. Ez pedig nemcsak
rokoniság, hanem egyenesen leszármazást mutat. A legújabb tudományos
módszerek azt igazolják, hogy a sumír-magyar nyelvvizsgálatok biztos
történeti, régészeti stb. alapon állnak.
1970: dr. BOBULA IDA bölcsész, történész, hét nyelven tökéletesen
beszélo kutató, a "Sumír rokonság" és "A Magyar Nemzet
Eredete" - meggyozo ereju - könyve után megjelent KÉTEZER MAGYAR NÉV
SUMÍR EREDETE c. muvében bemutatja, hogy a magyar nevek nagy része érthetové
válik a sumír szótár segítségével. Elemzéseire támaszkodva kimondja, hogy
"a honfoglalók magukkal hozták a sumírból fejlodött szittya
nyelvet."
1976: MAGYAR ADORJÁN: "A legtöbb európai nép csak kereszténységre
térése után tanult meg írni-olvasni, míg a magyarság saját rovás írását csak
a kereszténységre térése után kezdte elhagyni (mert)... az Egyház ezt a
pogányság maradványaként kezelte."
1976: dr. NOVOTNY ELEMÉR kutató nyelvész
"Sumír Nyelv = Magyar Nyelv" c., Svájcban 1976-ban megjelent
könyvében meggyozo erovel bizonyítja, hogy a sumír szókincs jelentos része
megegyezik a magyarral. Bemutatja, hogy René Labat ékjeltáblázatában 13 sumír
jel azonosítható és értelmezheto a székely rovásírás betuivel.
1976: dr. OSETZKY DÉNES, kutató (mérnök) arra a következtetésre
jutott, hogy
Amennyiben a szumérfajta elemek megjelenése a magyar nyelvben népi
csatlakozásnak folyamodványa, akkor e hatások közvetítoje csak egy olyan
csoport lehetett, amely embertanilag beleillik a honfoglaló magyarság
fajképébe.
1976: dr. BADINY JÓS FERENC egyetemi tanár megállapította, hogy "A
szumír ékjelkészlet kb. 4800 és ebben nincsenek benne az összetett ékjelekbol
alkotott szavak." A SUMÍR-MAGYAR egynyelvuséget 6000 éves ékirattábla
ismertetésével bizonyította. Magyarázatot adott arra (...) hogy HUN-GAR
nevünk - éppúgy, mint az ázsiai HUN név is - éppen 5000 éve ismeretes és a ma
SUMIR-nak nevezett MAH-GAR társadalom nyelvét is így nevezte."
1977: CSOKE SÁNDOR kitűnő nyelvész végkövetkeztetése szerint:
A MAGYAR NYELV a) önmagából eredő ősnyelv b) szerkezeti rendszere elemeivel
együtt magyar c) szókincsének 95%-a magyar eredetű.
1977: dr. GOSZTONYI KÁLMÁN a párizsi Saint-Michel Kollégium v. tanára,
francia állami támogatással kiadott "Összehasonlító szumír
nyelvtan" c. - tudományos alapossággal írt - muvében kimutatja, hogy 53
sumír nyelvtani sajátosságból 51 egyezik a magyarral. Pl. a) A jelzo egyes
számban - a jelzett fonév többes számban van (jó emberek). b) A kérdo
névmások és a számjegyek kaphatnak birtokos ragot (mi-d van?; az én tíz-em),
c) Egyes és többes számot is jelenthet a megnevezés (kéz, juh). d) Ugyanaz a
szó képviselheti mindkét nemet (ember, gyermek, testvér). e) A független igék
egymagukban alkothatnak mondatot (fáj-ni; fáz-ni). A nyelvtani részen kívül
bemutat a prof. Labat által összeállított jegyzékbol - az Orbán Árpád új
kormeghatározó módszerével vizsgált - 93 sumír szót.
1980: dr. OLÁH BÉLA magánkutató "Édes Magyar Nyelvünk Szumír
Eredete" c. könyvében megállapítja a következo azonosságokat:
1. A magyar magánhangzók és mássalhangzók állománya teljesen azonos a
szumírral.
2. Magánhangzó illeszkedés van mindkét nyelvben.
3. A szavak nem kezdődnek két mássalhangzóval.
4. A két nyelvrendszer azonos: aglutináló, azaz RAGOZÓ.
5. Nem különböztet meg nemeket. A magyar igeragozás a szumír tökéletesített
formája.
1988: FORRAI SÁNDOR tanár, írásszakérto a Kolozsvári Múzeumban lévo
11.000 db-ból álló gyujteményben a cseréptöredékeken - a Torma Zsófia által
felismert 4 osi székely rovásjelen kívül még további 8 betűt azonosított.
Megállapította, hogy a Tatárlakán 1961-ben (N. Vlassa) talált, négy részre
osztott agyagkorong tíz képjele közül a magyar rovásírás 6 betüjele tisztán
felismerhetõ, kettõvel pedig szoros kapcsolatban van. A magyar
rovásírás eredetét a kb. 3500 éves rovásokra vezeti vissza, utalva a
mezopotámiai írásokkal való összefüggésekre. Nem véletlen, hogy a
képírásokból kialakult, lineáris betűírás rovásírásként, mint a magyar nép
íráskultúrája, máig is fennmaradt, annak ellenére, hogy immár 1000 éve
történt a 34 jelű rovásunkról a kettős mássalhangzók kifejezését nehezítő 24
betűs latin írásra való áttérés.
|