Táltos, Szkíta-magyar
hit szimbólumok
melyek ősibbek bármely más vallásnál
Váradi Tibor 2002
Forrás: „Isten Áldd meg a Magyart …” előadássorozat
Ha megvizsgáljuk az ősi táltos,
szkíta vagy magyar szokásokat, szimbólumokat ráismerhetünk máshol hallott
hasonló szimbólumokra, legfőképp a Bibliából. Ez nem véletlen, mert a Biblia
korában is a magyarok ősei jelentős (ha nem a legjelentősebb) tudással
rendelkeztek. A vérszerződés, vagy a tűzönjárás amit pogány szokásnak tartanak
a mai tudósok előképei a szentnek tartott judeokeresztény ritusoknak is. Lássuk
őket csokorba szedve (szerk.)
1.
Turul
monda. A szűztől való foganás megjelenése elsődlegesen nem római keresztény
fogalom. Emese Istentől fogant egy Turul képében. Így született Álmos. Itt a
szűz fogantatás elfogadott volt.
2.
Szűzanya
tisztelete. (Boldogasszony). Sumeroknál Baba néven a csángóknál később Babba
Mária néven. Arvisurákban ő Kaltes Asszony = Ízisz Szófia = Nagyboldogasszony.
3.
Keresztutak.
Közepén világfa. A kereszt szimbóluma egy kör benne egy +. Azaz a Napban
Krisztus. Ma már csak a kereszt van, aki korábban a Napból jött.
4.
Vérszerződés.
Ilyen volt az úrvacsora is a tanítványokkal. Bor = férfi elem (Nap), Kenyér =
női elem (Hold). A vérszerződés ősi volt.
5.
Feltámadás.
A kiválasztott táltos három nap után feltámad. Jézus is. Előképe az ősi táltos
vallás.
6.
Beszéd
a hegyen, dombon. Pl. Hegyi beszéd. Áldozatokat is ott hoztak.
7.
Víz
és a tűzkeresztség. Ilyen beavatás a szabír törzseknél volt. Krisztus hozza el
a tűzkeresztséget. Nimród volt az első tűzimádó.
8.
Tűz
tisztelete. Az újszülött megkereszteléséig a gyermek mellett tűzet égettek,
hogy óvja, védelmezze. Tűzönjárás, tűzugrás rítusa.