·
Lintzel 1935, 40: A mögöttünk hagyott évszázad történészei körében Károly a legnagyobb
bizalmat élvezt és élvezi: „Nagy Károlyban a Frank Birodalom és a
Karoling-dinasztia elérte csúcsát, egy olyan csúcsot, amelyre a következő
századok nyugat népei és királyai mint példaképükre tekintettek. Nemcsak azért,
mert Nagy Károly mint földesúr és államférfi, házának és törzsének
legkiemelkedőbb képviselpje volt, hanem mert általa teljesítették be a múlt
századok törekvéseit a legmagasztosabban, és általa kapta az évezred a
legmélyebb hatásokat.[i]”
Ez
nagyon szépen hangzik. Ha ilyen mély nyomokat hagyott Károly az utókorra, akkor
miért nem lehet a mai napig sem a sírját zarándokhelyként felkeresni, miért nem
lehetett aachenben tisztességesen, nagy pompával eltemetni (7 órával halála
után már az aacheni dómban elföldelték). További példák lejjebb.
·
Bayac 1976, 282: Károly reformjainak hála, a középkor lerövidült, így az újkor előbb
kezdődhetett, és a nyugat emberei több évszázadnyi kemény utat takaríthattak
meg.[ii]”
·
Victor Hugo: „Tíz századon keresztül ragyog felénk Nagy Károly alakja, aki
kétszeresen halhatatlanul távozott ebből a világból. Nagy és szent, ezek a
legmagasztosabb melléknevek, amelyekkel ég és föld egy emberi főt
megkoronázhat.[iii]”
·
Alkuin
(Károly lelki segítője): „a püspökök püspöke”[iv].
·
Fleckenstein 1990 a, 7: Ezt a kivételes előnevet, hogy „Nagy”, már életében
megkapta.[v]
·
Notker Balbulus: Károlyt mint mítoszoktól körülvett uralkodóként ünnepli[vi].
·
Leopolod Ranke 1884: „a világtörténelem mozgatórugója” volt. [vii]
Ennyi szépet szerintem még Diana hercegnőről sem
írtak le mikor meghalt, pedig ő való személy volt és jogosan kiérdemelte
(volna) a hasonló szavakat. Bár kapott bőven. Ez a túlajnározás már gyanússá is
válhat.
Nagy Károlyról az első forrásokat Einhardtól tudjuk,
akik évtizedekig élt Károly „udvarában”, ő volt Károly életrajz írója. A másik
forrásunk Dadogós Notker aki St. Gallen-i szerzetes volt 70 évvel Károly után.
Ő „Birodalmi Évkönyveket” szerkesztett. Notker – hogy hogynem – 912-ben hal
meg, amikor az Illig teória szerinti történelemgyártás véget ér. E két
„szerzőn” túl majd annyi írás maradt fenn Károlyról, hogy 5 kötetet meg lehetne
vele tölteni.[viii]
Csakhogy ha ennyi írás és ilyen közeli forrás (mint
Károly személyes életrajzírója) áll rendelkezésünkre, hogy lehet az, hogy nincs
pontos információnk a következőkről:
·
Mikor
és hol született Károly?
·
Károly
szülei Pippin és Betrarda nemzés pillanatában házasok volt e vagy sem?
·
Károly
ősei nem hitelt érdemlően mutathatók csak ki
·
Anyja
származása esetleg breton hercegnő, magyar vagy bizánci császári?
·
A
Meroving vér nem mutatható ki Károlyban.
·
De
a legérdekesebbnek ezt találom: Einhard, aki Károly életrajzírója 28 éves kora
előttről semmilyen információt sem közöl. Pedig évtizedekig élt az udvarnál,
ahol minimum egy dada vagy egy nagyszülő elmesélhette volna a „világtörténelem
mozgatórugójának” gyerekkorát, ha épp az anyja vagy az apja ezt nem akarta
volna megtenni.
[i]
Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest p47
[ii]
Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest p47
[iii]
Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest p47
[iv]
Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest p48
[v]
Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest p48
[vi]
Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest p48
[vii]
Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest p48
[viii]
Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest p48