HOGYAN IRNAK NAGY KÁROLYRÓL A FORRÁSOK?

 

·        Lintzel 1935, 40: A mögöttünk hagyott évszázad történészei körében Károly a legnagyobb bizalmat élvezt és élvezi: „Nagy Károlyban a Frank Birodalom és a Karoling-dinasztia elérte csúcsát, egy olyan csúcsot, amelyre a következő századok nyugat népei és királyai mint példaképükre tekintettek. Nemcsak azért, mert Nagy Károly mint földesúr és államférfi, házának és törzsének legkiemelkedőbb képviselpje volt, hanem mert általa teljesítették be a múlt századok törekvéseit a legmagasztosabban, és általa kapta az évezred a legmélyebb hatásokat.[i]

Ez nagyon szépen hangzik. Ha ilyen mély nyomokat hagyott Károly az utókorra, akkor miért nem lehet a mai napig sem a sírját zarándokhelyként felkeresni, miért nem lehetett aachenben tisztességesen, nagy pompával eltemetni (7 órával halála után már az aacheni dómban elföldelték). További példák lejjebb.

·        Bayac 1976, 282: Károly reformjainak hála, a középkor lerövidült, így az újkor előbb kezdődhetett, és a nyugat emberei több évszázadnyi kemény utat takaríthattak meg.[ii]

·        Victor Hugo: „Tíz századon keresztül ragyog felénk Nagy Károly alakja, aki kétszeresen halhatatlanul távozott ebből a világból. Nagy és szent, ezek a legmagasztosabb melléknevek, amelyekkel ég és föld egy emberi főt megkoronázhat.[iii]

·        Alkuin (Károly lelki segítője): „a püspökök püspöke”[iv].

·        Fleckenstein 1990 a, 7: Ezt a kivételes előnevet, hogy „Nagy”, már életében megkapta.[v]

·        Notker Balbulus: Károlyt mint mítoszoktól körülvett uralkodóként ünnepli[vi].

·        Leopolod Ranke 1884: „a világtörténelem mozgatórugója” volt. [vii]

 

Ennyi szépet szerintem még Diana hercegnőről sem írtak le mikor meghalt, pedig ő való személy volt és jogosan kiérdemelte (volna) a hasonló szavakat. Bár kapott bőven. Ez a túlajnározás már gyanússá is válhat.

 

Nagy Károlyról az első forrásokat Einhardtól tudjuk, akik évtizedekig élt Károly „udvarában”, ő volt Károly életrajz írója. A másik forrásunk Dadogós Notker aki St. Gallen-i szerzetes volt 70 évvel Károly után. Ő „Birodalmi Évkönyveket” szerkesztett. Notker – hogy hogynem – 912-ben hal meg, amikor az Illig teória szerinti történelemgyártás véget ér. E két „szerzőn” túl majd annyi írás maradt fenn Károlyról, hogy 5 kötetet meg lehetne vele tölteni.[viii]

 

Csakhogy ha ennyi írás és ilyen közeli forrás (mint Károly személyes életrajzírója) áll rendelkezésünkre, hogy lehet az, hogy nincs pontos információnk a következőkről:

·        Mikor és hol született Károly?

·        Károly szülei Pippin és Betrarda nemzés pillanatában házasok volt e vagy sem?

·        Károly ősei nem hitelt érdemlően mutathatók csak ki

·        Anyja származása esetleg breton hercegnő, magyar vagy bizánci császári?

·        A Meroving vér nem mutatható ki Károlyban.

·        De a legérdekesebbnek ezt találom: Einhard, aki Károly életrajzírója 28 éves kora előttről semmilyen információt sem közöl. Pedig évtizedekig élt az udvarnál, ahol minimum egy dada vagy egy nagyszülő elmesélhette volna a „világtörténelem mozgatórugójának” gyerekkorát, ha épp az anyja vagy az apja ezt nem akarta volna megtenni.

 

 



[i] Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest p47

[ii] Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest p47

[iii] Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest p47

[iv] Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest p48

[v] Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest p48

[vi] Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest p48

[vii] Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest p48

[viii] Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest p48

Hosted by www.Geocities.ws

1