·
Notker 28: „Amikor a tetterős Károlynak volt ideje, nem akart a semmittevéstől
ellustulni, hanem Isten szolgálatán fáradozott, úgyhogy elkezdett otthon egy
templomot építeni saját terve szerint, pompásabbat, mint a rómaiak régi művei.[i]”
Bár Notker forrása szerint Károly saját terve után, Alkuin szerint „saját
adatai alapján” épült az aacheni dóm[ii].
·
Miként
lehet az, hogy az épület (aacheni dóm) stílusában és építési technikájában
mindenféle előzmény nélkül, csak úgy kinőjön a földből, miközben se közelben,
se távolban nem húznak fel hozzá hasonlót, s még jó ideig nem is fognak. Hogyan
tudtak Aachenben a semmiből egy rendkívül magas kupolát emelni kőből,
megfékezni a tolóerőt, hogy aztán ugyanezzel a technikával hosszú időn át ne
hozzanak létre semmit, sőt, a korabeli épitkezéseknél olyan szinten
dolgozzanak, ami már-már egy újrakezdésre emlékeztet?![iii]
·
Károly
császárrá koronázása állítólag 800 karácsonyán történik, de Einhard életrajzíró
erről nem ír egy szót sem.
·
801.
március 4-én a kancellária állított ki olyan okmányt, amelyen a királyi korszak
címere van feltüntetve[iv].
Nem emlékeztek volna az udvarnál az egy évvel korábbi császárrá koronázásra?
Olyan sok császár volt abban az időben a világon? Egyáltalán volt koronázás?
·
Károly
temetése komoly kérdéseket vet fel. A kereszténység legnagyobb ura, akinek
nagysága elsápasztja Bizáncot 814. január 28-án hal meg. Meghal az uralkodó aki
már a kortársai számára is „Európa világítótornya” volt[v].
A nagy pompával zajló temetés helyett, melyen a világ apraja-nagyja részt
venne, mindössze 7 óra alatt elföldelik az aacheni dómban, mint egy pestisest.
Sőt ebben a 7 órában még be is balzsamozzák noha az ókori egyiptomiaknak
erre 70 nap volt szükség. Egyébként bebalzsamozás után ülve temették el.
1165-ben Barbarossa Frigyes exhumálta a testet, majd 1165. december 29-én az
ellenpápa szentté avatta Károlyt. Utána eltemetik máshova mint az aacheni dóm,
de sem előtte sem azóta nem mondta el senki hova temették ezt a szentet, hol
lehetne esetleg virágkoszorút helyezni a sírjára és hova lehetne esetleg
zarándoklatokat végezni. Még egy dolgot jegyez meg Illig. 814 és 1165 között
senki sem kereste ezt a hőst, senki nem emlékezett rá és Aacehn városa is
lemondott a Károly kultuszról, hiszen nincs nyoma semmilyen Károly tiszteletnek[vi].
[i]
Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest p38
[ii]
Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest p38
[iii]
Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest p46
[iv]
Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest pp52-53
[v]
Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest p54
[vi]
Heribert Illig – Kitalált középkor – Allprint kiadó 2002 Budapest p57