Nagy
„fiktív” Károly megjelenése milyen hatást gyakorolt?
·
Gregorovius 1978 I. 498:
„Nagy Károly megjelenése villámfényhez hasonlítható, amely az éjszakából
előbukkanva egy ideig megvilágítja a földet, hogy aztán újra éjszakát hagyjon
maga után[i].
·
Wattenbach 1991, 178:
„Mint egy különleges jelenség a legsötétebb éjszakában, úgy jelenik meg
hirtelen a IX. század irodalma. Nemcsak az egyháziak, hanem a világiak is írtak
könyveket, ami évszázadok óta nem fordult elő, és évszázadokig nem fog újra
előfordulni.[ii]”
MI TÖRTÉNIK KÁROLY
(742?-814) HALÁLA UTÁN?
·
Bois 1993, 13: Károly után a hatalmas hódítások árán összekalapált birodalom
meginog. Félelmetes gyorsan hunynak ki a Karoling-kezdeményezések fénycsóvái,
hogy egy új „sötét periódusban” egy valódi „történelmünk egyik legrejtélyesebb
periódusában” aludjanak ki véglegesen[iii].
·
Ferdinand Gregorovius 1978 I. 486: A 823 utáni korszakról „Róma ebben az
időben olyan mély sötétségbe borul, hogy a város története csak a birodalommal
összefüggő események alapján következtethető vissza.[iv]”
MIÉRT NAGY KÁROLY A
PROBLÉMÁS SZEMÉLY?
Miután Nagy Károly életének kezdő- és végpontjai
(742?-814) a fikciógyanús intervallum (614. szept. – 911. aug.) közepén találhatók,
ő ennek a történelmi „visszanyírásnak” az első és legprominensebb áldozta. Ő a
birodalmával együtt csupán a képzelet szülötte, tehát Károly és a
Karoling-reneszánsz sohasem létezett[v].
Ábra: A Kamucsalád fája[vi]
HOGYAN
VÉDEKEZIK ILLIG TEÓRIÁJÁRA A TUDOMÁNYOS VONAL?
1996. január 12-én a Baden-Baden-i rádió vitát
rendezett középkorkutatók és a szerző (Illig) között. Két Karoling-szakártő,
Rudolf Schieffer professzor, a „Monumenta Germaniae Historica” elnöke és
Friedrich Prinz professzor védte az érvényes elmélet bástyáit. Mindkét esetben
világosan kiderült, hogy a középkortudomány csakis és teljes egészében a
korabeli okmányokra alapoz[vii].