Hogyan bizonyítható mégis Atilla és Árpád

közötti vérvonal jogfolytonossága?

 

 

 

1. A jogfolytonosságra bizonyíték az alábbi ábra a Képes Krónika 9-ik oldaláról. A képhez tartozó felirat a következő: „Atilla csatája Cezumórnál a rómaiakkal. Két lovas csapat harcol egymással, a földön az elesettek tetemei hevernek, vérük vörösre festi a földet. Jobboldalt az egyik katona pajzsa piros-fehér csíkozású, míg a kép közepén egy másik a miniatúrából kiemelkedő, turullal díszített arany zászlót visz.[i]”

 

 

Ha jobban kiemeljük a képen látható pajzsot, akkor az Árpád-sávokat látjuk. A cezumóri csata úgy 450 körül zajlott. Az Árpád házat később eredeztettük (Álmos vezértől 820-896). A látottak arra engednek következtetni, hogy „jogfolytonosság” van Atilla vezette hunok és az Árpád ház teljes vérvonala között.

 

2. Másik bizonyítékot az Atilla és Álmos közötti jogfolytonosságra Anonymusnál találjuk.

„Ezért akkor a hét fejedelmi személy, akit mind a mai napig hétmagyarnak hívnak, a helyszűkét tovább nem tűrhetvén, tanácsot tartott, és késedelem nélkül fegyverrel, haddal igyekezett módját ejteni, hogy szülőföldjét elhagyja, s olyan földet foglaljon el magának, amelyen laknia lehet. Akkor a választásuk arra esett, hogy majd Pannónia földjét keresik fel. Erről ugyanis a szállongó hírből azt hallották, hogy az Attila király földje, akinek az ivadékából Álmos vezér, Árpád apja származott.[ii]”

 

 

3. Atilla Hun volt, ez közismert. Az Árpád ház pedig magyar. Ez is köztudomású. Vagyis elég nekünk csak a hunok és a magyarok vérvonalát összekapcsolni, hogy a fenti jogfolytonosságot Atilla és Álmos között bizonyíthassuk. Ezt írja a Pallas lexikon:

A hunn-magyar eredet mondája szerint Nimród v. Menroth fia, Mogor testvére [Hunor], kivel együtt a hunnok s magyarok ősapja, Árpád genealogiája tőle s nem Magortól származtatta az Árpád-házat is[iii].