MILYEN MŰVÉSZETI BIZONYÍTÉKAI VANNAK

HOGY A MAGYAROK SZENT ÁLLATA A DELFIN?

 

·        Delfinfaragvány az Árpád háznál.

Esztergomi útikönyv részlet 1981-ből[i].

Feltételezem, ha márványból készítették, akkor „értékes” ábrázolási módnak vehetjük. Kérdés, hogy az Árpád ház korában miért volt kedve a kőfaragónak épp delfint faragni, ha nem a szent állatot akarta ábrázolni?

·        Delfinfaragvány Mátyás királynál.

Mátyás király is az őseihez hasonlóan használ delfinmintákat. Ez a lelet nem Esztergomban, hanem a Budai várban látható[ii].

 

 

·        Ezüst és arany tányér

Forrás: NATIONAL PALACE MUSEUM – Taipei

Leközölve: 2000. november 5. Taipei Times.

Ez a tányér nem lehetett az Árpád házé sem Mátyás királyé, hiszen a Föld Ázsiai részéből nem jöttek portyázók a két dinasztia korából. Az alábbi leletet ezért csak ázsiai Hunnak gondolom.

 

 

·        Váradi Tibor: Az amit ma kereszténységnek ismerünk, az az eredeti Jézus által kinyilatkoztatott tanításoknak továbbá görög és egyéb tanításoknak a keveréke. Ehhez csapódott valamilyen szinten a Nimródi hagyományok is. De voltak olyan részei is a Nimródi hagyományoknak amelyet mindenáron próbáltak eltörölni. Az ősmagyar kereszténységben, az egyik szent állat a párduc volt. Az ősmagyarok Jézust, Nimród tiszteletére sokszor párducnak ábrázolták. A párduc jelképet a római kereszténység mindenképpen próbálta eltörölni a magyarság tudatából, főleg amikor István korában a római térítés megkezdődött. Ekkor a párduc helyébe bekerült a bárány szimbólum. Ugyanígy a magyarság másik szent állatából a delfinből lett a hal. De Domonkosfán vagy Ócsán ez a párducszimbólum ma is megjelenik még. Van olyan ábrázolás ahol Jézus látszik a párduccal sőt olyan is, ahol a  párduc viszi a keresztet. Rómában is van ilyen ábrázolás Domján templomában.[iii]