MI BIZONYÍTJA HOGY A KÍNAI NAGY FALAT A HUNOK ELLENI
VÉDEKEZÉS MIATT ÉPÍTETTÉK?
·
Bánki Vajk: A kínai Si-Hvang-Ti császár az észak-keletről
beözönlő hun seregektől annyira tartott, hogy tíz lépés vastag, tíz ember magas
kőfalat kezdett építtetni a birodalom határán. Az itt dolgozó hunok egy része
áttelepült, megmaradt Kína északi területén, és a Han-császárok alatt már
beolvadt a nagy birodalom életébe. Mao-tun (fejedelem a hun birodalom
megalapítója. Ezt i.e. 207-ben tette[i].)
pedig az ősi hun birodalom szervezettségét igyekezett megerősíteni…[ii]
·
Dümmerth Dezső: A kínai évkönyvek valószínűleg hun regősénekek
nyomán jegyezte fel Mao-tun trónra jutásának történetét, akiktől később népek
sokasága rettegett, maga a hatalmas kínai birodalom is. A Nagy Fal is a hunok
betörése ellen épült.[iii]
·
Net: Korabeli kínai kéziratok utalnak „türk-ül beszélő
emberekre”, akiket őt Xiongnu-nak neveztek. A mai Mongólia területén
éltek a kr.e. 4 és 5. században. Volt egy nagy háború a Kínaiak és ezek a Xiongnuk
(Ázsiai Hunok kínai elnevezése) között akik lóháton rohamoztak, könnyen bántak
a lándzsával, karddal és nyíllal tüzeltek. A Xiongnuk ebbéli harci veszélye
miatt építették a Kínai Nagy Falat.[iv]
·
Pallas Lexikon: A hiungnuk, hiunjuk vagy huniok a khinaiak szerint
eredetileg az Amur és Szelenga mellékein tanyáztak. Jelentékenyebb szerepet a
Kr. e. XII. sz.-tól fogva kezdtek vinni a belső-ásziai törzsek közt, amidőn a
mongol felföldön, a Góbi pusztaságon államot alapítottak s a Csou dinasztia
idejében (Kr. e. 122-255) gyakori betörésekkel háborgatták a khinai birodalmat.
Csinsihvangti császár (Kr. e. 245-210) 2000 km hosszúságban a nagy falat
építtette ellenük s visszaszorította őket.[v]
· Bárány Éva: A tájat (Ordos vidéke) keleten és délre 2800 méter csúcsmagasságú hegyek szegélyezik. Közepe, az ún. táblás vidék, 1400 méter magas. A felföldet ferdén szeli félbe a Nagy Fal. Ezt az antik vasfüggönyt a kínaiak Kr.e. VII. századtól az akkori legveszedelmesebb ellenség, a hunok ellen emelték. Helyenként őrtornyok övezték[vi].
[i]
Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában Panoráma kiadó 1977 p45
[ii]
Bánki Vajk Emil: Atilla Hun király élete. Laude kiadó 2001. p18
[iii]
Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában Panoráma kiadó 1977 p47
[iv]
http://mongolia.worldvision.org.nz/mongoliaearly.html 2002-09-23
[v]
Pallas Lexikon IX. kötet – Hunnok címszó
[vi]
Bárány Éva – A hunok útján Uránusz Kiadó Budapest 1997 p60