·
Pallas Lexikon: A magyar krónikák a magyarok régi hazáját nevezték
Scythiának.
Anonymus felfogása szerint ez igen nagy föld volt, melynek kelet felé eső része
Dentumogernek neveztetett s Góg és Magóg népeivel volt határos, kiket Nagy
Sándor bezárt (a Kaukázus hegyei közé), északra a Fekete-tengerig terjedt s
mögötte a Tanais nevü nagy folyó volt nagy mocsarakkal, melyeken túl már a
nyusztban bővelkedő vidék következett; úgy látszik tehát, hogy Anonymus azt a
vidéket határolta körül jól-rosszul, mint a magyarok régi hazájának tekintett
S.-t, mely az Azovi-tengertől és Dontól keletre s az Alsó-Volgától délre
fekszik, vagyis a Kaukázus fölött elterülő pusztaságot s leírása egészben véve megfelel
a magyarok régi hazájának, mielőtt Lebediába költöztek.[i]
·
Pallas lexikon: „…a Szarmaták nagyobb tömege azonban a hunn nemzet alkotórészévé
vált, vagy szabatosabban mondva, a hunn törzs politikai és katonai fensőbbsége
alatt képződött keleteurópai hunn nemzet etnikai állományát a Szarmaták s a
velük már félezredévvel előbb összeolvadt szittyák alkották s ezzel a
Szarmata név eltűnt a hunnságban…”[ii]
·
Kézai:
Scythia országa egy területbe van ugyan foglalva, de uralkodásra nézve három
országra, Baskar-, Dent- és Magyarországra oszlik. Száznyolcz tartománya van
száznyolcz nemzetség miá, a mennyire osztották hajdan Hunor és Mogor fiai,
midőn Scythiába berontottak. Mert száznyolcz nemzetségből áll a tiszta
Magyarország, s nem többől, s ha tán hozzájok mások is csatlakoztak, azok
idegenek, vagy foglyoktól eredtek.[iii]
A mai elnevezés, Magyarország ezek szerint Szkítia
egyik területi egységéből ered. Vagyis Szkítia része a mai Magyarország
(névváltoztatás nélkül). Újabb bizonyíték a Magyar Szkíta azonosságra.
·
Kézai:
Atilla Hadserege az idegen népeken kivűl tizszázezer fegyveresre telik vala,
úgy hogy ha egy scytha meg talált halni, helyébe rögtön mást tesznek vala.[iv]
Atilla Hun volt a mai közismeret szerint. Itt azt
látjuk mégis, hogy a szkíták alkották a hunok seregét, ami úgy lehetséges, hogy
a két nép értelmileg egy volt.