·
A Jugoszláviai Duna-szakasz mentén, Lepenszki
Virnél átmeneti kőkori településekre bukkantak, melyet a Kr.e. VII-VIII.
évezredben már letelepült, állattenyésztő és kapás földművelést folytató
közösségek hagyatékának kellett elismerni. A kiásott tárgyleletek,
házmaradványok, cseréptálak, faragott és csiszolt kőeszközök, kőszobrok, vagyis
a zárt lakótelepekbe tömörült, telepes kultúra leletei azt bizonyították, hogy
az eddigi feltevéseket el kell vetni, mert ez a „telepes kultúra” – az eddigi
hipotézisekkel ellentétben – nem Közel-Keletről érkezett Közép-Európába, hanem
az itteni korszak közösségeinek a terméke[i].
A múlt században Torma Zsófia erdélyi régésznő
ugyanezen a vidéken (Tordos) tízezernél több leletet gyűjtött össze. A mai
napig nincs kiértékelve ez a hatalmas anyag, és Torma írása se könnyen
fellelhető. (De nekem megvan – szerk.)
A
„Tordos-Kőrös” műveltség foka és minősége a régészeti szakkörökben közismert
valóság. UNESCO 1963 History of Mankind: Prehistory and the Beginnings of
Civilization by Jacketta Hawkes and Sir Leonard Wolley p218: a közölt táblázat
az erdélyi „Kőrős-kultúrkör” kezdetét Kr.e. 5500 évben mutatja. (Tehát a
mezopotámiai Tell Halaf és Al-Ubaid kultúrák között, és így régebbi az
Al-Ubaid-inál)[ii]