Ahogy mindenki láthatja, a világegyetemben, amelyben élünk, szigorú rend uralkodik. Az univerzumot képezőalkotórészek között tökéletes törvényszerűség uralkodik. Mindennek megvan a maga helye egy nagy tervben, amely csodálatos módon valósul meg. A Nap, a Hold, a csillagok és minden más égitest csodálatos rendszerben kapcsolódik össze. Megváltoztathatatlan törvényt követnek, és a legkisebb mértékben sem térnek el meghatározott pályájuktól. A Föld forog saját tengelye körül, s a Nap körüli keringésében a legpontosabban betartja előírt útját. Éppen így követi a világban a legkisebb elektrontól a hatalmas forgószelekig kivétel nélkül minden a saját törvényeit. Az anyag, az energia és az élet fejlődik és változik, él és pusztul. Az ember világában is egyértelműen megjelennek a természeti törvények. Az ember születését, felnövekedését és életének további lefolyását egy sor biológiai törvény határozza meg. Táplálékát a természetből állandó szabályszerűségnek megfelelően szerzi be. Egész testén, a legfinomabb szövetektő a szívig és az agyig, a neki előírt törvények uralkodnak. Szabályszerűen működő világegyetemben élünk tehát, amelyben minden a neki megállapított pályát követi.  Ez a hatalmas, mindent átfogó törvény, amely mindazt irányítja, amit az univerzum magában foglal a legapróbb porszemtől a világűr tejútjaiig, Istennek, a világmindenség Alkotójának és Megtartójának törvénye. Mivel tehát az egész alkotás Isten törvényének engedelmeskedik, így az egész világmindenség az iszlám vallást követi a szó legigazabb értelmében, mert az iszlám nem jelent mást, mint az Istennel szembeni alázatosságot és engedelmességet. A Nap, a Hold, a Föld és minden más égitest ezért "muszlim". Éppen így a levegő, a viz, a kövek, fák, állatok: a világon minden "muszlim", mert alázattal engedelmeskedik Istennek.  Még az ember is, aki pedig megtagadja az Istenben való hitet, vagy valamilyen bálvány imádója, szükségszerűen "muszlim" kell, hogy legyen, legalábbis ami testi létét illeti. Hiszen egész élete alatt - az embrió-létt?l a halál utáni bomlásig - izmainak minden sejtje és minden testrésze a neki előírt isteni törvényt követi. Még nyelve is, amely tudatlanságában Istent megtagadja vagy több istent imád, természetét tekintve "muszlim". Feje, amelyet Isten helyett mások előtt hajt meg, "muszlimnak" teremtődött. Szíve, amelyben igaz tudás hiányában nem Isten iránti szeretetet és tiszteletet őriz, lényegileg "muszlim". Testrészei az isteni törvénynek engedelmeskednek, s müködésüket csak ez az egy akarat irányítja.

 Az ember azonban úgy van megalkotva, hogy életében két szempont létezik, működésének két elválasztott területe. Egyrészt jelen van az a szféra, amelyben teljesen az isteni törvény uralkodik. Egy kicsit sem tud e törvény körén kívül mozogni, vagy attól eltávolodni, és nem tudja semmilyen formában kijátszani az.  Mint minden más termtményt, a természet őt is teljesen fogva tartja, és kényszeríti, hogy neki rendelje alá magát.

Van azonban életének egy másik tartománya is, mert az embernek értelem és intellektus adatott: képes gondolkodni és véleményt alkotni, akarni vagy nem akarni, elfogadni vagy elutasítani valamit. Szabadon választhat, milyen életútra lép; akármelyik vallást felveheti és életét azon ideológia szerint alakíthatja, amelyik a legtöbbet ígéri neki. Döntésére van bizva, hogy viselkedésének saját kódexet állít-e fel, vagy elfogadja a már meglévők egyikét. Szabad akarattal rendelkezik, és saját cselekvési módot alakíthat ki magának. Ezen a területen nem egyforma a többi teremtménnyel, a gondolkodás, a választás és a cselekedet szabadsága adatott meg neki.

 Ez a két szféra egymás mellett létezik az ember életében. Az elsőben, mint minden teremtmény, ő is született "muszlim"; megváltoztathatatlanul Isten parancsainak engedelmeskedik - nincs más lehetősége. Ami pedig a második területet illeti, szabadon választhat: muszlim lesz-e vagy sem. Akadálytalanul dönthet, s az, ahogyan választ, két részre osztja az embereket: muszlimokra és nem muszlimokra. Az az ember, aki Termtőjét elismeri és elfogadja valódi Urának, aláveti magát az ő törvényeinek és utasításainak, és Isten által a személyes és társadalmi élet irányítására adott parancsokat követi, tökéletes muszlim lesz. Iszlámjában tökéletességet ér el, mivel tudatosan határozza el, hogy Istent abban a szférában is követi, amelyben a választás szabadsága a kezében van. Így egész élete Isten akaratának elfogadása lesz, s személyiségében nem feszül ellentét. ő egy kifogástalan muszlim, iszlámja tükéletes, mert az iszlám TELJES önátadás Isten akaratának. Tudatosan is annak vetette alá magát, Akinek tudat alatt mindig is engedelmeskedett. Akaratlagosan is ahhoz az Úrhoz fordul engedelmességgel, Akinek akaratán kívül már engedelmeskednie kellett. Tudása hamisítatlan, mert azt a lényt ismerte el, Aki őt a tanulás és tudás képességével ellátta. Most összhangba került felismerése és döntése, mert joggal arra határozta el magát, hogy annak engedelmeskedjen, Aki gondolkodási- és ítélőképességet adott neki. Nyelve is igaz, mert meggyőződéssel fejezi ki a hitet abban, Aki megáldotta a beszédképességgel. Egész léte az igazság megtestesítője, mert tudatosan és tudat alatt is ugyanazon Egy Isten parancsait követi. Aki a világegyetem Ura. Így egész élete tökéletes összhangban van a világegyetemmel, mert ő is azt szolgálja, Akit az egész univerzum szolgál. Az ilyen ember Isten helytartója a földön. Az egész világ érte, s ő Istenért létezik.

<1>Szayyid Abu-l-A'lá Mawdudi AZ ISZLÁM ALAPELVEI (Világnézet és élet az iszlámban)