M�r a magzatkorban is...
Szerencs�re kezd egyre elfogadottabb lenni az a t�ny, hogy m�r a magzat is rendelkezik pszich�vel, tapasztalatokkal, �s hogy mindez kihat�ssal van az ember k�s�bbi �let�re. (l�sd pl. Hidas-Raffai: Lelki k�ld�kzsin�r). Ann�l is ink�bb, mivel ezek az esem�nyek, ahogy a megsz�let�s�nk is, m�g a nyelvi k�szs�gek kifejl�d�se el�tt v�s�dnek be, �s �gy a tudatos �n�nkkel nem �rhet�k el, nem dolgozhat�k fel. �gy azt�n �gy programozz�k, befoly�solj�k �let�nket, hogy annak nem is vagyunk a tudat�ban.
�s hogy j�n be a k�pbe a s�r�s? Ezt a k�rd�st h�rom oldalr�l is �rdemes megk�zel�teni. Els�k�nt le�rom, amit az interneten olvastam: William Frey, biok�mikus, olyan hormonokat tal�lt a k�nnyekben, amelyeket az emberi szervezet stresszhelyzetekben termel. Ezek a hormonok seg�tik az embert a ki�lezett helyzetekben a megfelel� viselked�sben (pl. ha vesz�ly fenyeget, a sz�v�nk gyorsabban ver, t�bb az oxig�n a v�r�nkben, izmaink nagyobb munk�t tudnak v�gezni, gyorsabban elfutunk, vagy vehemensebben megk�zd�nk). Ugyanakkor ezek a hormonok m�s, nem vesz�lyt jelent� helyzetekben h�tr�ltatj�k mindennapi m�k�d�s�nket, mert fesz�lts�gben, k�szenl�ti �llapotban tartanak benn�nket, �gy nem tudunk figyelni, pihenni, aludni, az intimit�sban felold�dni. A k�nnyekkel viszont ezek a hormonok t�voznak a szervezet�nkb�l, �s �gy vissza�ll testi �s lelki egyens�lyunk.
Mikor mindezt egy bar�tomnak mes�ltem, azt v�laszolta: �na j�, de vannak a s�r�sn�l konstrukt�vabb m�dok is a fesz�lts�g levezet�s�re.� Igaza van. Mi feln�ttek kenhetj�k-v�ghatjuk a fallabd�t, vagy kifesthetj�k magunkb�l, esetleg kev�sb� konstrukt�van d�hrohamot kaphatunk. �m egy �jsz�l�tt m�g mozogni se nagyon tud. Neki egyetlen eszk�ze van: a s�r�s. (K�s�bb azt�n � is p�f�li a j�t�kait, �s mint az �r�lt, tud fic�nkolni.)
Mi a s�r�s?
�m a s�r�s j�val t�bb, mint csup�n az �rzelmi fesz�lts�g levezet�se. A s�r�s az �rzelmek kifejez�s�nek �s meg�l�s�nek is eszk�ze. Ha akkor sem hagyjuk s�rni a bab�t, amikor s�r�s�val nem �zenni akar, hanem valamilyen stresszb�l, traum�b�l pr�b�l gy�gyulni, akkor a baba j�sz�nd�k� seg�ts�g�nkkel f�nysebess�ggel alak�tja ki mag�nak az elfojt�s els� mint�it. �ron, az �n kisbab�m, akinek m�g most is b�ven van mit kis�rnia mag�b�l (egyed�l v�llaltam, s�rg�s cs�sz�rmetsz�ssel korasz�l�ttk�nt �rkezett, egyh�napos kor�ban agyv�rz�ssel k�rh�zba ker�lt), h�rom h�napos kor�ra megtanulta, hogy �anya nem szereti, ha s�rok, az er�s �rz�seket meg kell pr�b�lni t�voltartani�, �s az energi�it, amit egy kevesebb stresszt �s traum�t meg�l� kisbaba a vil�g �s �nmaga felfedez�s�re ford�t, arra haszn�lta fel, hogy a kis �kleivel sz� szerint mag�ba fojtsa a f�jdalm�t.
Vedd �ledbe a bab�dat!
Mikor ezt meg�rtettem, egyszerre �nt�tt el a megb�n�s �s a megk�nnyebb�l�s. Nem volt egyszer� beismernem magamnak, hogy a legjobb sz�nd�kom (jaj, csak ne s�rjon a kisbab�m!) �s a tudatlans�gom, inform�ci�hi�nyom egy�tt mennyi k�rt okozhatott a fiamnak. M�sr�szt kezemben volt a megold�s: csak az �lembe kell vegyem, �s hagynom kell, hogy s�rjon, �s minden baj�b�l meggy�gyul.
Mert azt ki kell emelnem, hogy ez a megk�zel�t�s nem azonos azzal a r�gebbi gyereknevel�si elvvel, hogy a bab�t, ha l�that� baja nincs, hagyni kell s�rni a kis�gyban. Feln�tten vagy gyerekk�nt, ha a f�jdalmunkat egyed�l kell meg�lj�k, akkor az az elszak�totts�g, kitasz�totts�g, rem�nytelens�g �rz�s�t teremti meg, azt az �rz�st, hogy �nincs seg�ts�g, egyed�l vagyok a vil�gban�. �s persze ez az �rz�s negat�van befoly�solja emberi kapcsolatainkat �s viszonyunkat az �lethez, a vil�ghoz.
Ha viszont a kisbaba a karjainkban s�rhat, akkor fantasztikus �traval�t kap k�s�bbi �let�hez: �rzelmi m�velts�get. (Persze m�g sok m�s egy�b felt�telnek is teljes�lnie kell, pl. er�szakmentes nevel�si m�dszerek.)
Mivel meg�li, hogy a sz�lei teljesen elfogadj�k �t minden �rz�s�vel egy�tt, ezeket �nmag�ban is elfogadja. Olyan feln�tt lesz, aki k�pes meg�lni saj�t �rzelmeit, tudat�ban van saj�t lelki t�rt�n�seinek, �l� kapcsolata van a saj�t lelk�vel. Megtanulja er�s �rz�seinek kezel�s�t, �s nem ijed meg, ha m�s d�h�t, haragot, f�lt�kenys�get, stb. mutat ir�nta. Olyan feln�tt lesz, aki k�pes lesz az egy�tt�rz�sre, az emp�ti�ra, hiszen maga is ismerni fogja �s el fogja tudni fogadni a neh�z �rz�seket. K�pes lesz val�di k�t�d�sre, bens�s�ges emberi
kapcsolatok kialak�t�s�ra, hiszen nem lesz a l�ny�nek olyan r�sze, amir�l tudatosan, vagy tudat alatt �gy �rezn� �ez nem f�r bele, ezt nem mutathatom meg�. Olyan ember lesz, aki a jelenben tud �lni, aki �lete tev�kenys�geit nem f�gg�s�gben v�gzi (pl. maratont fut, TV-t n�z, iszik, szexszel, hogy ne kelljen saj�t �rossz� �rz�seivel szembes�lnie), hanem mag��rt az�rt az �r�m�rt, amit mindez sz�m�ra ny�jt.
Folytat�s...