A sínai-félszigeti turizmus mind több bevételt hoz az idegenforgalomból is élő Egyiptomnak.
Egyre újabb üdülőhelyek épülnek, és gyarapodik a külföldi látogatók száma. Az attrakciók: a világ
legszebbjei között számon tartott vörös-tengeri korallzátonyok, a félsziget csúcsai között megbúvó
Szent Katalin-kolostor a Sínai-heggyel, teve- és dzsiptúrák a sivatagban, tevetúrák a magas hegyvidéken.
A félsziget és a vörös-tengeri partvidék lakossága rohamosan növekszik, a betelepülő egyiptomiakat
az itt fényes jövővel kecsegtető turizmus vonzza.
Szent Katalin-falu az azonos nevű kolostor közelében, Al-Milga beduin faluból naggyá nőve napjainkban
szédítő tempóban válik új és modern üdülőhelyé. Itt helybéliekből alakult egy utazási iroda,
amely a sivatag magas hegyei közé szervez tevetúrákat. A hegyeket - amelyek itt meghaladják
a 2600 méteres magasságot - ők ismerik a legjobban.
Jómagam kapcsolatba kerültem egy másik, fiatalokból álló beduin társasággal is.
Ők üzemeltetik a Ramadan Camp nevű olcsó beduin kempinget, ahol szerény, de tiszta körülmények között,
barátságos légkörben 15 EL-ért lehetett megszállni éjszakára hét fekvőhelyes szobákban;
a sátorhely 10 EL. (Az EL, illetve EGP az egyiptomi font rövidítése;.)
A Sínai-félszigeten a turisták modern zarándoklatának két célpontja van: a
Sínai-hegy és a tövében épült Szent Katalin-kolostor.
A Sínai-hegy (Gebel Musa) része a félsziget déli felét alkotó magas hegyvidéknek.
Maga a Sínai-hegy 2285 méterre magasodik a tenger szintje fölé. A hit szerint a zsidókat egyiptomi
fogságukból kivezető Mózes itt találkozott Istennel és vette át a tízparancsolatot.
A csúcson kis kápolna épült, amelynek kulcsát lent, a kolostorban kérhetjük el.
A Sínai-hegy toronyként magasodik a Szent Katalin-kolostor fölé.
Ez utóbbi ősi falai között jelenleg huszonkét görög ortodox szerzetes él.
A szerzetesrendet a Kr. u. IV. században alapította Heléna bizánci császárnő, aki
kis kápolnát építtetett azon a helyen, ahol a hit szerint az égő bokor volt,
ahonnan Isten Mózeshez szólt. A kápolnát Szent Katalinnak szentelték, a legendás alexandriai mártírnak,
akit kerékbe törtek, majd lefejeztek hite miatt.
A Szent Katalin-kolostor működő egyházi intézmény, és nem múzeum.
A körülmények itt is sok mindent megváltoztattak az utóbbi időkben. Másfél évtizede szerény ételt és szállást
kapott az erre tévedő vándor. Manapság a szerzetesek kis szállodát üzemeltetnek a
kolostor falain belül (a szállás 35-40 dollár egy éjszakára). A kolostort nemrégiben
II. János Pál pápa is meglátogatta.
A kolostor falaitól két zarándokútvonal vezet a Sínai-hegy tetejére:
a Teve-ösvény és a Bűnbocsánat lépcsője. Mindkettő jól járható, könnyű.
Az ösvények gyönyörű és meglehetősen vad tájakon vezetnek. A Teve-ösvényen két-három óra alatt
följuthatunk a csúcsra. Az ösvény tevével is jól járható. A kolostornál beduin tevepásztorok tucatjai
vadásznak azokra a turistákra, akik tevegelve szeretnék az utat megtenni.
Az ösvényen meglehetősen sűrűn helyezkednek el ún. teaházak, voltaképpen gránitdarabokból eszkábált
beduin kunyhók, egyben boltok és panziók is. Egyre magasabbra érve az árak is egyre magasabbra szöknek.
Az itt nagy kincset érő víz ára (1,5 literenként) három, négy, sőt öt EL-ra is fölszökik.
(Kairóban 1-1,5 EL.) Egy szelet csokoládé 6-8 EL. A Teve-ösvény valamivel a csúcs alatt,
Illés próféta pihenőjénél egyesül a Bűnbocsánat lépcsőjével. A Bűnbocsánat lépcsőjét egyetlen szerzetes
építette. Úgy akart bűnbocsánatot nyerni, hogy több mint 3000 lépcsőt készített,
ezek fölvezetnek a csúcsig. Illés próféta pihenője hegyekkel körülvett, félsivatagi növényzettel borított,
romantikus hely, ötszáz évesre becsült ciprusokkal; ezek némi árnyékot vetnek az éltető vizet rejtő kútra.
Napnyugta előtt és napkelte után csapatostul indulnak a csúcsra a turisták,
hogy gyönyörködjenek a környező hegyek mögé rejtőző nap első és utolsó sugaraiban.
Akik csak a napkeltét nézik meg, hajnali két-három órakor indulnak Szent Katalin-faluból.
A turizmus tömegessé válása miatt a nemzeti park próbál ura lenni a helyzetnek. A fiatalabb turistákat,
akik a hegyen szándékoznak aludni, kérik, hogy Illés próféta pihenőjénél töltsék az éjszakát.
Ehhez mindenképpen hálózsák szükséges, mert az éjszaka hideg lehet még nyáron is (télen gyakori a vékony hótakaró).
Az éjszaka gyönyörű, holdfényes - felhők ritkán takarják el az ezerszám szikrázó csillagok fényét.
Meglepő, de idős, sőt igen idős nők és férfiak is fölzarándokolnak a hegyre. Ők általában a csúcs alatt
lévő valamelyik beduin "panzióban" alszanak.
A trekkinget, hegyvidéki vándorlást kedvelők Illés próféta pihenőjétől félnapos túrával elérhetik a
szomszédos magas csúcsot, a Szent Katalin-hegyet. A Gebel Katherina nemcsak a Sínai-félsziget,
hanem egész Egyiptom legmagasabb csúcsa, 2642 méter magas. A magasabb régiókban már egészen sűrű a
félsivatagi-hegyvidéki növényzet. Az ide vezető úton többfelé láthatók apró, kerítéssel elkerített területek.
Ezek a nemzeti park kutatási területei, ahol valószínűleg a vadon élő állatok növényzetre gyakorolt hatását vizsgálják.
A csúcsra könnyen követhető, bár nem jelzett, jól járható, de fárasztó út vezet.
A Szent Katalin-hegynek három kisebb csúcsa van. A legalacsonyabb tetején elhagyott ortodox kápolna áll.
A másik kettő az emberi pusztítás csúf példája: lerombolt katonai-rendőri bázis.
Beton- és törmelékhalom az egész hegytető. A három csúcs között kis helikopter-leszállóhelyet alakítottak ki,
és jól járható dózerút is vezet ide. Habár a csúcs maga kietlen, a kilátás lenyugöző.
A Szent Katalin-hegy a Sínai-félsziget déli felének majdnem a középpontjában helyezkedik el.
Így száraz, tiszta időben a környező magas hegyek csodálatos látványt kínálnak,
amint egymás mögé rejtőzve tűnnek elő egyre halványodó kontúrjaik.
Ideális látási viszonyok közepette déli irányban ellátni a Vörös-tengerig, keleten és nyugaton pedig
két öble: az Akabai- és a Szuezi-öböl látszik. Mögöttük már egészen halvány kontúrként Arábia hegyei
és a vörös-tengeri hegyvidék zárják le a látóhatárt.
