Hátizsak
Cikkek






























































INTERNETTO
Bense Lídia
Közszemlén a szenzációs lelet
   Ókori kincsek a tenger alatt
 

Először vehette szemügyre a múlt héten Herakleion szenzációs leleteit a nagyközönség. Az alexandriai sajtókonferencián a legértékesebb darabokat mutatták be.

 


Goddio munkában
A tengerből többek között makulátlan állapotban került elő egy fekete gránittömb, amely azonosítja az elsüllyedt Heracleion kikötőjét. „A történelem a kezünk között formálódik valósággá” – jelentette ki az egyiptomi kultuszminiszter, Farouk Hosni a lelet kapcsán tartott tájékoztatón Alexandria mellett. A tájékoztatón az Egyiptomi Régiségek Tanácsa és a francia tengerészet archeológusa, Franck Goddio mutatta be kutatásaik eredményét.

Mesés kincsek

A felszínre hozták többek között összedőlt épületek faragott díszeinek darabjait – egyes részei Hapi, a Nílus isténének szentelt templomból kerültek felszínre -, az elsüllyedt kikötő falait és mólóinak alapjait, valamint vert arany érméket és ékszereket is. Vagy egy kilométernyi rom hever az iszap alatt, és legkevesebb tíz antik hajó roncsát is feltárták.

Dr. Goddio tavaly már nyilvánosságra hozta, hogy csapatával együtt feltehetően a Heracleion néven számon tartott kikötő maradványaira talált rá. A város azelőtt, hogy Krisztus előtt 331-ben megalapították Alexandriát, Egyiptom legfontosabb kikötőjeként szolgált. Alexandriához hasonlóan földrengés és áradás pusztította el. A lökések oly nagy erejűek voltak, hogy hat kilométerrel beljebb sodorták a roncsokat a jelenlegi tengerparthoz képest. A tudós feltevése tehát beigazolódott: a fekete gránittábla utolsó sorában lévő felirat egy birodalmi rendelet szövege, mely a Görögországból Heracleionba érkező importcikkek adózásáról rendelkezett.

Szobrok

A helynév mellett egy további – több mint egy évtizede lelt, jelenleg a kairói múzeumban kiállított - tábla is tanúskodik a feltételezés helyességéről. A Naukratison ugyanazokat a véseteket lehet látni: I. Nektanebo fáraó Krisztus előtt harmadik századi rendeletét. További leletekkel is gazdagítják Egyiptom múzeumait a kutatók: felszínre hozták többek között a fáraó és a királynő hatalmas szobrait, valamint egy szentély vörös gránit elemeit. A feliratokat lemásolták, és párizsi kutatók rendelkezésére bocsátották, akik megállapították, hogy a templomot a legfőbb Amun istenségnek építették. Heracleionban pedig Amun-kultusz volt: Amun Gerebnek adatott meg ugyanis, hogy az egyiptomi fáraókat az uralkodáshoz való joggal felruházza. A grandiózus szent helyet valószínűleg arra is szánták, hogy az idegeneket, a látogatókat elkápráztassák.

Mítosz és valóság

Dr. Goddio szerint elegendő bizonyítékot gyűjtöttek arra, hogy egyértelműsíthessék: ráleltek a Heracles-Khonsura, a város főtemplomára is, melyet Herodotos, a görög történész szerint Parisz és Heléna is meglátogatott, amikor Menelaos elől menekültek. (FAQ: Menelaos felesége volt szép Heléna, az Iliász szerint az ő elrablása miatt tört ki a trójai háború). A templom és a kikötő az egész antik kultúrában jelentős szerepet játszott. Diodorosz (szintén görög történész) például arról ír, hogy a várost hálából nevezték el Heracleionnak, miután Heracles megzabolázta a Nílust, és megmentette az ott élőket.

Dr. Goddio igen különleges ásatási eredményekről is szólt, a hajóroncsokkal kapcsolatban egyenesen a szenzációs szót használta. A tudományos kutatások eredményeképp bebizonyosodott például, a templomból kiemelt leletek egyetlen darabja sem keletkezett később, mint Krisztus előtt első században, a külső övezet ugyanakkor korai iszlám periódusra jellemző jegyeket mutatott. A mély iszapréteg a tárgyak nagy részét hibátlanul megőrizte az utókornak. Bronz edényeket, Krisztus előtt negyedik századból való arany fülbevalókat, finom mívű, zománcozott görög tálakat is felszínre hoztak.

A Dr. Goddio vezette kutatócsoport tovább munkálkodik az eddigi legnagyobb egyiptomi lelet darabjain, hogy még többet tudhassanak meg a Kleopátra idejéből származó görög szövegekből. A szenzációs leleteket a Kleopátra kiállításon láthatják az érdeklődők a British Museumban.


2001. június 11.
http://internetto.hu

Hosted by www.Geocities.ws

1