Hérakleion
titkai
Régi egyiptomi szövegekben
gyakran van utalás Vapope és Thonis városára, benne Héraklész templomára, amely
a Nílus torkolatánál, egy szabadkikötőben állt, ahol a bizalmatlan fáraók szállást
adtak a görög kereskedőknek. A helyszínen azonban ma mindebből semmi sem látszik.
Van ott egy kisváros, Aboukir, ahová Alexandriából járnak friss halat enni,
meg egy hatalmas öböl, ahol Nelson elsüllyesztette Napoleon flottáját. Antik
városnak azonban nyoma sem volt. Eddig...
Goddio a tengerből
kiemelt sztélével |
Történészek és archeológusok
egyetértettek abban, hogy a fáraó városa a nyílt tenger mélyén fekszik, valószínűleg
egy földrengés következtében került oda, két évezrednyi iszap fedi, ezért örökre
elveszett. Franck Goddio-t, a nemzetközi hirű kincskeresőt azonban izgatta a
legenda és felajánlotta Egyiptomnak, hogy felkutatja az elsüllyedt várost. Sok
türelmet igénylő munka volt - nyilatkozta. 1996-ban kezdtük meg az elektronikus
kutatást és három év alatt keresztül-kasul bejártuk az öblöt. Goddio és a Tengeralatti
Archeológiai Intézet mukatársai a számítógépeken megjelenő sűrűség mérési adatok
és a szeizmikus törésvonalak alapján kiválasztottak a partoktól alig 6.5 km
távolságra egy négyzetkilométernyi területet és ott folytattak alaposabb vizsgálatokat.
A 6-12 méter mélységű öbölben
azonban a látási viszonyok évente legfeljebb 15-20 napon mondhatók elfogadhatónak,
így az első lemerülés teljesen eredménytelennek bizonyult. Később is csak azt
látták, hogy mindent elborít az iszap, és lehetetlen lenne benne megtalálni
bármilyen emberi kéz alkotta tárgyat. A képernyőn ezért kiszemelték a legigéretesebbnek
tünő helyet és egy üledék-elszivó készülékkel, amely az iszapot felszedte és
egy távolabbi helyre ürítette, elkezdték a sziszifuszi munkát. És napok múlva,
rengeteg hordalék eltakarítása után megjelentek egy, 150 méteren folytatódó
városfal körvonalai, majd néhány szerteszét heverő tárgy: egy merőkanál, egy
bronztükör, néhány ékszer...
Majd jött az igazi nagy
felfedezés: hatalmas, rózsaszínű gránitból készült szobrok, arccal az iszapban,
de sértetlenül. Közülük az egyik, öt méter magas szobor Hapit, a termékenység
és a Nílus áradásainak istenét ábrázolja, a másik, az Ámon szentély örzőjét.
Előkerült egy kétméteres sztélé is, fekete kövén 14 oszlop, hieroglifával. Hasonmása
egy évszázada a kairói múzeumban van és azt hirdeti, hogy Nectanebo fáraó i.e.
380-ban elhatározta, hogy 10 százalékot elvesz a görög kereskedők által befizetett
adókból a Héraklész templom működtetésére.
Isis isten szobra |
A Goddio-ék által megtalált
sztélén azonban van plusz szöveg is, amelyből megtudható, hogy a sztélét az
Anou csatorna partján állították fel a görögök tengerének bejáratánál, Thonis
városában. Az egyiptológusok szerint Hérakleion görög és Thonis egyiptomi város
egy és ugyanaz, mint ahogy a Héraklész templom is azonos Amon fia Khonsou-istenével.
Ezzel a város szerepe is világossá vált: hiába versengett vele az új Alexandria,
továbbra is elsősége volt, mert a görög származású Ptolemeuszok ragaszkodtak
hozzá. Alexandriával ellentétben, ahová Thébából és Luxorból szállították a
szobrokat, Hérakleion "autentikus" város volt, helyben készült szobrai,
sztéléi érdekesebbek az utókor számára, mint az Alexandria kikötőjében talált
maradványok.
A kutatások folytatása talán
megoldja azt a rejtélyt is, hogy mikor és miért tünt el a város. Az elektronikus
kutatás már felfedezte egy vagy több földrengés nyomait. A várost vastag agyagrétegre
építették, amely térfogatának kb. felében víz. Az is ismeretes, hogy az agyag
saját súlya, a rajta lévő épületek és a szeizmikus rázkódások hatására hirtelen
kilökheti ezt a vizet és összeroskadhat. Lehet, hogy ez történt. De mikor ?
"Nem találtunk Kr.u.
II. századnál későbbi tárgyat" állítja Goddio. De a datálás problémáját
ez sem oldja meg, mert hiszen a felszínre hozott tárgyak többsége időszámítás
előtti. De van olyan feltételezés is, amely szerint az elsűllyedés több részletben,
más-más időben következett be, hogy a csatornákkal átszelt városnak csak egy-egy
negyedét nyelte el egyszerre a tenger.
A szökőár általi elsüllyedés
elmélete egyébként hamarosan megkaphatja a cáfolatot vagy az igazolást. Goddio
ugyanis " kiszívta " az iszapot egy keskeny, száz méteres szakaszon
ott, ahol az antik kikötőt gyanította és ismét szerencséje volt. Egymás mellett
álló tucatnyi hajó roncsait találta meg. Sajnos, az alapos átkutatásukra a közeljövőben
nincs lehetőség, mivel évente legfeljebb két hónapig folytathatja a munkáját
és az elsőség Hérakleion városát, épületeit és szobrait illeti meg. De némi
archeológiai "csemegéről" azért gondoskodott. "A konzerválás
biztosítására betemettem a megnyitott árkot -mondta - de előbb mintát vettem
minden hajó fájából, hogy lehetővé tegyem dendrokronológiai elemzésüket. Ha
a fa datálása azt mutatja ki, hogy a hajók mind azonos korszakból származnak,
ez azt bizonyítja, hogy szökőár pusztítottt." Az eredmény őszre várható.
ÍRISZ SULINEThttp://www.sulinet.hu
